Az MNB utolsónak szánt kamatemelése óta a nagybankok futószalagon drágították a hiteleiket az elmúlt napokban, és még nem látszik, náluk hol tetőznek a kamatok.

Szeptember végén ismét kamatot emelt a jegybank, ígérete szerint egyelőre utoljára. Így az alapkamat már 13 százalékon tetőzött. A forint euróárfolyama azóta sorra dönti a negatív rekordokat, és a bankok sem tétlenkednek a válasszal.

A nagyobb pénzintézetek zöme szeptember végén vagy október elején módosított a személyi kölcsönök és a jelzáloghitelek feltételein is. A többség kamatot emelt, és van, ahol az elvárt jövedelem összege nőtt meg. A kamatemelések mellett az utóbbi is egyre gyakoribb, a bankoknak az év elején jócskán megemelt minimálbér nettója már egyre kevésbé elég a hitelnyújtáshoz. 

A futószalagon emelkedő hitelkamatok miatt mostanra egyre általánosabbá váltak a 10 százalék feletti teljes hiteldíj mutatóval (THM) kínált lakáshitelek. Különböző kedvezményekkel, vállalásokkal, magasabb jövedelemmel ez ugyan lejjebb tornázható, de még akkor is 8 százalék felett lesz a jelzáloghitel éves költsége.   

A bankok sorozatos emelései után a személyi hitelek kamatai is felpörögtek. A már egyébként is csak mutatóban maradt 10 százalék alatti ajánlatok teljesen eltűntek, a 15 százalék körüli THM-ek váltak jellemzővé. Ezeket már magasabb jövedelemmel, fizetés utalást vállalva se nagyon lehet 13 százalék alá nyomni a személyi kölcsönöknél. 

Az alapkamat emelése után a bankok többsége megdrágította a hiteleit, de a hónap hátralévő részében még lehet számítani további drágításokra annak ellenére is, hogy az MNB már nem akarja növelni az irányadó kamatát. A hitelek átárazása ugyanis az elmúlt hónapokban is elhúzódott, így lehet, hogy a bankok még ezúttal sem lőtték el minden puskaporukat október elején.  

A bankok kamatemelései az elmúlt napokban

Az Erste Bank szeptember végén ismét módosított a jelzáloghitelek feltételein, miután szeptember közepén már közzétettek egy módosítást. Szeptember 26-tól a piaci, 5 éves kamatperiódusú lakáshitelek, illetve a lakáshitel kiváltó kölcsönök kamata 0,80 százalékponttal emelkedett, a 10 éves kamatperiódusúaké pedig 0,60 százalékponttal.

Szintén szeptember végén módosított a jelzáloghitelek feltételein az UniCredit Bank. Az 5 éves kamatperiódusú hitelek kamata 0,55 százalékponttal lett magasabb, a 10 éves kamatperiódusúaké pedig 0,31 százalékponttal emelkedett. A hosszabb, 20 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata kisebb mértékben, 0,20 százalékponttal emelkedett. 

A Raiffeisen Bank lakáshiteleinél általános, minden terméket érintő kamatemelés történt. A 0,30 százalékpontos emelés érintette valamennyi kamatperiódust és hitelcélt, vagyis a lakáscélú, a hitelkiváltásra felvehető és a szabad felhasználású hiteleket is. A kamatok az alábbiak szerint alakulnak októbertől: 

• lakásvásárlás, lakáshitel kiváltás és fogyasztóbarát lakáshitel esetén 9,39-10,09 százalék között,
• szabad felhasználás és egyéb hitel kiváltás esetén pedig 11,39-12,09 százalék között.

A CIB Bank jelzáloghitelei általánosan 0,50 százalékponttal drágultak. A szabad felhasználású hiteleknél ez érintette az 5, 10 éves kamatperiódusú, illetve a futamidő végéig fix hiteleket, a fogyasztóbarát lakáshiteleknél pedig az 5 és 10 éves lakáshiteleket. A szabad felhasználású kölcsönöknél az ügyleti kamat 10,81-11,72 százalék között érhető el. A minősített fogyasztóbarát hiteleknél pedig 9,48 és 10,22 százalék az ügyleti kamat az október elején közzétett módosítás szerint.

Az OTP Banknál a 10 éves kamatperiódusú és a fix kamatozású jelzáloghitelek kamata változott, azon belül a lakásvásárlásra vagy építkezésre felvehető, illetve a szabad felhasználású hiteleket érintette a módosítás. A 10 éves kamatperiódusú hitelek kamata 1 százalékponttal emelkedett, a fix kamatozásúaké pedig 0,30 százalékponttal. 

Szeptember 30-tól módosultak a Gránit Bank jelzáloghitel feltételei, az alábbiak szerint:

• az 5 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata 1,88 százalékponttal emelkedett, így az ügyleti kamat 10,97, illetve 11,97 százalékra nőtt,
• a 10 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata 0,50 százalékponttal emelkedett, így az ügyleti kamat 9,09, illetve 10,09 százalékra módosult.

Változtak a személyi kölcsönök feltételei is

A K&H Bank személyi kölcsönének feltételei októbertől módosultak. A pénzintézet standard kamatemelést hajtott végre, ami egy százalékpontot jelent. Így az ügyleti kamata 17,40, illetve 18,40 százalékra módosult, attól függően, hogy milyen kedvezményekkel tudjuk igénybe venni a kölcsönt. A kiemelt személyi kölcsönnél az emelés mértéke nagyobb, 1,70 százalékpont volt, így az ügyleti kamat 14,90 és 16,90 százalék. 

A Raiffeisen Bank a személyi kölcsönök jövedelmi elvárásain módosított októbertől. Az igényléshez szükséges minimum nettó jövedelem összege 150 ezer forintról 180 ezer forintra emelkedett, a jövedelmi sávok pedig havi nettó 250 ezer forint helyett 300 ezer, 400 ezer forint helyett 450 ezer forintra módosultak. 

A CIB Banknál az alacsonyabb jövedelmi sávoknál 0,44 százalékpontos emelés történt, a legmagasabb, legalább 450 ezer forint jövedelemhez és 7 millió forint feletti hitelösszeghez kötött kölcsön kamata pedig 0,94 százalékponttal emelkedett. A kölcsön így 11,89 és 16,39 százalék közötti ügyleti kamattal vehető igénybe. 

Az Erste Banknál felvehető személyi kölcsönök kamata jövedelmi sávonként az alábbiak szerint nőtt:

• 200-300 ezer forint közötti jövedelem esetén: 0,50 és 1 százalékpont közötti emelés, attól függően, hogy mekkora a felvett hitelösszeg, 
• 300-400 ezer forint közötti, illetve 400 ezer forint feletti jövedelem esetén 1 és 1,40 százalékpont közötti az emelés mértéke. 

Az ügyleti kamat 13,99 és 17,19 százalék között van a módosítás után. 

Fogyasztóbarát személyi hitel igénylése esetén 1,00-1,44 százalékpont közötti mértékű az emelés, attól függően, hogy mekkora az igazolt jövedelem és a felvett hitelösszeg. Az ügyleti kamat 14,19 és 20,31 százalék között van a fogyasztóbarát konstrukcióknál.

A kamatok emelkedéséről az ATV műsorában is nyilatkoztunk.