Az év eleji nagy jövedelemkiáramlás még ma is látszik a nagyon dinamikus emelkedést mutató béradatokban, a reálbérek lassuló növekedése azonban már szembetűnő.

2022 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 503 500 forint volt, 15,4 százalékkal magasabb mint egy éve, adta közzé ma a KSH. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 334 800 forintot ért el. A reálkereset viszont a fentieknél jóval szerényebben, 3,3 százalékkal emelkedett júniusban, a fogyasztói árak előző évihez mért, 11,7 százalékos növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke, amely azt fejezi ki, hogy a dolgozók fele keresett ennél többet és fele kevesebbet, 403 000 forintot ért el, amely 15,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A Bank360.hu bérkalkulátor alapján ennek az összegnek a nettója 269 000 forint.

Az átlagkereset emelkedéséhez továbbra is elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. év eleji emelése járultak hozzá. A rendszeres bruttó átlagkereset 469 500 forintra becsülhető, ez 16,0 százalékkal meghaladta az előző év júniusit.

Fontos tényező azonban, hogy sokaknak a reálbére feltehetően már most erősen csökken. Akik nem minimálbért keresnek, amelyet az idén év elején megemelt a kormány, nem kaptak az év elején hat hónapnyi juttatásnak megfelelő fegyverpénzt, mint a rendvédelmi dolgozók, vagy nem dolgoznak olyan vállalatnál, amely megengedheti magának, hogy különböző prémiumokkal, jutalmakkal, egyéb egyszeri juttatásokkal ellensúlyozza a magas inflációt, azok már megérezhették a reáljövedelmük csökkenését. Az első megemelt energiaszámlákat pedig még csak mostanában kapják kézhez az érintett fogyasztók. 

A költségek, különösen az energiaárak emelkedése viszont a vállalkozásokat sem fogja kímélni, és közülük is egyre kevesebben lesznek képesek arra, hogy egyszeri juttatásokkal, vagy akár évközbeni béremeléssekkel kompenzálják dolgozóik reálbérének soványodását. 

Az infláció az év vége felé lehet a legmagasabb, korábban a várakozások szerint 16 százalék körül lett volna a csúcs, de a rezsinövelés a jegybank szerint 3-4 százalékot adhat hozzá az inflációhoz, ami a 20 százalékot is elérheti az idén. A jelenleg október elsejéig tartó benzinárstop és élelmiszerárstop valamilyen ütemű feloldása pedig tovább ronthat a helyzeten, amelyet már nehezebb lesz béremelésekkel kompenzálni. 

Aki azonban olyan helyen dolgozik, ahol jelentős béremeléseket hajtottak végre, azt a magasabb nettó fizetés elvileg jobb helyzetbe hozhatja a hiteladósoként, hiszen a nagyobb jövedelemből könnyebb állni a részletet. Ez azonban csak azokra igaz teljesen, akik még az infláció és vele párhuzamosan a kamatok elszabadulása előtt vették fel a kölcsönüket, amelynek a részlete nem változott. Utóbbi vagy azért, mert rövidebb futamidejű, fix kamatúak, vagy a változó kamatozású jelzáloghitelekre év végéig meghosszabbított kamatstop miatt. A kamatstoposoknak ezzel együtt van miért aggódniuk, ha ugyanis 2023-tól rájuk szabadul a piaci kamat, az nagyon jelentősen megdobja majd a havi fizetni valójukat.

Ezt máris érezhetik azok, akik most vesznek fel hitelt. A magasabb nettó keresetük miatt ugyan a bankok is nagyobb törlesztőrészletet engedhetnek nekik, viszont az új személyi kölcsönök és lakáshitelek jelentősen megemelkedő kamatai miatt ettől nem még nem tudnak magasabb összeget felvenni. A hitelek költségei ugyanis jobban emelkedtek, mint a bérek vagy az infláció. Ráadásul nemcsak az ugyanakkora összegű kölcsönt kapjuk jóval drágábban, mint egy éve, hanem például az abból megvásárolandó ingatlant is, hiszen egyelőre a lakásárak is tartják a lépést az árak és bérek növekedésével.