A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) akár 25 millió forintot is jelenthet egy családnak ingatlanvásárlásnál vagy építkezésnél. Az állami támogatás és a kamattámogatott hitel eléréséhez szigorú feltételrendszernek kell megfelelni, nemcsak az igénylésnél, hanem később is, egészen a támogatási szerződés lejártáig. Ha időközben valami nem a tervek szerint alakul, akkor vissza kell fizetni a támogatást - a kérdés, hogy mikor és mennyit. A CSOK visszafizetés részleteinek jártunk utána.

Nem teljesül a gyermekvállalás

CSOK-ot úgy is igényelhetünk, ha még nincs gyermekünk, ebben az esetben azonban csak házaspárok számára elérhető a támogatás. Ha válásra kerül a sor, akkor a visszafizetés körülményeit az befolyásolja, hogy megszülettek-e a vállalt gyermekek vagy sem. Ha egyik gyermek sem született meg, akkor a teljes támogatást vissza kell fizetni egy összegben, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal együtt - ez a jegybanki alapkamat (2024. szeptember 25-től 6,50%). Három gyermek vállalása, majd nem teljesítése esetén a jegybanki alapkamat ötszöröse lesz a büntetőkamat.

Nagyon oda kell figyelni, ha gyereket vállal be egy házaspár az állami támogatásokért, mert ha nem teljesülnek a vállalások, mindent vissza kell fizetni. Például ha a pár babaváró hitelt is igényelt, és 5 éven belül nem született legalább gyerekük, a babaváró kamattámogatást is vissza kell fizetniük egy összegben. A visszafizetési kötelezettség akár a CSOK támogatás visszafizetéssel egy időben is jelentkezhet, és ezáltal jelentős adósságba sodorhatja a házaspárt.

Ha kevesebb gyerek születik

Ha született gyermek, de kevesebb, mint amennyit a pár előre vállalt, akkor csak azt az összeget kell visszafizetni (szintén kamattal együtt), amit a meg nem született gyermek után vett fel a pár. Ebben az esetben is ugyanúgy kell számolni az összegeket, mint igénylésnél. 

Nézzünk meg egy példát!

Ha három gyermek után veszi fel a pár a CSOK támogatást, és végül csak kettő születik meg, akkor csak az első két gyermek után igényelhető 2,6 millió (új lakás) vagy 1,43 millió (használt lakás) forintot használták fel jogosan, a fennmaradó összeget vissza kell fizetni, a késedelmi kamattal együtt. Új lakás esetén ez 7,4 millió forint + késedelmi kamat, használt lakás esetén pedig 770 000 forint + a késedelmi kamat. 

A meg nem született gyermekek szempontjából mindegy, hogy válás vagy időtúllépés miatt nem teljesültek a feltételek, a visszafizetés mindkét esetben ugyanúgy vonatkozik az igénylőkre.

Az előre vállalt gyermekekre vonatkozó határidők:

• egy gyermek vállalása esetén 4 év,

• két gyermek vállalása esetén 8 év,

• három vagy több gyermek vállalása esetén 10 év.
   

Válás

Ha egy házaspár a válás mellett dönt, az egyik félnek előbb-utóbb költöznie kell, ez pedig gondot jelenthet a CSOK-nál. Egyetlen eset van, amikor a válás után nem kell visszafizetni a felvett támogatást:

• ha az egyik fél a másiktól megszerzi a CSOK-kal vásárolt ingatlan tulajdonjogát, és

• a kiskorú gyermekek (akikre a támogatást igénybe vették) a CSOK-os ingatlanban élnek tovább a tulajdonjogot megszerző féllel.

Ebben az esetben szerződésmódosításra van szükség, amelynek a díja a támogatott személyt terheli.

Ez a forgatókönyv akkor működik, ha a gyermekvállalás terén nincs elmaradása a párnak. Minden más esetben vissza kell fizetni az igénybe vett támogatást.

A válást legkésőbb 30 napon belül jelezni kell a területileg illetékes járási hivatal felé. Ha a válás miatt eladják a CSOK-os ingatlant, akkor a visszafizetés a következő menetrend szerint történik: “az elidegenítésből származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban terheli”.

Elidegenítési és terhelési tilalom megszegése

A CSOK egyik hátránya, hogy amikor a szerződést megkötjük, az állam javára jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre, a szerződés megkötésének időpontjától számítva 10 évre. Amíg ez az állapot fennáll, a CSOK-os ingatlanra a következő feltételek vonatkoznak:

• nem lehet az ingatlant lebontani (kivéve, ha természeti katasztrófa miatt ez szükséges),

• nem lehet eladni az ingatlant,

• az ingatlanban kell élnie a támogatott személynek és annak a gyermeknek, aki után a támogatást igénybe vették,

• a lakás használatát nem lehet átengedni harmadik félnek, tehát nem lehet kiadni,

• nem lehet haszonélvezeti jogot alapítani,

• a lakást nem lehet lakáscéltól eltérően hasznosítani.

Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor az igénybe vett támogatást vissza kell fizetni, büntetőkamattal együtt. Az egyetlen kivétel ez alól, ha a CSOK-os ingatlanba bejelentjük a vállalkozásunkat, ennek a feltételeiről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Ha a támogatott személy (nem válás miatt) a CSOK-os ingatlannak csak egy részét idegeníti el, a támogatás összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni.

Nem készül el időben az ingatlan

CSOK-nál építkezésnél és bővítésnél, falusi CSOK-nál pedig bővítésnél és korszerűsítésnél fordulhat elő, hogy a szerződésben vállalt munkálatok nem készülnek el időben. Ez szintén szerződésszegésnek minősül, tehát ebben az esetben a bank felbontja a támogatási szerződést, és vissza kell fizetni az igénybe vett támogatást.

A munkálatok elvégzését pontosan rögzíti a támogatási szerződés, de maximum 5 éve van a támogatottnak arra, hogy igazolja a befejezésüket. 

Új ingatlan építésénél abban az esetben felbontja a bank a szerződést, ha a támogatott személy eláll az építési szándékától, vagy miatta hiúsul meg a használatba vételi engedély kiállítása.

CSOK visszafizetés egyéb esetekben

CSOK igénylés nem magyar állampolgárként

Az igénylésre nem csak magyar állampolgárok jogosultak - feltéve, ha rendelkeznek tartózkodási engedéllyel és megfelelnek minden személyi feltételnek. Azonban ha “megszűnik a tartózkodási jogosultság, és 30 napon belül nem kap tartózkodásra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást”, akkor késedelmi kamattal együtt kell visszafizetni a támogatást.

Nyilatkozat valótlan adatról

CSOK igénylésnél egy sor személyes körülménnyel kapcsolatban elég nyilatkozatot tenni - így az igénylés menete egyszerűbb és gyorsabb. Ha kiderül, hogy valamelyik nyilatkozat nem felel meg a valóságnak, akkor késedelmi kamattal együtt kell visszafizetni a támogatást. A visszafizetési kötelezettséget az igénybevétel napjától számítják ebben az esetben.

Jogosulatlan igénybevétel

Ha utólag derül ki, hogy a támogatott nem jogosult a támogatásra, akkor is vissza kell fizetni a támogatást - erről a bank fogja értesíteni az igénylőt. Ha nem történik meg a visszafizetés, akkor a bank a járási hivatalnak továbbítja az ügy iratait.

Önkéntes visszafizetés vs. visszafizetésre kötelezés

A CSOK visszafizetésénél egyáltalán nem mindegy, hogy a visszafizetés önkéntesen történik, tehát a támogatott kezdeményezi azt, vagy szerződésszegés miatt a bank kötelezi erre. A különbség egyszerű: a visszafizetésre kötelezett CSOK igénylők a visszafizetéstől számított 5 évig nem adhatnak be újabb igénylést állami lakástámogatásra. Az önkéntes visszafizetést választók viszont nem minősülnek visszafizetésre kötelezetteknek, így az ő esetükben nem zárja ki semmi az újbóli igénylést.

Vissza kell fizetni a CSOK-ot, ha idő előtt kiköltözünk?

A válasz röviden egyszerre igen és nem. Ez úgy valósulhat meg, hogy az esetleges költözésnél befizetjük az igénybe vett támogatást, majd a következő ingatlannál újra igénybe vesszük; így átvihetjük a CSOK-ot egyik ingatlanról a másikra. Nézzük meg, milyen feltételekkel van erre lehetőség.

A támogatási szerződés szerint a CSOK-os ingatlant tíz évig nem lehet elidegeníteni, ettől függetlenül könnyen kerülhet az igénylő olyan helyzetbe, ami miatt idő előtt költöznie kell - például munkahelyváltás vagy egy újabb gyermek érkezése miatt. Ebben az esetben van arra lehetőség, hogy bizonyos feltételekkel átvigye a támogatást egy másik ingatlanra.

Az igénybe vett állami támogatást ebben az esetben is vissza kell fizetni, de amint megvalósul az új ingatlancél, a támogatást újra igénybe lehet venni - de csak abban az esetben, ha nem csúszunk ki a határidőből.

Ehhez kérelmet adhat be az igénylő - ebben az esetben a fizetési kötelezettséget bizonyos ideig felfüggeszti a járási hivatal:

• új ingatlan építése esetén három évre lehet kérni a felfüggesztést,

• új vagy használt ingatlan vásárlása esetén egy évre lehet kérni a felfüggesztést.

Tehát a visszafizetéstől számolva ingatlanvásárlásnál egy év, építkezésnél pedig három év áll rendelkezésre, hogy megvalósítsuk az újabb ingatlancélt - így átvihetjük a CSOK támogatást a másik ingatlanra. Az átmeneti időszakban, vagyis a felfüggesztés időtartama alatt a járási hivatal tehermentesíti a CSOK-kal vásárolt ingatlant.

A rendelet szerint a támogatott személy akkor is köteles másik lakás építésére vagy vásárlására, amennyiben a felfüggesztés időtartama alatt az elidegenítési tilalom lejár. Fontos, hogy az újabb lakás hasznos alapterületének meg kell haladnia az elidegenített ingatlan alapterületét - ellenkező esetben nem tudjuk ugyanazokkal a feltételekkel újra igénybe venni a CSOK-ot.

A CSOK újbóli igényléséhez be kell mutatni:

• az adásvételi vagy a csereszerződést,

• építés esetén pedig a használatbavételi engedélyt.

Ezenkívül igazolni kell, hogy a CSOK-os ingatlan eladásából származó teljes bevételt az újabb ingatlan megvásárlására / építésére fordította.

Különös méltánylást érdemlő helyzetek

Bizonyos élethelyzetekben a CSOK visszafizetési kötelezettség enyhíthető. A legtöbb szituáció arra vonatkozik, amikor nem születnek meg a vállalt gyermekek. A következő esetekben el lehet halasztani a kamatfizetési kötelezettséget:

• ha a pár egyik tagja meghal,

• ha a pár egyik tagja megváltozott munkaképességűvé válik,

• a gyermek a várandósság 24. betöltött hetét megelőzően halva születik,

• ha a két vállalt gyermek közül az első fogyatékossággal jön a világra, akkor dönthet úgy a pár, hogy a másodikat már nem vállalják (pontosan meg van határozva a rendeletben, hogy milyen típusú fogyatékosság esetén lehet méltányosságot kérni),

• ha a pár meddőségi kezelésen vett részt, de végül mégsem született gyermek,

• olyan egészségügyi probléma merült fel, ami alapján nem alkalmas a pár a reprodukciós eljárásra,

• a gyermekvállalás egészségügyileg ellenjavallt. 

Ezenkívül abban az esetben is lehet kérni a visszafizetés elhalasztását, ha “a visszafizetési kötelezettség a támogatott személy megélhetését ellehetetlenítené”.

Részletfizetésre és halasztásra is van lehetőség

A támogatott személy részletfizetési kérelmet nyújthat be, ha igazolni tudja, hogy az egy összegben történő visszafizetés “súlyos terhet jelentene” a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire. A részletfizetés mellett akár el is halaszthatja a támogatott a visszafizetést, erre azonban csak kifejezetten indokolt esetben van lehetőség, a halasztás pedig legfeljebb 5 évig tarthat.