Meglepően magas lett az infláció januárban, és 2023 egészére annak ellenére 18 százalék feletti lehet az átlagos pénzromlás a 2022-es 14,5 százalék után, hogy az év végére valóban egyszámjegyűre csökkenhet.

2023. januárban a fogyasztói árak átlagosan 25,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,3 százalékkal nőttek. A friss inflációs adatnak az egyetlen pozitívuma az, hogy ezzel tetőzhetett a drágulás. A januári érték egyértelműen magasabb, mint amire az elemzők előzetesen számítottak. Az infláció tetőzését 2022 vége felé már lényegében mindenki 25 százalék fölé várta, különösen az üzemanyagár-stop feloldása után. A decemberi 24,5 százalék azonban valamivel alacsonyabb volt, mint amit prognosztizáltak. Valójában most nagyjából annyival lett rosszabb az adat, mint amennyivel az előző hónapban jobb volt a várakozásoknál.

A decemberi adatban a vártnál alacsonyabb energiafelhasználás játszhatott pozitív szerepet. Ez a hatás ugyan megmaradt januárban is, viszont a benzinárstop feloldása ebben a hónapban fejtette ki a teljes hatását. Az élelmiszerárakban januárban már érződött az a nagyon jelentős fogyasztás-visszaesés, amiről először a decemberi kereskedelmi adatok tanúskodtak. Feltehetően ez a tendencia megmaradt januárban is, ami az ünnepek után eleve egy olyan hónap, amikor kevesebbet vásárolunk. A tartósan 400 forint alatti euró árfolyam is pozitív hatású az inflációra, hosszú időn után először nem fűtötte azt, és ha tartós marad ez az árfolyamszint, akkor valamelyest hűtheti is az áremelkedést az importált áruk és alapanyagokon keresztül.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is meglehetősen erős az alapvető inflációs nyomás. Az élelmiszerek inflációja ugyan hosszú idő után először lassulást mutatott, bár továbbra is 44 százalékos, jelentősen erősödött azonban a szeszes italok és dohányáruk inflációja, elsősorban az év eleji átárazás és adóváltozások következtében. Fontos változás, hogy 11 százalék fölé emelkedett a szolgáltatások inflációja. Ez utóbbi esetben az energia és a bérköltségek jelentette sokk hajthatta a vártnál erőteljesebb év eleji áremelést.

Az elemző szerint nagyon valószínű, hogy a januári lehetett az inflációs csúcspont, és a közeljövőben markánsabban fékeződik majd a drágulás például az üzemanyagok, élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek esetében. Mivel azonban a szolgáltatásoknál további áremelkedést várnak, a következő hónapokban csupán nagyon mérsékelt ütemben fékeződhet az éves infláció mértéke, komolyabb lejtmenetre áprilistól lehet számítani.

Az idei év egészére az ING továbbra is a tavalyi 14,5 százalékot érdemben meghaladó, 18,5 százalékos átlagos inflációt vár. azt azonban reálisnak tartják, hogy az év végére már 10 százalék alá mérséklődhet az áremelkedési ütem.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is úgy látja, hogy az idén a gazdasági lassulás ellenére az infláció viszonylag magas szinten ragadhat, 2023-ban az éves átlag 18,3 százalék körül alakulhat. Szerinte mindez indokolja a jegybank kifejezetten óvatos kamatpolitikáját, így egyelőre csak a negyedik negyedévben vár csökkenést a jelenleg 13 százalékos alapkamat szintjében, 11,5 százalékra.

Kiss Péter úgy látja, hogy a januári adatban az előrejelzésükhöz képest a nagy eltérést a szolgáltatások januári átárazódása okozta, ahol a nem piaci tarifák (autópályadíj, parkolás) mellett a piaci szolgáltatások (közlekedés, tv és internet előfizetés, szabadidő, kultúra, üdülés) is számottevően drágultak. A forint erősödése az importált infláció csökkenésén keresztül az elkövetkezendőkben pozitívan befolyásolhatja az inflációt. Ha továbbra is erős tud maradni a forint, akkor Kiss Péter akár pozitív meglepetések is elképzelhetők.

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzőjének értékelése szerint az elkövetkező hónapokban csillapodhat a havi drágulás üteme, de a januári tényadat megerősítette, hogy a globális infláció csökkenésének kedvező hatásai a magyar inflációban csak jókora késéssel fognak megjelenni. Mindez pedig feltehetően megerősíti az MNB-t a szigorú monetáris politika (a magas jegybanki kamat) fenntartásában.

A várhatóan még jó ideig magasan tartott alapkamat és 18 százalékos irányadó kamat a hitelkamatok jelentősebb mérséklődésének is gátat szab. Így árra lehet számítani, hogy a lakáshiteleknél és személyi kölcsönöknél már tapasztalható kisebb kamatcsökkentések az első félévben nem csapnak át a hitelköltségek általános és nagymértékű esésébe.