A cafeteria elemek közül legtöbbször a SZÉP Kártya kerül előtérbe, részben, mert ez az egyik legnépszerűbb, részben pedig azért, mert a közelmúltban többször is módosította a kormány a feltételeit. Emellett pedig számos juttatás van még, köztük több adómentes is, amelyekről érdemes tudnia a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is. 

A kormány nemrégiben módosította a kormány a Széchenyi Pihenő Kártya feltételeit, az alábbiak szerint: 2023. augusztustól decemberig újra hideg élelmiszerre (azaz meleg ételeken kívül hagyományos bolti termékekre) is lehet költeni a kártyán lévő pénzt, emellett egyszeri, 200 ezer forintos támogatást is utalhatnak rá a munkáltatók, az évi 450 ezer forinton felül. 

A SZÉP Kártya azonban nem az egyetlen cafeteria elem, amivel a munkáltatók kiegészíthetik a munkavállalók bérét. Egy sor másik lehetőség is van, ezeket gyűjtöttük most össze. 

A különböző támogatási formákat a legegyszerűbb az adózásuk alapján csoportosítani. Ez alapján három kategória van:

• az adómentes juttatások,
• az egyes meghatározott juttatások, amelyek után kell adózni, de kevesebbet, mint a munkabér után,
• bérjövedelemként adózó juttatások.

Nézzük meg, melyek ezek.

Adómentes juttatások

Az adómentes juttatások közé tartoznak az alábbiak:

• sportrendezvényre szóló belépőjegyek: évente a minimálbér értékéig adómentes,
• belépő kulturális rendezvényekre vagy kulturális szolgáltatások igénybevételére: ez lehet kiállítás, színházjegy, táncelőadás, cirkusz, zeneművészeti előadás, de akár könyvtárba is be lehet iratkozni. Évente a minimálbér értékéig adómentes.

Ezeknek a támogatásoknak az értéke évente, a minimálbér összegével együtt változik. 

További adómentes juttatások az alábbiak:

• óvodai vagy bölcsődei támogatás, mely akár az étkezés kifizetésére is fordítható: a költségek mértékéig adómentes,
• járványügyi szűrővizsgálat, védőoltás: a költségek mértékéig adómentes,
• kerékpár használat (akár elektromos kerékpár is): a költségek mértékéig adómentes,
• közösségi autómegosztás (akár elektromos autókra is): a költségek mértékéig adómentes,
• ingyenes vagy kedvezményes számítógép használat (nincs költséghatár),
• munkaruha biztosítása,
• továbbképzések az iskolarendszeren kívül: a költségek mértékéig adómentes. 

A fentiek mellett elérhető az úgynevezett távmunka költségtérítés is, melyet havonta adhat juttatásként a munkáltató, amennyiben a munkavállaló otthonról, home office-ben dolgozik. Havonta a minimálbér 10 százalékáig adómentes ez a juttatás, tehát ennek az összege is évről évre változik. 2023-ban havonta 20 ezer forintot kaphat így a munkavállaló.

Adómentesen igényelhető továbbá kegyeleti ellátás, melynek nincs összeghatára, illetve temetési segély is. A kettő közötti fő különbség, hogy előbbinél nincs meghatározva a juttatásban részesíthető köre. Utóbbinál a kifizetést a munkavállaló vagy az ő közeli hozzátartozója, illetve házastársa kaphatja meg. Ha valamilyen káreset miatt a munkavállaló lakhelye annyira megsérül, hogy az felújításra szorul, adómentesen segély is igényelhető erre a célra. 

Adómentesen tudja támogatni a munkáltató a munkába járást is. A távolsági menetjegyek és bérletek térítése számla ellenében lehetséges, maximum az azon szereplő összeghatárig, de ennél kevesebb is lehet, minimum az igazolt 86 százaléka. Helyi közlekedésre szóló bérlet árát akkor téríti meg a munkáltató, ha a bérlet a munkavégzéshez szükséges (ilyen munkakörök azok, ahol például ügyfélhez, pácienshez kell utaznia a munkavállalónak). Autóval történő utazást is támogathatnak a munkáltatók, 18-30 forinttal kilométerenként. 

Szállásban is adómentesen segíthetnek a munkáltatók azoknak a dolgozóknak, akiknek nincs 50 százalékot meghaladó tulajdoni hányada olyan lakóingatlanban, ami más által haszonélvezettel nem terhelt. A munkásszállásra vonatkozó támogatás kiválthatja az adómentesen már nem adható mobilitási célú lakhatási támogatást. 

Ha ennél is többet szeretne hozzátenni a munkáltató a munkavállaló lakhatásához, akkor kamatmentes munkáltatói kölcsönt is nyújthat neki. Ennek a feltételeiről ebben a cikkben írtunk bővebben. 

Kedvezményes adózású juttatások

Van a béren kívüli juttatásoknak egy csoportja, amely után kell adózni, de kevesebbet, mint az alapjövedelem után. Ezek az egyes meghatározott juttatások, melyek után a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 13 százalékos szociális hozzájárulást az adóalap 1,18-szorosa után kell megfizetni. Az adókötelezettség így 33,04 százalék. 

Bizonyos juttatásoknál ettől eltérhetnek az adózási szabályok, de az sem ritka, hogy egyes juttatásokra vonatkozó szabályok év közben változnak, mint ahogyan az már megtörtént a SZÉP Kártya esetében is. Évente ebben a formában legfeljebb 450 ezer forintot adhat a munkáltató a munkavállalóknak, ez 2023-ban kivételesen akár 650 ezer forint is lehet, és a felhasználhatóságot is módosította a kormány. A SZÉP Kártya adóterhe a rekreációs keretig 28 százalék. A kedvezményes keretösszeget meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, ami után a munkáltatóknak 33,04 százalékos adókötelezettséget kell megfizetni.

Szintén ebbe az adózási kategóriába tartoznak az úgynevezett célzott juttatások, melyek lehet nyugdíjcélúak, de akár egészségpénztári juttatás is. El lehet költeni a pénzt többek között fogászati kezelésre, szűrővizsgálatokra, szemüvegre, de akár lakáshitel törlesztésre is. 

A egészségpénztárakkal gyakran együtt működő önsegélyező pénztáraknál máshogyan alakulnak az adózásra vonatkozó szabályok. Az adót a pénztári befizetésekből igényelt szolgáltatás értéke után kell megfizetnie a munkavállalónak egyéb jövedelemként. Az igénybe vett szolgáltatás értékének 89 százalékára fizet a munkavállaló 13 százalék szociális hozzájárulási adót és 15 százalék személyi jövedelemadót. Így a fizetendő adó az igénybe vett szolgáltatás 24,92 százaléka. A célzott önsegélyező pénztári szolgáltatások közé tartozik például a lakáshitel törlesztés, a különböző kisgyermekeseknek adható juttatások (szülés és gyermeknevelési szolgáltatás, örökbefogadás, nagycsaládosok jövedelem kiegészítése), az álláskeresési járadék kiegészítése vagy a megváltozott munkaképességűek jövedelempótlása is.  

Adhat a munkáltató a dolgozóknak ajándék utalványt, csekély értékben. Ez azt jelenti, hogy a termék vagy szolgáltatás értéke nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát. Az adóteher ezután a juttatás után 33,04 százalék. 

Köthet a munkáltató a dolgozókra csoportos kockázati biztosítást. A biztosítottaknak legalább ketten kell lenni, ennek a juttatásnak az adóterhe szintén 33,04 százalék. 

Vannak olyan juttatások is, amelyek nem tartoznak a cafeteria elemek közé, adózási szempontból azonban ebbe a kategóriába illeszkednek. Ilyen például, ha üzleti út során étkezik a munkavállaló, vagy a céges telefonszolgáltatást magáncélra használja valaki. 

Bérjövedelemként adózó juttatások

2019 óta vannak olyan cafeteria elemek is, amelyek után ugyanannyi adóterhet kell megfizetni, mint a bérjövedelem után, vagyis a munkáltató és a munkavállaló is adózik utánuk. 

Lehet ebben a formában fizetni az önkéntes pénztári tagdíjakat. A dolgozónak szánt juttatás forrásául szolgáló összeg után a munkáltatónak 13 százalék közterhet kell megfizetni, a munkavállalónak pedig számolnia kell a 33,5 százalékos adó- és járulékteherrel is. A számlára a levonások utáni nettó összeget lehet jóváírni. Enyhíti az adóterheket, hogy a befizetett összeg után 20 százalékos adóvisszatérítés vehető igénybe az szja terhére, ami akár 150 ezer forint is lehet. 

Szintén ebbe az adózási kategóriába tartozik a munkahelyi étkeztetés, a mobilitási célú lakhatási támogatás és a diákhitel törlesztése is. Emellett ha a munkába járást a munkáltató a közigazgatási határon belül élő munkavállaló számára fizeti ki, akkor ezt csak adófizetés mellett teheti meg. Abban az esetben is bérjövedelemként adózó juttatásról van szó, ha a munkáltató tulajdonában lévő üdülőben nyaralhat a munkavállaló.