A vállalati hitelek fele már devizahitel, ilyen magas arány az első NHP program óta nem fordult elő. Piaci kamatozással másfél éve jóformán csak devizahitelt vesznek fel a cégek, legalábbis azok, amelyek mernek ilyen kockázatot vállalni. 

Tíz éve nem volt ilyen a vállalati hitelek piacán: a teljes állomány csaknem fele most már devizahitel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai alapján 12 780,6 milliárd forinton tetőzött a vállalati hitelállomány június végén, a történelmi csúcsnak azonban mégsem örül a bankszektor, hiszen az idei évben tapasztalt 234 milliárdos növekedés majdnem háromnegyede a devizahitelek árfolyam-változásának volt köszönhető. A forint az euróval szemben sokat gyengült: az év eleji 382 körüli szintről 395 köré ment fel az euró/forint árfolyam.

A vállalati devizahitelek állománya 6297,2 milliárd forintra emelkedett, ebben az árfolyamváltozás mellett közrejátszott az is, hogy az idén a cégek az alacsonyabb kamatok miatt jóformán csak deviza alapú hiteleket vettek fel. Fél év alatt mintegy 510 milliárd forintnyi friss devizahitelt folyósítottak a számukra, miközben a vállalati forinthiteleknél 442,2 milliárd forintos nettó törlesztés volt, vagyis ennyivel többet fizettek vissza a cégek, mint amennyit felvettek. 

Megfizethetetlenné váltak a forinthitelek

Jelenleg már a vállalati hitelek állományának 49,3 százaléka deviza alapú. Ez az arány 2021 végén még csak 37 százalék volt, azóta viszont az államilag támogatott hitelprogramok szűkössége és a piaci alapú forinthitelek drágasága miatt áttértek a cégek a deviza alapú finanszírozásra. A piaci alapú vállalati hitelek referenciakamata rendszerint a BUBOR, ennek értéke pedig 2022 végén, 2023 elején már 18 százalékon tetőzött, ami megfizethetetlenné tette ezeket a kölcsönöket. 

Hasonlóan magas arányú devizahitel-állomány a vállalati hiteleken belül utoljára az első Növekedési Hitelprogram (NHP) felfutása előtt volt. Az NHP első szakaszát 2013 áprilisában jelentette be az MNB, akkor a vállalati hitelállomány 57 százaléka volt deviza alapú. A devizahitelek aránya 2009 márciusában tetőzött, főleg a forint mélyrepülésének köszönhetően megközelítette a 63 százalékot ez a mutató. Az NHP első szakaszát követően azonban végig 50 százalék alatt maradt a devizahitelezés aránya a vállalati hiteleken belül, 2021-ben - ekkor futott az NHP Hajrá! és sok más program - már a 40 százalékot sem érte el. 

A devizahitelekkel kapcsolatban a legnagyobb probléma az, hogy csak olyan cégeknek tanácsos felvenni, amelyeknek jelentős devizás bevételeik vannak, exportálnak vagy pedig deviza alapon értékesítenek Magyarországon. Ilyenek például az ingatlanpiac egyes szereplői, amelyek euróban szabják meg a bérleti díjakat. A forint bevételű cégek viszont ugyanolyan árfolyamkockázatot futnak a deviza finanszírozással most is, mint amit a 2008-2009-es pénzügyi válság idején megtapasztalhattak. 

Néhány szektort fejbe kólintott a hitelszűke

A jegybank részletes adatai alapján jól látszik, melyik gazdasági ágazatokban tudtak vagy akartak a cégek nagyobb arányban hitelt felvenni a magas forintkamatok idején, és melyek voltak azok, amelyeknél csökkent a hitelállomány. Utóbbiak közé tartozik a mezőgazdaság, amely a támogatott hitelprogramok egyik nagy nyertese volt mindig. A tavaly szeptemberben még 670 milliárd forint fölött tetőző agrárhitel-állomány 660 milliárd forintra csökkent annak ellenére, hogy a mezőgazdaság is felvett bő 100 milliárd forintnyi devizahitelt az NHP-s programok kifutása óta. 

A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar a mezőgazdasághoz hasonló cipőben jár. Az ebben az ágazatban működő cégek főleg a forint hiteleket használtak korábban, de egyre több most már a devizahitelük. A teljes állomány azonban csökkent a szektorban. A vegyipar, kőolaj- és gyógyszeripar ezzel szemben mindig is sokat exportált, a hiteleik nagyobbik fele devizás volt, ez továbbra is így van, és a szektorban 637,1 milliárd forintos történelmi csúcson van a hitelállomány. 

Finanszírozási szempontból főleg devizahitelekből növekszik most enyhén a villamosenergia, gáz- és gőzellátás, légkondicionálás ágazat, ugyanez mondható el a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorról. A szállítás-raktározással és az ingatlanügyekkel foglalkozó vállalkozások is sikeresen álltak át a devizahitelekre. A hagyományosan forinthiteleket használó építőiparban viszont megtorpant a hitelállomány növekedése. Szintén csökkent a hitelállomány a kereskedelemben, amely alapvetően forint finanszírozást használ.