Sosem volt még olyan magas az átlagos lekötött betéti kamat, mint februárban - ezt mutatja a jegybanki statisztika. A valóságban a legtöbb banknál továbbra is nulla százalékos a lekötött betéti kamat, az átlagos ügyfél nem tudja olyan jól fialtatni a pénzét, ahogyan azt MNB adatai alapján elméletileg lehetne.  

Állítólag nőnek a betétkamatok, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint egy átlagos háztartás februárban már 12,1 százalékos kamatot kapott a lekötésére, ami ha emberemlékezet óta nem is, de a 2000 eleje óta vezetett statisztika szerint az elmúlt 22 évben biztosan nem fordult elő. A történelmi csúcson lévő átlagos betétkamathoz azonban az átlagos lakossági ügyfél nem igen fér hozzá. A betétkalkulátor szerint a mindenki számára elérhető legjobb ajánlatok ezt a szintet nem éri el. 

Néhány bank valóban ad a lakossági betétekre 10 százalék fölötti kamatot, a legtöbb helyen azonban 0 százalék körül fizetnek a lekötésekre, amivel inkább azt üzenik, hogy nincs szükségük erre a pénzre. Az MNB statisztikái is furcsa számokat tartalmaznak. Miközben a háztartások átlagos betétkamata 12 százalék fölött van, ezen belül a “lakossági” betéteké már csak 7,74 százalékos volt februárban, a kiemelkedő kamatot tehát nem a lakosságnak, hanem valószínűleg az ebbe a kategóriába tartozó a nonprofit szférának adták meg a bankok. 

Fura a statisztika, az biztos

Az is érdekes a statisztikában, hogy hónapok óta ezer milliárd forint körüli összeg szerepet a lekötött betétek szerződéses összege rubrikában az MNB-nél, miközben a lekötött betétállomány egyáltalán nem nő. Sőt februárban a 2001 óta vezetett statisztika szerint az egyik legalacsonyabb értéken, 2389,1 milliárd forinton állt. Egyetlen egyszer, a covid-járvány kitörésekor, 2020 márciusában volt ennél alacsonyabb az állomány, amikor tömegesen menekültek készpénzbe az emberek, akkor is mindössze egymilliárd forinttal volt kevesebb lekötött betétje a lakosságnak. 

A gigantikus összegű új lekötött betét, és a mélyponton lévő lekötött betétállomány között látszólagos ellentét magyarázata az, hogy bizonyos privátbanki vagy különleges ügyfélkör számára a bankok a 18 százalékos egynapos jegybanki betétben is el tudják helyezni a pénzt, és a naponta megújuló betét minden egyes lekötése új szerződésnek minősül. Magyarán egy szűk ügyfélkör naponta lekötött pénze miatt látszanak a statisztikában olyan magas betéti kamatok, amelyekről az átlagos lakossági ügyfél nem is álmodhat a bankoknál. 

A kisembernek marad az állampapír

A lakosság ennek megfelelően egyre kevesebb pénzt tart bankbetétben. Januárban 333,5 milliárd forint távozott a bankokból, és a megelőző hónapokban is csökkent a betétek mennyisége. Az idén februárban fordulat látszik ezen a téren, hiszen 105,7 milliárd forinttal nőtt a bankbetétekbe áramló összeg, ebben azonban olyan hatások is szerepet játszhattak, mint a 13. havi nyugdíj, amely a második hónapban érkezett meg a bankszámlákra. A teljes bankbetétállomány így 9862,8 milliárd forint volt a hónap végén. 

Vélhetően ennek az egyszeri hatásnak tudható be az is, hogy a hónap folyamán mintegy 14 milliárd forinttal csökkent a folyószámlahitelek állománya, vagyis kevesebb számla volt mínuszban, mint január végén. 

A januári értékpapír-statisztikákból világosan látszott, hogy a lakosság a betétkamatokat kevesli. Még a legjobb, 10 százalék feletti banki ajánlatoknál - amelyekből ráadásul az államnak 15 százalékos kamatadót kell fizetni - is vonzóbbak a kamatadómentes állampapírok az akár 16 százalékos kamatukkal. 

Januárban a kivett betétekkel szinte azonos összeg, 336,8 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás került az állampapírokba, a februári adatokat a jövő héten teszi közzé az MNB, de az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) rendszeresen közzétett értékesítési adatai alapján borítékolható, hogy februárban is sokan vásároltak állampapírt, a 13. havi nyugdíjak egy részét is így fektethették be.