Tízből hat magyar szerint most éri meg belevágni a lakásfelújításba, a tulajdonosok harmada pedig már tervezi is a munkálatokat. A forrásokat tekintve óvatosabbak, a többség a már meglévő megtakarításait használná fel, hitelért kevesebben folyamodnának - derül ki a Cofidis Hitel Monitor reprezentatív kutatásából.

Erősödik a felújítási kedv a lakástulajdonosok körében az elmúlt évek visszafogottsága után. A legfőbb ok, hogy további inflációra számítanak az építőiparban és úgy vélik, később magasabb költségekkel kellene számolniuk. A lakástulajdonosok többsége megtakarításból fedezné a felmerülő költségeket, míg minden ötödik felújító hitellel egészítené ki forrásait. Ők jellemzően 2-3 millió forintos személyi kölcsönben gondolkodnak, de sokan érdeklődnek az állami otthonfelújítási támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes hitellehetőségek iránt is – derült ki a Cofidis Hitel Monitor felméréséből.

Kisebb-nagyobb munkálatokba kezdene idén a lakástulajdonosok 29 százaléka. Ez az arány 12 százalékkal magasabb a három évvel ezelőtt mért adatnál, ami a felújítási kedv érezhető visszatérésére utal - írja a Cofidis. Az átalakítások zöme családi házakat (66%) érint, és a felújítást tervezőknek csak negyede gondolkodik kizárólag egyetlen teendőben. Túlnyomó többségük listáján átlagosan 4 tétel sorakozik: a legtöbben festést, tapétázást szeretnének, a felújítást tervezők mintegy harmada a konyhát és a fürdőszobát tenné szebbé, negyedük pedig a burkolatok cseréjét, külső felújítást (színezés, vakolás) vagy nyílászárók cseréjét tervezi.

A Cofidis Hitel Monitor adatai szerint a lakosság 31 százaléka tervezi idén háztartási gép vásárlását, ötödük valamilyen nagygépet is venne, 22 százalékuknál pedig a bútorbeszerzés a téma. Háztartási gépekre átlagosan 196 ezer, bútorokra 237 ezer forintot szánnának.

Csak a nagyobb munkálatokhoz kellene a hitel

A lakásfelújítást tervezők fele 1 millió forint alatti kiadással számol, másik felük azonban jóval nagyobb összeggel kalkulál a munkálatokra: az átlag költséget 2,5 millió forintra becsülik. Ez ugyan 700 ezer forinttal több, mint amennyit 2022-ben szántak rá, de reálértéken nézve valójában kisebb a tervezett költségvetés. Jellemzően a magasabb felújítási összeggel számolók közül kerülnek ki azok, akik hitelt vennének fel az otthonuk átalakítására. 

Hitelfelvételt a lakásfelújításban gondolkodók 19 százaléka tervez, jellemzően 2-3 millió forintos személyi kölcsön formájában. Ők jóval nagyobb volumenű munkálatokban is gondolkodnak: az átlagos költségvetésük 3,9 millió forint, ennek több mint felét fedeznék hitelből. A beruházások fő finanszírozási forrása azonban még mindig a megtakarítás és a havi jövedelem, ugyanakkor az érintettek harmadának nem lenne elegendő tartaléka, ha a felújítás költségei túllépnék az előre tervezett keretet.

Népszerűek az új, alternatív források

Jelentősen befolyásolja a felújítási terveket a Vidéki Otthonfelújítási Program, amely az 5 ezer fő alatti települések lakóit célozza meg: ahol elérhető az állami támogatás, nagyobb arányban terveznek beruházásokat, főleg az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban. A SZÉP-kártyát érintő idei szabálymódosítás, amely lehetővé teszi bizonyos felújítással kapcsolatos termékek megvásárlását az egyenleg terhére, szintén jelentős érdeklődést generált: a SZÉP-kártyával rendelkező felújítók közel fele tervezi, hogy kihasználja a lehetőséget. Emellett az állampapírból származó kamatokat is sokan fordítanák lakásfelújításra, az állampapírral rendelkező felújítók egyharmada legalább részben ebből finanszírozná a kiadásokat.