Az önkéntes nyugdíjpénztári alapok több mint fele kétszámjegyű hozamot ért el tavaly, a rekorder 30 százaléknál is többet emelkedett. Még a legkiszámíthatóbb portfóliók is megverték az inflációt. 

A 2023-as ragyogó esztendő után 2024 is pompásan sikerült a hazai nyugdíjpénztárak számára. Nem volt olyan portfólió a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett napi árfolyamadatok alapján, amelyiknek ne sikerült volna megvernie a tavalyi átlagos inflációt. Az áremelkedés mértéke 3,7 százalékos volt 2024-ben, az önkéntes nyugdíjpénztári alapok hozama pedig 4,47 és 30,78 százalék között alakult. 

A magas kockázat tavaly is kifizetődött, az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai közül azok a pénztártagok jártak jobban, akik nagy részvénykitettségű alapokban tartották a nyugdíjcélú megtakarításaikat. A legmagasabb hozamot a Pannónia Gyémánt portfóliója érte el, a nagyon magas kockázatot futó, és tavaly 30,78 százalékos hozamot hozó alap azonban csak kiegészítésként választható egy másik úgynevezett bázis portfólió mellé. Ezek lehetnek a Zafír névre keresztelt, alacsony kockázatú klasszikus, a Smaragd közepes kockázatú kiegyensúlyozott vagy a Rubin magasabb kockázatú növekedési alapok. 

Pannónia második legkockázatosabb alapja, a Rubin több mint 26 százalékos hozamot ért el tavaly, a Smaragd pedig 23,21 százalékosat, bármelyiket is választották a pénztártagok akár önállóan, akár a bázisnak a Gyémánt mellé, elégedettek lehetnek az árfolyamnyereséggel.

Az alapok több mint fele kétszámjegyű pluszban

Összesen nyolc olyan pénztári alap volt a 46-ból, amelyiknek 20 százalék fölött alakult tavaly a hozama, ezek többnyire kimagaslóan magas kockázatúak voltak. A részvénypiacok emelkedésén - különösen a fejlett részvénypiacokéból és a magyarországi tőzsdéből - 2024-ben nagyon sok pénzt lehetett keresni. A Pannónián kívül az Allianz, az Alfa, az OTP, az Aranykor és Budapest önkéntes nyugdíjpénztárnak is lett olyan portfóliója, amelyik elérte ezt az álomhozamot. Az ilyen alapok sokszor 80 százalékosnál is magasabb részvénykitettséget vállaltak. 

Azok a pénztártagok sem lehetnek elégedetlenek, akik ennél valamivel szerényebb hozammal zárták 2024-et. Az alapok több mint felének az árfolyama (24 portfólió a 46-ból) 10 százalék fölött emelkedett. Az összes olyan portfólió, amelynek legalább 40 százalékos a részvénykitettsége (növekedési vagy annál kockázatosabb portfóliók), kétszámjegyű hozammal zárta az évet. 

A legtöbb pénztártag megtakarítása viszont közepes kockázatú kiegyensúlyozott portfóliókban van, amelyek csak 25-40 százalék között tartanak részvényeket. Tekintettel azonban arra, hogy tavaly a magyar állampapírpiacon is az infláció fölött lehetett keresni, ezek a konstrukciók is vaskos pluszban voltak az év végén. Jellemző volt a 9-15 százalékos hozam, a Pannónia Smaragd pedig kiemelkedett a mezőnyből. 

Alacsony kockázattal is megvolt a reálhozam

Még a 25 százalék alatti részvénykitettségű klasszikus alapok között is akadt olyan, amelyik 10 százalékot meghaladó árfolyamnyereséget ért el. Az Aranykor Klasszikusa például 11 százalék fölött hozott. A nagyrészt állampapírokat tartó portfóliók azonban jellemzően 5-10 százalék közötti árfolyamnyereséggel zárták a tavalyi évet, ami annak köszönhető, hogy a nem lakossági magyar állampapírokon átlagosan körülbelül 5 százalékos hozamot lehetett az év végéig összeszedni. A rövid állampapírok valamivel jobban, a hosszabbak rosszabbul teljesítettek az év végére. 

A megmaradt két magánnyugdíjpénztárról is elmondható, hogy ragyogó évet zárt 2024-ben. A Budapest klasszikus alapja 5,61, a kiegyensúlyozott portfóliója 13,83, a növekedési pedig 21,16 százalékos hozamot ért el. A Horizontnál ezek az alapok 7,74; 9,94 és 14,7 százalékos pluszban zártak. Ez azt jelenti, hogy azok a tagok, akik most mennek nyugdíjba, és szeretnének a 100 százalékos állami nyugdíjért cserébe visszalépni a tb-be, valószínűleg ismét egyre magasabb reálhozamot igényelhetnek vissza.

2025-ben megnyílt a lakáscélú felhasználás egy évre

Az idén lakáscélra is felhasználhatók az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, de csak legfeljebb a 2024. szeptember 30-án fennálló egyenleg erejéig. Arról, hogy pontosan mekkora ez az összeg, a pénztárak levélben tájékoztatták a tagjaikat. Mivel a pénztári alapok az utolsó negyedévben is kivétel nélkül pozitív hozamot értek el, a legtöbb pénztártag egyenlege így jelenleg magasabb, mint a lakáscélra fordítható összeg. Különösen igaz ez a magas kockázatú alapokat választó pénztártagokra, akik akár 5-10 százalékkal magasabb megtakarítással rendelkeznek most, mint a tavalyi harmadik negyedév végén. 

A lakáscélra fordítható összeget lakáshitel törlesztésére (vagy ilyen új kölcsön önrészeként), hitel nélküli lakásvásárlásra és meghatározott lakásfelújítási célokra lehet költeni 2025-ben.

A felhasználási lehetőségekről részletesen itt írtunk.