A korábbi hónapoknál is sokkal nagyobb mértékben nőtt az infláció, júliusban már elérte a 13,7 százalékot. A rezsinövekedés hatása ráadásul még csak ezután jön, így őszre felkészülhetünk a 20 százalékos pénzromlásra is.

2022. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Egy hónap alatt 2,3 százalékos volt a drágulás a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint. Az éves infláció júliusban kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az előző hónapokban, amikor 1-1 százalékos volt az emelkedés.

A júniusi 11,7 százalékos utáni 13,7 százalékos infláció az elemzők legborúlátóbb jóslatait váltotta valóra. A legjobban ismét az élelmiszerek drágultak, már 27 százalékkal egy év alatt, az előző hónaphoz képest pedig 4,1 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkekért 14 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve. Ezek a termékek és szolgáltatások voltak júliusban az éves drágulás bajnokai:

• margarin (65,8%)
• kenyér (57,9%)
• sajt (52,6%)
• száraztészta (49,1%)
• tejtermékek (43,8%)
• baromfihús (38,8%)
• péksütemények (38,5%)
• tojás (37,5%)
• állateledel (33%)
• taxi (27,4%)
• lakásjavító és -karbantartó cikkek (26,5%)
• lakásjavítás és -karbantartás (20,7%)
• konyha- és egyéb bútorok (20,1%)
• szobabútorok (18,2%)
• használt személygépkocsi (17,9%)
• új személygépkocsi (17,5 %)

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,2, ezen belül a szeszes italok 13,2 százalékkal drágultak drágultak, az üzemanyagok pedig 6,7 százalékkal egy év alatt. Utóbbit a benzinárstop fékezi.

Az aktuális adatok ráadásul arra figyelmeztetnek, hogy a drágulás augusztusban is folytatódott. A Privátbankár.hu augusztus elején végzett Árkosár felmérése ebben a hónapban is 30 százalék fölötti éves áremelkedést mutat. A 15 éve havi rendszerességgel elvégzett kutatás során még soha nem fordult elő, hogy 30 ezer forint fölé kerüljön a családi nagybevásárlás átlagos ára, de most ez is bekövetkezett, miközben egy évvel ezelőtt még 23 ezer forint is elég volt a vizsgált 30 élelmiszer megvásárlására a hipermarketekben.

Az Árkosár felmérés összesen 31,1 százalékos drágulást mutatott augusztus elején, ezen belül a sajt és a kenyér ára is megduplázódott egyetlen év alatt. Csak egyes árstopos termékek kerülnek kicsivel kevesebbe, mint egy éve. A csirkemell és a cukor nagyjából 3 százalékkal olcsóbb most, mint tavaly. Az élelmiszerek árának növekedése várhatóan folytatódik az elkövetkező időszakban, az őszi hónapokban az idényáras termékek drágulhatnak jelentősebben, ahogyan ez más években is megtörtént.

Az infláció várhatóan ősszel érheti el a csúcsot. Korábban a jegybank 16 százalékos tetőzésre számított, de a rezsicsökkentés részleges feloldása után 20 százalékot is elérheti a pénzromlás mértéke a legrosszabb hónapokban, hiszen az MNB szerint az áram- és gázdíjak növekedése 3 százalékkal dobhatja meg az inflációt. Ezt ráadásul a jelenleg október elsejéig tartó benzinárstop és élelmiszerárstop szakaszos vagy teljes feloldása még feljebb lökheti.

A forint árfolyamának korábbi gyengülése már valószínűleg beárazódott az érintett termékeknél, de az első magas gáz- és áramszámlák majd csak szeptemberben érkeznek. A rezsicsökkentés visszavágásának és benzinárstop további szűkítésének várhatóan másodlagos árnövelő hatása is lehet.

Az infláció hűtése és a forint árfolyamának védelme érdekében az MNB folyamatosan emeli a kamatait, június végétől mostanáig háromszor tette ezt meg. Ennek egyik hatására az euró árfolyamát sikerült 400 forint alá vinni, de az infláció emelkedését egyelőre maximum fékezni tudják ezek a lépések.

Miközben az alapkamatot már az infláció közelébe, 10,75 százalékra emelte a jegybank, ezzel párhuzamosan a banki hitelek is folyamatosan drágulnak. Személyi kölcsönt 10 százalékos kamat alatt lényegében már nem kapni, jellemzően 13-14 százalék körül vannak a THM. A lakáshitel ára is emelkedik, itt már 8-9 százalékos THM-ekkel találkoznak azok, akik most akarnak jelzáloghitelt felvenni.

Eközben a bérek emelkedésének üteme is kezd csökkenni, májusban az átlagos bruttó bér újra 500 ezer forint alá, 495 ezerre csökkent. Az átlagbérek növekedése ugyan még így is meghaladta az inflációét az elmúlt hónapokban, de az előny fokozatosan csökken. Májusban a reálbér már csak 3,8 százalékkal nőtt, azaz ennyivel jobban nőttek a bérek, mint az árak. A várhatóan 20 százalékig felszaladó infláció idején azonban akár már reálbércsökkenés is elképzelhető.