Nyolcéves mélyponton a lakásépítési kedv Magyarországon
Nyolcéves mélyponton a lakásépítési kedv Magyarországon
A friss adatok szerint tavaly 21,5 ezer lakás építését kezdeményezték, ami 39 százalékkal kevesebb az előző évinél. Nyolc éve nem volt ilyen alacsony a lakásépítési kedv Magyarországon, mint 2023-ban. Az átadott új lakások száma 9 százalékkal, 18,6 ezerre csökkent tavaly. Ez öt éve a legalacsonyabb szám.
Tavaly az utolsó negyedévben kissé szépített a lakásépítések és engedélyeztetések statisztikája a megelőző negyedévekhez képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adataiból. Az utolsó negyedévben 6607 lakást adtak át, ami a legjobb negyedéves adat volt (a megelező negyedévekben ennél 700-2600 ingatlannal kevesebb készült el). Tavaly összesen 18 647 új lakás épült, 9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Utoljára 2018-ban épült ennél kevesebb lakás, akkor mintegy 17,7 ezer.
A fővárosban az átlagnál jobb a helyzet, Budapesten ugyanis nem éri el a 4 százalékot a visszaesés, itt 6359 lakást vettek használatba. A vármegyeszékhelyeken ugyanakkor bezuhantak a lakásépítések (29 százalék az éves mínusz). A többi városban enyhébb volt a visszaesés, 2 százalékos, míg a községekben 8,5 százalékos.
Csak Pest vármegyében nőtt a lakásszám
Csak Pest régióban épült több lakás az előző évhez képest (7 százalékkal, 4077 ingatlan), a többi régióban csökkent az új lakások száma 2022-höz képest. A visszaesés mértéke a Dél-Alföldön (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyékben) volt a legmagasabb, 45 százalékos (itt 1065 lakást adtak át).
Pesten kívül továbbra is Győr-Moson-Sopron vármegyében épült a legtöbb lakás, ám ezek száma sem érte el az egy évvel korábbit (1744 darab, a csökkenés 6 százalékos).
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 46 százaléka családi házban, 45 százaléka többlakásos épületben, 7 százaléka lakóparkban található.
A fővárosban is megcsappant az építési kedv
A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 21 501 lakás építését kezdeményezték, 39 százalékkal kevesebbet, mint 2022-ben. (Az első háromnegyed évben a használatba vett lakások száma még 21 százalékos, az engedélyeztetések pedig 43 százalékos elmaradásban voltak az előző év azonos időszakához képest.)
Az építési kedv leginkább a községekben (–43 százalék) és a fővárosban (–41 százalék) esett vissza, a vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 37 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki.
Az építendő lakások száma a stagnálást mutató Dél-Alföldet kivéve mindegyik régióban csökkent az előző évihez képest. Vármegyei szinten is általános volt a visszaesés, csak Bács-Kiskunban történt számottevő növekedés (11 százalékos), Hajdú-Biharban pedig stagnálás - közölte a KSH.
Nem minden lakás lakóépület
A kiadott új építési engedélyek alapján a 2022-höz képest 37 százalékkal kevesebb, összesen 8732 lakóépület építését tervezik. A tervezett 6981 egylakásos lakóépület az összes építendő lakóépület 80 százalékát teszi ki. (Egylakásos lakóépület az önálló tető- és épületszerkezettel, valamint a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkező ingatlan, köztük a családi ház, ikerház és sorház.)