Magyarországon a teljes munkaidőben (8 órában) alkalmazásban állók bruttó átlagbére - a közfoglalkoztatottakkal együtt számolva - 2023-ban 571 182 forint volt, míg egy évvel korábban 499 980 forint - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az adókedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forint volt 2023-ban, míg a kedvezmények nélküli 379 836 forint. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14 százalékot emlekedett egy év alatt, a magas infláció miatt azonban a reálkereset csaknem 3 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Azaz ennyivel ért kevesebbet a fizetésünk 2023-ban, mint 2022-ben.

A bruttó átlagbéren kívül többféle, a keresettel kapcsolatos fogalommal találkozhatunk a mindennapokban, mint a már említett nettó bér és reálbér, továbbá a mediánbér és minimálbér. Számba vettük ezeket, alább leírjuk a jelentésüket és azt is, hogy mi a jelentőségük.

Mi a bruttó átlagbér és a nettó átlagbér?

A statisztikákban leggyakrabban a bruttó átlagbér szerepel, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára fizetett keresetek egy főre jutó átlagát mutatja - még a munkavállalót terhelő adó és járulékok levonása nélkül.

Bruttó bér van feltüntetve a munkaszerződésünkben is. Enélkül nem is köthet velünk érvényes munkaszerződést a munkaadó. A bért később is csak közös megegyezéssel, írásban lehet módosítani. (Emelés esetén ezt pótolja az írásbeli közlés.) A bruttó bért 33,5 százaléknyi adó és járulék terheli, a mi bankszámlánkra már csak a levonások utáni, nettó összeget utalja el a munkaadó, ez a nettó bér.

2024 márciusában a hazai bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint 658 420 forint volt. A nettó átlagkereset azonban jóval kisebb: adókedvezményekkel együtt számolva 452 700 forint, anélkül pedig 437 849 forint volt márciusban. A bruttó kereset összegéből a nettót bárki kiszámolhatja a Bank360.hu bérkalkulátorával, amiben a rá vonatkozó adókedvezményeket (a gyerekek utáni családi adókedvezményt) is figyelembe veheti. A kedvezmények igénybe vételével már a munkáltatótól több havi bért kapunk kézhez.

A KSH által közzétett bruttó átlagkeresetben a havi fizetés mellett az eseti kifizetések (prémium, jutalom) is szerepelnek, de a statisztikai hivatal olyan adatot is közöl, amely csak a rendszeres bér (havi fizetést) mutatja.

A munkaadó számára létezik egy bruttó-bruttó bér is, ugyanis van olyan közteher, amit a munkaadónak kell befizetnie a bruttó bér alapján. Ezt nem a munkaszerződésben szereplő bruttó bérből vonja le a munkadó, ezért abban nem is szerepel ez az összeg, azonban a munkáltatónak ez jelenti a dolgozója teljes költségét.

Sokan keresnek az átlagbérnél jóval kevesebbet 

Magyarországon az átlagkereset dinamikusan növekszik, míg az átlag állampolgár gyakran úgy látja, hogy az ő jövedelme, közel sem növekszenek ilyen ütemben. Ezt részben az átlagbér és a mediánbér közötti különbség magyarázza.

Átlagkereset - medián kereset  

A KSH által havonta közzétett átlagbér úgy jön ki, hogy az összes munkavállaló bérét összeadják, és elosztják azt a munkavállalók számával. Ehhez képest a medián keresetet úgy kalkulálják a statisztikusok, hogy az összes munkavállaló keresetét nagyság szerint sorba állítják, és a középső kereset lesz a medián összeg. A medián bérnél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet.  

Az átlagkeresetet jelentősen torzíthatja, ha viszonylag kevesen a többiekhez képest nagyon sokat keresnek. A medián összeg azonban közelebb van ahhoz, amit a legtöbb ember tapasztal a nettó keresetében. A bruttó medián kereset 2024 márciusában a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál 510 000 forint volt, ennek nettója a Bank360.hu bérkalkulátora szerint - adókedvezmények nélkül számolva - 339 150 forint volt. Ennél néhány ezer forinttal magasabb - a KSH szerint - az érvényesített adókedvezményekkel számított nettó kereset mediánértéke, 354 500 forint.

Mi a reálkereset? 

Gyakori érzés, hogy a bankszámlára érkező nettó bérünk emelkedett ugyan, de a korábban megszokott dolgok megvásárlása után, a hó végére kevesebb pénz marad a bankszámlánkon, mint tavaly. A reálbér a fizetésünk vásárlóértékét jelzi, hogy a keresetünkből mennyi terméket és szolgáltatást tudunk venni. Ha nő az infláció (a fogyasztóiár-index), akkor kevesebb árut és szolgáltatást tudunk venni ugyanakkora fizetésből, mint korábban.

Ezt megtapasztalhattuk 2023-ban. Miközben a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,2 százalékot emelkedett, a magas infláció miatt - a fogyasztói árak éves szinten 17,6 százalékkal nőttek - a reálkeresetünk 2,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ennyivel lett kisebb a fizetésünk vásárlóéréke 2023-ban. (A mélypont 2023 februárjában volt, amikor a reálkereset 19,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak több mint 25 százalékos növekedése mellett.)

A reálkeresetének alakulását mindenki maga is tudja ellenőrizni, ha összeveti a fizetésemelésének mértékét az inflációval.

Adókedvezmények 

A nettó jövedelmet befolyásolják a különböző adó- és járulékkedvezmények, illetve -mentességek. Ilyen lehet:

• a családi adókedvezmény, 
• az első házasok adókedvezménye, 
• a 25 év alattiak szja mentessége.

A 25 év alattiak szja-mentessége 2022-től él. A fiataloknak 2024-ban havi 576 601 forint összegű összevont adóalapba tartozó jövedelemhatárig érvényesíthető a mentesség, ami havonta 86 490 forint adómegtakarítást jelent. (Az e fölötti rész már adózik).

A bérjövedelem adókedvezményeit már a munkáltató is figyelembe veheti a nyilatkozatunk alapján, ebben az esetben már a havi utalást is így kapjuk. A másik lehetőség, hogy ezeket az éves szja bevallásban érvényesítjük.

Minimálbér és garantált bérminimum

A bérről általában szabadon egyezhet meg a munkaadó és munkavállaló. (A közalkalmazottak esetében a különböző szakmacsoportoknál, beosztásoknál a bért törvény szabályozza.) Van azonban egy olyan alsó határ, aminél a kereset nem lehet kevesebb. Ez a minimálbér és a garantált bérminimum. Ezt az összeget minden munkavállalónak meg kell kapnia. 

Az összeg a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek egyezsége, ennek hiányában a kormány döntése alapján születik meg évente. A következő évi minimálbért és garantált bérminimumot mindig előre kihirdetik. A minimálbért végzettségtől függetlenül meg kell kapnia a dolgozónak, a garantált bérminimum legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényló munkakörökben jár.

A minimálbér nemcsak azokra számára lényeges, akik annyit keresnek. A mindekori minimálbérhez képest határoznak meg számos járadékot, állami juttatást. Ilyen például az álláskeresési járadék, a táppénz vagy a nagyszülői gyed. 

Területi és szakmai különbségek

A bérnél sokat számít, hogy a munkavállaló Budapesten vagy kisebb településen dolgozik-e, nő vagy férfi, de leginkább az, hogy melyik szektorban dolgozik. Az alábbi tendenciák jellemzőek:

• A bruttó átlagkereset általában az információ-kommunikáció és a pénzügyi-biztosítási szektorban a legmagasabb, és a szociális ellátás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb.
• A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak esetében közel 20 százalékkal magasabb, mint a nők esetében.
• Az átlagkereset a szellemi munkát végzők körében mintegy 67 százalékkal magasabb, mint a fizikai munkát végzők esetében. 
• Az átlagkeresetek az ország keleti részén (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Nógrád vármegyékben) alacsonyabbak, mint nyugaton.

A bér jelentősége a hitelfelvételnél

A nettó jövedelmünk nem csak számunkra határozza meg, hogy meddig nyújtózkodhatunk. A takarónk hosszúságát ugyanis ez alapján számolják ki a bankok is a hitelfelvételnél. A jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) dönti el ugyanis, hogy a bérünkhöz képest a különböző kölcsöntípusoknál mekkora havi törlesztőrészletet vállalhatunk, ami korlátot szab a felvehető hitelösszegnek is. A Bank360.hu bérkalkulátorának használatával azt is kiszámolhatod, hogy a nettó béred alapján mekkora hitelt kaphatsz a JTM-szabályok alapján.