A magyarok kedvenc befektetései közé került a deviza: 9000 milliárd forintnál is több a külföldi fizetőeszközben lévő lakossági megtakarítás. Egyre többet utazunk külföldre, és vásárolunk ott kártyával vagy váltunk át hozzá készpénzt. 

Amilyen óvatossá váltak a fogyasztásban, annyira felbátorodtak a kölcsönigénylésben a magyarok. Júliusban már a személyi kölcsönt felvevők száma is csúcsot döntött. A lakáshitelek annak ellenére pörögnek, hogy a kamatok ismét emelkednek. Viszik a CSOK Pluszt és a babavárót is.

Az infláció megetette a háztartások tartalékait, amit most próbálnak visszaépíteni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérése szerint mindenki takarékoskodik, kivéve egy szűkebb magas jövedelmű réteget. Az új hitelt tervezők aránya ugyan csökkent, viszont akik mégis megteszik ezt, azok sokkal többet vesznek fel, mint egy éve.

Sikertelen tranzakcióról szóló levelet küldenek csalók egy valódi OTP-s dolgozó nevében. Ha a csatolmányban meg akarja nézni az ügyfél a részleteket, kártékony programot telepítenek a gépére.

A kamatcsökkentéssel leálló MNB óvatossága átragadt a bankokra is, amelyek közül szeptember elején csak néhányan változtattak a lakáshitelek és a személyi kölcsönök feltételein, azok is keveset.

Sikeresen elstartolt a qvik, az azonnali fizetési rendszeren alapuló új fizetési mód a boltokban. A kereskedők ezzel a módszerrel ki tudják kerülni a drágább bankkártyás fizetést, a vásárlóknak pedig nem kerül semmibe.

Megnéztük, mennyi hitel fér bele az átlagos jövedelembe, ha már van egy lakáskölcsönünk az igénylésnél, illetve, hogy mire számíthatunk, ha a törlesztés alatt változik a keresetünk vagy nő a havi részlet.