Így spórolnak a magyarok: akciók, olcsó boltok, otthonmaradás
Így spórolnak a magyarok: akciók, olcsó boltok, otthonmaradás
A csúcsra járó infláció meglátszik a vásárlásokban. A legfontosabb árukból kevesebbet vásároltunk, csak az árstopos üzemanyagot vittük úgy, mint az (ársapkás) cukrot, de decemberben ennek is vége szakadhatott. Egy európai felmérés szerint a magyarok az átlagnál jobban csökkentették a kiadásaikat, aminek az lehet az oka, hogy nem volt miből.
A Központi Statisztikai Hivatal már 2023-ban publikált adatai szerint novemberben az ebben a hónapban már 22,5 százalékos infláció megtette a hatását, érezhetően csökkent a forgalom volumene a boltokban. Az adatokból mindenki lemérheti, hogy az átlaghoz képest mennyire változtatta meg a vásárlási kiadásait.
Ilyen adatokat mért a KSH a kereskedelmi forgalomban az egy évvel korábbihoz képest:
- webshopok: -9,8%
- élelmiszerbolt: -6,7%
- gyógyszertár és drogéria: -5,1
- bútor- és műszakicikk-áruház: -3%
- ruha és cipőboltok: +13%
- használtcikk-üzletek: +8,6%
- könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletek: +4,1%
- benzinkutak: +27,7%
Amint az adatokból látszik, a 480 forintos lakossági üzemanyagártól szárnyalt a forgalom. Ennek ugyan decemberben vége szakadhatott, de a hónap eleji nagy betankolás miatt még nem biztos, hogy az év utolsó hónapjának forgalmában meglátszik majd, hogy a több száz forintos drágulás mennyire készteti spórolásra a magyar autósokat. Ez majd inkább január mutatja meg egyértelműen.
Egy uniós felmérés azt mutatta ki, hogy az európai átlagnál érzékenyebben érinti a magyar fogyasztókat az infláció (ami nálunk persze jóval magasabb is, novemberre éllovasok lettünk az EU-ban. A problémát fokozza, hogy a magyaroknak láthatóan kevesebb lehetőségük maradt a spórolásra.
Az Intrum Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése több tízezer embert kérdezett meg Európa 24 országában, köztük Magyarországon is arról, hogy alakultak a pénzügyeik az elmúlt évben, és hogyan birkóznak meg az áremelkedések okozta nehézségekkel. A magyar válaszadók jóval az európai átlag felett nyilatkoztak úgy, hogy az infláció súlyosan negatív hatással van háztartásuk pénzügyeire (65 százalék). A magyaroknál így csak a görögök (66 százalék) szenvednek jobban az inflációtól.
Magyarországon elenyésző azoknak az aránya, akik nem érzik a bőrükön a gazdasági problémákat: csupán 1 százalék nyilatkozott úgy, hogy eddig nem okozott nekik problémát az infláció, és várhatóan a jövőben sem fog. További 7 százalék azt mondta, hogy ugyan még nem érzékelte az infláció hatásait, de tart tőle, hogy hamarosan szorosabbra kell húzni miatta a családi költségvetést.
A növekvő infláció miatt a fogyasztók mindenhol igyekeznek átgondolni a pénzügyeiket és visszafogni a kiadásaikat. Ez azonban nem mindenhol ugyanolyan egyszerű. Míg az európai fogyasztók 62 százaléka úgy nyilatkozott, kevesebbet költ nem létfontosságú kiadásokra (például digitális előfizetésekre vagy inkább otthon fogyasztanak kávét), Magyarországon ez az arány csak 44 százalék, a legalacsonyabb Európában. Az Intrum szerint ez nem azt jelenti, hogy ennyivel rosszabb lenne a magyarok pénzügyi tudatossága, hanem inkább azt, hogy a lakosság jelentős részének nincsenek olyan felesleges kiadásai, amelyekből lefaraghatna. Ezért is jelent kiemelt veszélyt sok magyar háztartásra az infláció.
A magyar fogyasztóknak az európai átlaghoz képest kevés lehetősége van a spórolásra. Arra a kérdésre, hogy milyen módon próbálják csökkenteni a kiadásaikat, a legtöbben (60 százalék, az európai átlag közel kétszerese) azt válaszolta: az interneten figyelik, hol és mikor tudnak akciós termékeket venni. A második leggyakoribb megoldás, hogy olcsóbb üzletekben vásárolnak az ismert márkaboltok helyett (a fogyasztók 45 százaléka), a harmadik pedig, hogy kevesebbet járnak közösségi helyekre (44 százalék).
A kiemelkedően magas infláció ellenére a magyarok várakozásai nem térnek el az európaiaktól. Mind a magyar, mind az európai fogyasztók többsége úgy véli: a magas inflációnak rövid időn belül nem lesz vége. A magyar válaszadók 71 százaléka szerint még legalább egy évig gyorsan fognak emelkedni a megélhetés költségei. Negyedük szerint 2-5 évig velünk marad, 18 százalék szerint pedig belátható időn belül nem fog csökkenni az infláció.