Rekord összeget fizettek be a magyarok tavaly az egészségpénztárakba, a taglétszám is szépen emelkedett. Tízből négy forintot még mindig a patikákban költenek el az egészségkártyákról a magyarok, az egyenleg harmada pedig a magánrendeléseken fogy el. 

A válságos évben is jól teljesítettek a hazai egészség- és önsegélyező pénztárak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint szépen gyarapodott a taglétszámuk, az év végén már elérte az 1,0685 millió főt, ez 13,5 ezerrel több, mint 2021 végén volt. Voltak persze kilépések és egyéb okból megszüntetett számlák, hiszen a tartósan nem fizető, nullás egyenlegű tagokat a pénztárak kiléptethetik, de az újobban belépők többen voltak. 

A tagdíjfizetés is fellendült, meghaladta az 59 milliárd forintot tavaly, ami 20 százalékos növekedés 2021-hez képest és történelmi csúcsnak számít. Az egészségpénztárak indulásakor még a munkáltatói befizetések voltak a meghatározóak, azóta fordult a kocka, 2022-ben már tagok fizették be a tagdíjak több mint 86 százalékát, csaknem 51 milliárd forint értékben. A tagok befizetése kiugró mértékben, csaknem 24 százalékkal nőtt egy év alatt, de a munkáltatók is hozzájárultak 8,1 milliárd forinttal az egyenlegekhez. Ez hasonló mértékű befizetés, mint 2021-ben. 

Mivel a 2021-es adóév után a gyereket nevelő családok visszakapták a személyi-jövedelemadójuk (szja) döntő részét, sok esetben a teljes összegét, a pénztárakba visszakerült szja-visszatérítés csökkent tavaly, nem érte el a 9,5 milliárd forintot. 2021-ben a 2020-as adóév után még több mint 10 milliárd forinttal nőtt az egészségpénztárak számláin az egyenleg. 

Gyógyszer, magánorvos, gyógyászati segédeszköz a toplistán

Nem csak a befizetések ugrottak meg tavaly, de a kifizetések is. A teljes összeg meghaladta a 65 milliárd forintot, ez 9 százalékos növekedés 2021-hez képest. A magas infláció tükrében mindez érthető, vélhetően a gyógyszerek, orvosi ellátások ára is emelkedett tavaly. 

Bár az egészségpénztári és az önsegélyező pénztári egyenleg sokoldalúan felhasználható, a legtöbb pénzt még mindig a patikákban hagyják ott a tagok. Gyógyszer vételárának támogatására 25,7 milliárd forint ment el tavaly, 10 százalékkal több, mint 2021-ben. A második leggyakoribb felhasználási mód a “társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése”, vagyis a magánorvosi ellátás. Erre több mint 22,5 milliárd forintot költöttek az egészségpénztárakból a magyarok, vagyis a kiadások több mint harmada a magánrendelőkben történt. 

A harmadik legkedveltebb felhasználási mód a gyógyászati segédeszközök vásárlása, erre több mint 10 milliárd forintot költöttek a pénztárakból. Figyelemre méltó mértékben nő a szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások díjfizetése is az egészségpénztárakon keresztül, tavaly több mint 31 százalékkal nőtt ez a kiadás, és már megközelítette az 1,2 milliárd forintot. Lakáscélú jelzáloghitel törlesztésére is egyre többen használják az adókedvezménnyel támogatott pénztárakat, tavaly már csaknem 1,5 milliárd forintnyi törlesztés történt ezeken keresztül, 34 százalékkal több, mint 2021-ben. 

A gyerek születéséhez kapcsolódó ellátások finanszírozása iránti érdeklődés viszont megcsappant, több mint 36 százalékkal csökkent tavaly, pedig úgy tűnt, ez lehet az egyik új slágerszolgáltatás az intézményeknél, miután 2021-ben már megközelítette az ilyen jellegű költés a 3,9 millliárd forintot. Tavaly viszont csupán 2,45 milliárd forint kifizetés történt ilyen célokra.