Ott van már az új sarc a megtakarításokon, de a 13 százalékos szocho a jelek szerint senkit sem zavar. A kisbefektetők ugyanúgy vásárolják a befektetési alapokat, mint eddig, az állampapírok iránt pedig nem ugrott meg a kereslet. Bezzeg 2006-ban a kamatadó bevezetése idején még mindenki próbálta megmenteni az államtól a befektetése hozamát. 

Két hete tart már, hogy 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) szed az állam a magánszemélyek szja szerint kamatjövedelemnek számító bevétele után, a lakosságot azonban, úgy tűnik, ez az extra sarc semmilyen szinten nem hozta lázba, nem rendezik át a megtakarításaikat. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) honlapjáról letölthetők a napi befektetésijegy-forgalomról szóló statisztikák, ezek alapján pedig a befektetési alapok iránti kereslet töretlen maradt. 

Július 1. óta bő egy hét alatt mintegy 52 milliárd forintnyi friss megtakarítás került a forint alapú befektetési jegyekbe, ennek több mint a fele az OTP Optima A sorozatába, amely egy tipikusan lakossági befektetőknek szóló rövid kötvényalap. Jelenleg már 570 milliárd forint van benne, ami történelmi rekord, soha korábban nem volt még ekkora ez az alap. Más alapok is vonzottak azonban friss pénzt, az Erste nyílt végű bázis alapja szintén kötvényalap, és bő ötmilliárd forintot gyűjtött be immár szochóval terhelt pénzből, az OTP pénzpiaci alapjába 3,5 milliárd forint került az új érában, az Erste abszolút hozamú kötvényalapjában is csaknem ugyanennyi friss megtakarítás folyt be. Milliárdos nagyságrendben gyűjtöttek pénzt a Raiffeisen és a K&H kötvényalapjai is, de sok pénz került a továbbra is szocho-mentes OTP Ingatlan alapba is, több mint 4,7 milliárd forint. 

A befektetési alapoknál tehát folytatódott a korábbi időszak trendje, vagyis szocho ide, szocho oda, továbbra is vonzzák a lakossági megtakarításokat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az év első öt hónapjában több mint 750 milliárd forintnyi új lakossági megtakarítást gyűjtöttek ezek a konstrukciók, a trendek alapján pedig 2023-ban lassan elérhetik az 1000 milliárdot is a friss pénz begyűjtésében. 

Fogy a lelkesedés az állampapírok iránt, de a tervet hozza az ÁKK

Bár a szocho bevezetésének célja egyértelműen az állampapírok iránti kereslet felpörgetése volt, az új sarc bevezetésétől nem ugrottak meg az állampapír-vásárlások. Hiába jöttek meg a júliusi fizetések a múlt héten, a július 3-7. közé eső időszakban nem vásároltak a szokásosnál több állampapírt a kisbefektetők.

Nem egészen 50 milliárd forintnyi Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) fogyott, e mellé 13,8 milliárd forintnyi Bónusz Magyar Állampapírt (BMÁP), 9 milliárdnyi Egyéves Magyar Állampapírt, és 4,8 milliárdnyi Kincstári Takarékjegyet vettek meg. Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+) marginális mennyiség, alig 50 millió forintnyi fogyott el. 

Ez egy nagyon átlagos heti teljesítménynek felel meg, a megelőző héten minden állampapírból jóval többet adtak el. Az eddigi tapasztalatok alapján a szocho bevezetése semmilyen hatással nem lett a lakossági állampapírpiacra. Ami komolyabb felbolydulást okoz ezeknél az értékpapíroknál, az a kamatok változása. Amikor például bejelentette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy fél százalékponttal vissza fogja nyesni a PMÁP kamatát, hirtelen a korábbi több mint kétszeresére ugrott a heti kereslet az inflációt követő állampapír iránt.

Összességében véve persze az idén jól áll az állam a lakossági megtakarítások begyűjtésében. Az először 2019-ben bejelentett terv, miszerint 2023-ra 11 ezer milliárd forintnyi lakossági pénzt szeretnének látni állampapírban, áprilisra teljesült, és májusban is tovább gyarapodott ez az összeg. A finanszírozási terv időarányos teljesítéséről a napokban publikált egy közleményt az ÁKK, abban az áll, az idei évi lakossági bruttó kibocsátási terv az első félév végén már 65 százalékban teljesült, PMÁP-ban már csaknem 6 ezer milliárd forint van, de az intézményi papírokat is lelkesen vásárolja a lakosság. Egyedül a MÁP+ nem kell senkinek, annak az állománya az év eleje óta megfeleződött, ami a kamata alapján érthető is. Az év eleje óta 22 419 új lakossági befektetőt nyert meg az állam, jelenleg már 788 ezer embernek van Magyarországon állampapírja, ebben nincsenek benne a Start-számlával rendelkező babakötvényes gyerekek. 

Az akciók amúgy is gyengécskék voltak 

Hozzá kell persze tenni, hogy a 2006-os kamatadó-bevezetéssel ellentétben az idén nem tapostak egymás sarkára a pénzügyi szolgáltatók sem a szocho-mentességet ígérő akcióikkal. Nem jöttek ki olyan ajánlatok, amelyek a korábbiakhoz képest jelentősen magasabb kamatot kínáltak.

Néhány bank tovább hirdette a 10 százalék fölötti betétjeit, a biztosítók egy része is felhívta a figyelmet arra, hogyan lehet megúszni az új közterhet, egy-két bank kötvényeket is kibocsátott, de a többség továbbra sem szállt be a 15-16 százalékos kamatot kínáló állampapírokkal szemben a lakossági megtakarításokért folyó versenybe. 

Azt, hogy pontosan mekkora lakossági megtakarítás-tömeg mozdult meg végül a szocho bevezetése miatt, még nem tudni, de sejthető, hogy nem fognak megdőlni azok a rekordok, amelyeket 2006 nyarán állítottak fel a kisbefektetők. 

A kamatadó és a nagy válság jobban megmozgatta a pénzeket

A jelenleg is hatályban lévő szja-ként fizetendő kamat- és árfolyamnyereség-adót 2006. augusztus 31-től vezették be a megtakarításokra, a mértéke eleinte 20, majd 16 százalékos volt, jelenleg 15 százalékos. 2006 harmadik negyedévében soha korábban nem látott pénzmennyiség áramlott át különféle eszközökből át más befektetésekbe. Akkor 22 818 milliárd forint volt a háztartások pénzügyi vagyona, ennek a 9,4 százaléka, 2140 milliárd forint keresett új helyet hirtelen. 

Ennél több pénz legközelebb 2008 utolsó negyedévében mozdult meg a pénzügyi válság hatására, akkor rekord összeg, a pénzügyi vagyon 12,7 százaléka került át más befektetésekbe, aminek az oka egyértelműen a válság volt. 2006 nyarán több mint 340 milliárd forint távozott a forint betétekből, ez a rekord 2022 negyedik negyedévéig nem dőlt meg. A kamatadó bevezetésének a nyertesei az alapok és a kötvénykibocsátók lettek, de a nyugdíjpénztárakba is nagyon sok pénzt befizettek az emberek.