Márciusban tovább csökkent a lakáshitelek átlagos kamata, az új szerződések összege pedig megközelítette a 100 milliárd forintot, amire utoljára közel két éve volt példa. A személyi kölcsönből is rekordösszegben vettek fel az igénylők - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által közzétett friss hitelstatisztikából.

Márciusban 97,84 milliárd forint lakáscélú hitelre kötöttek szerződést az igénylők, ami csaknem 15 százalékkal haladta meg az előző havi értéket, a tavalyi év márciusához képest pedig 235 százalékos volt a növekedés. A márciusban felvett kölcsön 78 százalékát használt lakás vásárlására fordították, 11 százalékát új építésű ingatlanra, 6 százalékát építkezésre vagy bővítésre, a fennmaradó részt pedig korszerűsítésre vagy egyéb célra. Az átlagos hitelösszeg a lakáshiteleknél 16,5 millió forint volt. 

A keresletet a csökkenő kamatok is segítették: a szerződésben szereplő átlagos kamat 7,39 százalékról 6,90 százalékra mérséklődött, az átlagos hitelköltség mutató (THM) pedig kereken fél százalékponttal csökkent, 7,85-ről 7,35 százalékra.

Az MNB statisztikája alapján februárban és márciusban is jelentősen megugrott a legfeljebb egy éves kamatfixálással felvett lakáshitelek aránya az előző hónaphoz képest. 2020 óta elenyésző volt ezeknek a hiteleknek a volumene a teljes szerződéses összeget tekintve, idén azonban változás történt. Februárban a teljes szerződéses összeg 16 százalékát, márciusban pedig már a 27 százalékát tették ki az ilyen típusú hitelek. Ezzel összefüggésben nem meglepő, hogy a lakáscélú hitelek kamatfixálásainak átlagos hossza január óta 146 hónapról 119 hónapra csökkent. 

A számokat látva felmerülhet, hogy a piacon ismét megjelentek és népszerűvé váltak a rövid, legfeljebb 12 hónapra fixált kamatozású hitelek, de itt nem erről van szó. A választ a januárban induló CSOK Plusznál érdemes keresni, melynek az ügyleti kamata a kamattámogatás időszaka alatt első alkalommal a kölcsön folyósítását követő 1 év elteltével, a kölcsönszerződés szerinti fordulónapon változtatható meg. Ez azonban a törlesztésnél nem látszik, hiszen a nettó ügyleti kamat a legfeljebb 3 százalékos kedvezményes érték lesz, tehát az ügyfelek fix kamattal és törlesztőrészlettel számolhatnak.

Ezt igazolja az is, hogy a rövid kamatperiódusú lakáshitelek aránya közel megegyező a támogatott kölcsönök szerződéses összegével, a teljes márciusi volumen 29 százalékát vették fel valamilyen állami támogatással. 

A személyi kölcsönök is nagyot mentek márciusban

A személyi kölcsönök népszerűségét a még mindig elég magas kamatok sem tudták megtörni, az elmúlt hónapokban már láthatóan csökkenő kamatok pedig még tovább is növelték a keresletet. Márciusban 56,55 milliárd forint volt a szerződéses összeg, ami az eddigi legmagasabb a személyi kölcsönök történetében. Az átlagos kamatláb 18,11 százalékról 17,96-ra csökkent, a THM pedig 18,43-ról 18,29-re. Az átlagos hitelösszeg 2,5 millió forint körül alakult a személyi hiteleknél. 

A babaváró hitelből közel 20 milliárd forintot vettek fel márciusban, ami valamivel elmarad az előző havi eredménytől. Az igénylők közül szinte mindenki a maximális 11 millió forintos hitelösszeget vette fel, az átlagos hitelösszeg ennél a kölcsönnél 10,88 millió forint volt. 

Csökkentek a betétek kamatai

A lekötött betétek átlagos kamatlába márciusban 6,18 százalék volt, ami az előző hónaphoz képest fél százalékpontos csökkenést jelent. Ezen belül a lakossági betétek kamatai minimálisan változtak csak, 4,12 százalékról 4,15 százalékra. A betétek közül továbbra is az éven belül lekötött betétek kamatai a magasabbak, márciusban 6,28 százalék volt az átlag, szemben az éven túli betétek 2,15 százalékával. 

Márciusban meghaladta a 9000 milliárd forintot a látra szóló és folyószámlabetétek szerződéses összege (9082 milliárd forint), ezen belül a lakossági számlákon 7843 milliárd forint van lekötés nélkül. A lekötött betétek szerződéses összege márciusban 852 milliárd forint volt, ezen belül a lakosságnál 327 milliárd forint van ebben a formában.