Április 1-jétől minden banknál kötelezően bevezetik a fizetési kérelmet fogadását. Ezzel a baráti vacsora ránk eső részét ugyanúgy egyetlen gombnyomással kifizethetjük, mint az adónkat vagy a rezsiszámlánkat, fölöslegessé válik a sárga csekk. Ez a lehetőség nemcsak praktikus, hanem még olcsó is, hiszen így a magánszemélyek tranzakciós díj nélkül utalhatnak. 

Eljött a várva várt pillanat, amikortól nem lesz többé probléma szétdobni a közösen fizetett baráti vacsorát, beszedni a szülőktől az osztálypénzt, vagy segítséget kérni a szülőktől, ha elfogy a zsebpénz a táborban. Sőt, hamarosan eljöhet az az idő is, amikor szinte megszűnnek a sárga csekkek is, és senkinek sem kell már aggódnia amiatt, hogy elfelejtette időben befizetni valamelyik közüzemi számláját vagy éppen a gépjárműadót, mert a szolgáltató vagy a hatóság fizetési kérelemben értesíti erről, amit egy gombnyomással teljesíthet. 

A fizetési kérelem szolgáltatás elméletben már 2020. március 2-tól is létezik a bankoknál, ekkor indult el az azonnali fizetési rendszer (AFR), amelynek ez az egyik újdonsága. Ezt az innovációt azonban akkor még nem volt kötelező bevezetni, ezért csak néhány piaci szereplő indult el vele, közülük is voltak olyanok, amelyeknél kezdetben csak bankon belül működött az újítás. Április elsejétől azonban már kötelező lesz a bankoknak fogadni a fizetési kérelmeket, ami lendületet adhat az eddig alig ismert szolgáltatás terjedésének, hiszen az ilyen kérelmeket indítók biztosak lehetnek abban, hogy az eljut a címzettekhez, akik egy gombnyomással teljesíthetik azt. 

Így működik a fizetési kérelem

A fizetési kérelem szolgáltatás főleg azoknak lehet ismerős, akik valamelyik fintech cégnél is ügyfelek. A Revolutnak például Magyarországon már 1,3 millió felhasználója van, ők ismerhetik ezt a funkciót. Ennek a lényege, hogy ha valaki szeretne a mástól pénzt kapni, akkor elküld a bankjának, a bankszámlájára egy fizetési kérelmet. Aki megkapja ezt, és ki akarja fizetni, annak már csak jóvá kell hagynia, és teljesül az utalás. 

A szolgáltatás nemcsak nagyon praktikus, hanem még spórolni is lehet vele, hiszen Magyarországon a bankrendszeren belül a fizetési kérelmeknek az elfogadása magánszemélyek számára díjmentessé vált, nem kell az átutalásra tranzakciós illetéket fizetni. A fizetési kérelmek indításért ugyanakkor elkérhetnek díjat a bankok, vagyis, aki így kér pénzt, az fizethet a kondíciós listák szerint, míg az, aki így utal át másnak, attól nem vonnak le tranzakciós díjat. Április 1-től csak a fizetési kérelmek fogadását kell kötelezően biztosítaniuk a bankoknak, az indítást nem, tehát lehetnek pénzintézetek, amelyeknek az ügyfelei még nem tudnak majd ily módon pénzt kérni másoktól, csak fizetni másoknak. 

Bár ez a szolgáltatás egyre több banknál működik már, egyelőre még nem sokan használják. 2023 utolsó negyedévében azonban elindult egy komolyabb felfutás a forgalomban, akkor több mint 50 ezer ilyen tranzakciót okéztak le 1,84 milliárd forint értékben, ami éves szinten hatszoros forgalomnövekedést jelent. 

Változó ütemben indult, nagy fellendülést várnak tőle

A hazai bankok változó időpontban indították el a fizetési kérelem funkciót. A jegybank szerette volna már régen kötelezővé tenni a teljes bankrendszerben, de nem mindenhol készültek el időben a fejlesztésekkel és a tesztelésekkel, ezért csúszott most áprilisra a teljes rendszer szintű start. 

Az Erste Bank már rögtön az AFR elindulásakor bevezette a fizetési kérelmet is, de a használata azóta sem vált általánossá. Ennek fő oka, hogy a szolgáltatók más fizetési megoldásokat kínálnak, illetve helyeznek előtérbe (csoportos beszedési megbízás, átutalás, virtuális bankkártyás fizetési lehetőségek). “A legtöbb lehetőség a közműszolgáltatások még mindig sárga csekken fizetett részének kiváltásában lehet. Ennek sikeréhez azonban központi kommunikáció, valamint a közműszolgáltatók részéről a fogyasztók szisztematikus ösztönzésére van szükség” - mondják a bank szakértői.

A Gránit Bank is az elsők között indult el 2020 áprilisában indult el a szolgáltatással, és a Raiffeisen Bank is a pionírok között volt 2020 nyarán, az eddigi tapasztalatok alapján viszont, akik ismerik, kedvelik a szolgáltatást. Ők is azt várják, a sárga csekkek kiváltására lehet majd nagyobb arányban használni a funkciót. 

A vezető hazai hitelintézet, az OTP 2020 októberében vezette be a szolgáltatást eleinte csak a bankon belüli utalásokra, 2021 májusában pedig bankok között is. Tavaly elindult a “számlabontó” funkció is az internetbankban majd a mobilbankban, ennek segítségével éttermi vagy más számlákat oszthatnak szét egymás között a barátok. 

A CIB Bank ügyfelei tavaly december óta tudnak küldeni fizetési kérelmet, bár fogadni már tavaly nyár óta tudnak. Az UniCreditnél is elérhető a küldés és fogadás is, de csak most március 6. óta. A K&H ügyfelei február óta tudják fogadni a kérelmeket, az MBH Bank március közepén terjesztette ki a fogadás lehetőségét a teljes ügyfélkörre, ezeknél a bankoknál azonban csak fogadni lehet a kérelmeket, indítani ilyet az ügyfelek nem tudnak. 

Kérdés: beszállnak-e a közműcégek

Abban minden bank egyetért, hogy a fizetési kérelmek igazán akkor terjednének el, ha a közműcégek, állami szervek és más nagy számlázók így szednék be a tartozást. Az érintett cégeknek, intézményeknek ez azért volna jó, mert az ügyfelek nem felejtenék el olyan könnyen a befizetést, nem kallódna el az ügyfélkapuban az adóról szóló felszólítás, a küldemények között a sárgacsekk, az évente fizetett biztosítási díjról sem feledkeznének meg. 

Ugyanakkor veszélyei is lehetnek az ilyen beszedés elterjedésének. Kérdés ugyanis, hogyan szűrik ki az olyan kiberbűnözőket, akik a közműcégek, hatóságok nevében fizetési kérelemben kérnének az ügyfelektől pénzt. A fizetési kérelmet kapóknak mindenképpen érdemes alaposan megnézni, hogy pontosan kitől és milyen összegben kapták a fizetési kérelmet, és csak akkor hagyják jóvá, ha meggyőződtek a jogosságáról. 

Az is fontos, hogy az ügyfelek odafigyeljenek, hogy egy-egy számlát csak egyszer fizessenek be, vannak ugyanis olyan szolgáltatók, akiknél hiába van beállítva a csoportos beszedési megbízás, az elektronikusan készült számlában rendszeresen felhívják az ügyfél figyelmét arra, hogy bankkártyával is befizetheti a díjat, sőt sms-ben is erre biztatnak. Ha emellé még egy fizetési kérelmet is küldenek, előfordulhat, hogy az ügyfelek többször is befizetik a számlájukat. A fizetési kérelmek alapesetben 60 napig maradnak érvényesek, de ha valaki nem akarja teljesíteni a kérést, mert másképp fizette be a számláját, vagy ha valamiért nem tartja jogosnak, akkor egyszerűen el is utasíthatja ezeket. Arra is lehetőség van, hogy megváltoztassa a fizetési kérelemben szereplő összeget. 

A fizetési kérelem elterjedése lendületet adhat egy másodlagos számlaazonosítók használatának is. Ez a lehetőség is évek óta él, mégis kevés magyar bankügyfél használja. Ennek az a lényege, hogy bankunknál regisztrálunk egy olyan adatot, amely alapján azoníthatják a számlánkra érkező befizetéseket. Ez lehet a megadott mailcímünk, telefonszámunk vagy adóazonosítónk. Ilyen módon lehetővé válik, hogy a bankszámlánk megadása, illetve ismerete nélkül is tudjon nekünk más pénzt utalni vagy fizetési kérelmet küldeni.