Alig emelkedett a lakásfelújítást biztosan tervezők aránya a GKI idei harmadik negyedévre vonatkozó felmérése szerint. Az állami Otthonfelújítási program tavalyi kifutása után nagyon visszaesett a lakosság lakáskorszerűsítési kedve. Az ÉVOSZ máris egy új, energiamegtakarítást célzó állami programot javasol, kamattámogatott hitellel. Eközben az új lakások építése padlót fogott az első félévben.

A lakosság lakásfelújítási kedve 2022 második negyedévében csúcson volt, amikor még az Otthonfelújítási program jelentős összegekkel támogatta a gyereket nevelő családok lakásfelújítását és korszerűsítését (a támogatás felhasználásával 2022. december 31-ig el kellett számolni.) Azt követően erősen csökkentek a lakosság felújítási tervei, ami az állami támogatás kifutása mellett a kamatok emelkedése, és emiatt a hitelfelvétel visszaesése, valamint a felgyorsuló infláció miatt egyáltalán nem érthetetlen - írja a GKI Zrt. új felmérésére hivatkozva. A gazdaságkutató negyedévente végez kutatást a magyarok lakásvásárlási, illetve felújítási és korszerűsítési terveiről egy ezer fős, reprezentatív kutatás keretében.

Az idei első negyedéves mélypont után egy hajszálnyit javultak a várakozások. Az építőanyag-árak és a kivitelezési díjak emelkedése továbbra is erőteljes, de a korábbaiknál valamivel könnyebb most kivitelezőt találni. A 2023. júliusi megkérdezés adatai szerint a háztartások közel 7 százaléka biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben a lakóingatlanára, míg 18,5 százaléka valószínűleg ugyanezt fogja tenni. Negyedévvel korábban ugyanez a két arány 5 és 20 százalék volt.

Az ÉVOSZ visszahozná az állami lakásfelújítási programot

A lakások energetikai korszerűsítését célzó, legfeljebb 5 millió forintos jelzálogalapú hitelt és 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást javasol az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A szakszövetség szerint a 4,6 milliós magyarországi lakásállomány 80 százaléka már nem felel meg az energetikai elvárásoknak. Ezért szorgalmazzák – az államnak és az építőipari vállalkozásoknak bevételt, a felújítóknak energiamegtakarítást hozó - program bevezetését.

Maximum 5 millió forintig kamattámogatott, 5 százalékos kamatozású hitelt javasolnak, valamint szerintük lehetőséget kellene adni 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás igénybevételére is. A gépészeti felújításhoz további 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást tartanának szükségesnek.

A program hasonló lenne a korábbi Otthonfelújítási támogatáshoz, amit az állam a gyereket nevelő családoknak biztosított. Az állam a költségek 50 százalékáig, legfeljebb 3 millió forint támogatást adott, és lehetővé tette, hogy a munkákhoz kedvezményes, 3 százalékos kamatozású hitelt is felvegyenek, maximum 6 millió forint összegben.

Bezuhant a lakásépítési kedv is

Tavaly egész évben még 3 százalékkal több lakás épült Magyarországon, mint a megelőző évben. A gazdasági kilátások bizonytalansága, a magas hitelkamatok és infláció azonban megtette a hatását: 2023 első félévében 7353 új lakás épült, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, ami 39 százalékos visszaesést jelent - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.

Budapesten 2316 lakást vettek használatba, 36 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 7 százalékal kevesebb lakás épült. Csak a községekben bővült a lakásépítés, ott 9 százalékkal több lakást vettek használatba - érdekesség, hogy a falusi építkezések többsége (66 százaléka) városi agglomerációkban valósult meg.

Főleg a vállalkozások által épített új lakások száma esett vissza (24 százalékkal), miközben a magánszemélyek építkezése ennél mérsékeltebben (5 százalékkal) csökkent.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján 10 880 lakás épül, 39 százalékkal kevesebb, mint 2022 első félévében. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent a KSH adatai szerint: a fővárosban 17, a vármegyeszékhelyeken 38, a többi városban 47, a községekben 53 százalékkal. (A legnagyobb zuhanást Baranya vármegyében regisztrálták, ahol alig több mint negyedére zuhant a kiadott engedélyek száma.)