Mindössze néhány hét múlva elérhetővé válik az új Otthon Start Program kedvező, 3%-os kamatozású jelzáloghitele. Az új program keretein belül a piacinál jóval olcsóbban juthatnak lakáshitelhez azok, akik első lakásukat szeretnék megvásárolni, ráadásul mindezt gyerekvállalás nélkül tehetik meg. A korábbi hetekben arról már sok szó esett, hogy az új konstrukció mennyivel lesz kedvezőbb a jelenleg elérhető piaci lakáshiteleknél, de vajon hogyan állja meg az új program a helyét a külföldi lakáshitelekkel való összevetésben?

A múlt héten megjelent rendelet értelmében szeptembertől már nem csak a gyereket vállaló adósok kiváltsága lesz a 3%-os kamatozású, támogatott lakáshitel – az új Otthon Start Program keretein belül a gyereket nem vállaló, ám első lakásukat megvásárló adósok is ekkora kamat mellett igényelhetnek majd lakáshitelt. A jelenlegi piaci környezetben ez hatalmas segítséget nyújthat a lakásvásárlóknak, elvégre jelenleg 50 millió forint piaci lakáshitelnek 20 éves futamidő mellett 365 ezer és 421 ezer forint között alakulna a havi törlesztőrészlete annak függvényében, hogy melyik hitelintézetnél vennék fel a kölcsönt. A futamidő végéig visszafizetendő teljes összeg így 87,8 millió és 101,4 millió forint között lenne.

Ezzel szemben az új hitelnek 20 éves futamidő esetén 277 ezer forint lesz a havi törlesztőrészlete ami havi szinten 88 ezer – 144 ezer forinttal lenne kevesebb a fenti összegeknél. A futamidő végéig visszafizetendő teljes összeg utóbbi esetben 66,6 millió forint lenne, tehát a teljes futamidő alatt 21,2 millió – 34,8 millió forinttal marad több pénz az adósok zsebében.

A magyarországi piaci hitelekkel szemben tehát megkérdőjelezhetetlen előnye lesz az új konstrukciónak, de mi a helyzet az egyéb európai országokban elérhető hitelekkel? Nos, ott már kevésbé egyértelmű a helyzet - bár a legtöbb országban 3% felettiek a jelenlegi lakáshitel-kamatok, ugyanakkor néhány ellenpéldát is fel lehet sorolni. Az ugyanakkor biztos, hogy más európai országokból nézve az Otthon Start Program ha kedvező is, kevésbé veri a piaci ajánlatokat.

Az uniós átlagot veri az Otthon Start, de a magyar piaci abszolút sereghajtó

Az Európai Központi Bank (EKB) által közölt adatok szerint 2025 júniusában a háztartásoknak nyújtott, legalább 10 évre fix kamatperiódusú lakáshitelek esetében 3,12% volt az átlagos hitelkamat, legalábbis ami az euróövezetet illeti. Ugyanakkor az egyes országok között meglehetősen nagy eltérések mutatkoztak – míg például Szlovéniában mindössze 2,85%, addig Lettországban 4,67% volt az átlagos hitelkamat. A Magyarországhoz (viszonylag) közeli országok közül Ausztriában 3,39%, Horvátországban 2,93%, Németországban 3,68%, Szlovákiában pedig 4,58% volt az átlagos jelzáloghitel-kamat. De persze nézhetünk valamivel távolabbi példákat is – Olaszországban 3,18%, Portugáliában 3,32%, Spanyolországban pedig mindössze 2,52% volt az átlagos kamat júniusban.

Amennyiben a fenti értékekkel vetjük össze az új Otthon Start Program 3%-át, illetve a magyarországi piaci lakáshitelek átlagkamatát, úgy az alábbi havi törlesztőket kapjuk 20 éves futamidő és 50 millió forint esetén (a magyar piaci adat a magyar jegybank 1 éven túl kamatfixált lakáshitelekre vonatkozó adata):

A futamidő végéig visszafizetendő teljes összeg pedig az alábbiak szerint alakul:

Jól látható tehát, hogy a magyar piaci lakáshitelek lényegesen drágábbak, mint a környező európai országok lakáshitelei. Ugyanakkor az új, támogatott lakáshitel már a legtöbb ország piaci átlagával felveszi a versenyt, és azokhoz képest sem lényegesen drágább, amelyekkel szemben alulmarad.

Miért ilyen drágák a piaci lakáshitelek?

Egy ország piaci kamatszintjét alapvetően két fő tényező határozza meg, melyek az állampapírokon elérhető hozam szintje, illetve a bankok által meghatározott kamatfelár. A kereskedelmi bankoknak jellemzően csak az utóbbi alakulásába van beleszólásuk, míg az első tényező az adott ország gazdasági teljesítményét és a pénzromlás mértékét tükrözi, továbbá azt, hogy a befektetők mennyire ítélik kockázatosnak az adott országot. Ha tehát egy adott országban a gazdaság gyenge teljesítménye miatt magas a piaci kamatszint, akkor a lakáshitelek még úgy is drágábbak lehetnek más országok lakáshiteleihez képest, ha történetesen előbbi ország kereskedelmi bankjai kisebb kamatfelárat határoznak meg.

A magyarországi piaci lakáshitelek magas kamatainak magyarázatát is elsősorban a magyar gazdaság teljesítményében kell keresnünk. Persze mondhatnánk, hogy a kedvezményes hitelre jogosultaknak végülis mindegy, hogy milyen alapon fizetnek 3%-ot a lakáshitelük után, valójában ezeknek a hiteleknek a kamattámogatása jelentős terhet jelent a magyar állam költségvetése számára. Összességében azt mondhatjuk, hogy egy ország számára egészségesebb és fenntarthatóbb megoldás, ha lakáshitelei a gazdaság jó teljesítménye következtében alacsony piaci kamatszint révén válnak olcsóvá. Magyarország jelenleg nem ebben az irányban mozog, hiszen a most szeptembertől induló Otthon Start Programon kívül már eddig is számos államilag támogatott hitel létezett, gondoljunk csak az ugyancsak 3%-os CSOK Pluszra vagy a 0%-os babaváró hitelre.

Utóbbiak sajátosságaival, illetve a különböző államilag támogatott hitelek közötti különbségekkel hamarosan külön cikkben is fogunk foglalkozni itt a Bank360 oldalán.