A lakáshiteles kamatplafon és a babaváró szigorítása meghozta a várva várt eredményt, az év végére felpörgött a hitelpiac. A bankok visszajelzése alapján pedig a december még erősebb hónap lehetett. 

A tavaly januári csúcsok óta hatalmas mértékben csökkent az összes olyan mutató, amely meghatározza Magyarországon a banki hitelek kamatát. Ha folytatódik ez a folyamat, akkor érdemes lesz elgondolkozni a drágán felvett kölcsönök hitelkiváltásán.

Rajtra kész a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 2024-es folytatása, a vállalatok január 15-től igényelhetik a kedvezményes lízinget és hiteleket, amelyekre még 200 milliárdot adott a kormány.

Akár 3 százalék alatti kamattal is igénybe lehet venni a január elsejétől elérhető CSOK Plusz hitelt, amelyet a korábbi CSOK utódjaként vezetett be a kormány. A kamattámogatott kölcsön a legtöbb nagybanknál már elérhető, az igénylés feltételei azonban eltérhetnek néhány ponton.

A magyar-osztrák határ menti Zsirán magasabb volt az eladott lakások átlagos négyzetméterára, mint Budán, jóval meghaladja az egymillió forintot. A legolcsóbban Nógrád vármegyében vehetünk lakást, itt a fajlagos ár ötöde a fővárosinak.

A januártól élő új kamatplafonnal kínált lakáshitelek törlesztőrészlete több tízezer forinttal kisebb, mint a kamatplafon előttieké. Az járt jól, aki kivárt, a kölcsönt három hónapja felvevők viszont verhetik a fejüket a falba. Egyre több adósnak lehet vonzó megoldás a hitelkiváltás. 

Új lakossági állampapírokat vehetnek a befektetők jövő hétfőtől. A Fix MÁP 7 százalékos kamatot fizet majd, az új BMÁP kamatbónusza magasabb lesz a réginél. Az egyéves állampapír kamata viszont 8-ról 6,5 százalékra csökken.