Külföldi út vagy nyaralás előtt örök téma, hogy mennyi pénzt váltsunk. Ne rutinból csináljuk, mert jó eséllyel már ott sem kell kápé, ahol régebben még csak azzal fizethettünk. Valamennyi apró azért mindenképpen legyen nálunk, de ha jól tervezünk, akkor már nem kell vastag bukszával útnak indulnunk.

Pár éve még nem volt mindegy, hogy északon vagy délen nyaralunk: Skandináviába nem nagyon volt szükség készpénzre, délen annál inkább. Ma már kiegyenlítettebb lett a helyzet. Cash legfeljebb jattra, kávéra vagy reptéri transzferre, esetleg parkoló automatára kell. De azért számoljunk. Ha pedig nem szokványos turista helyszínre megyünk, akkor azért előzetes nézzünk utána, mennyire lehet használni a bankkártyánkat.  

Kevés annyira stresszes dolog van a nyaralásban, mint vinni a kitömött bukszát a kistáskában. Mert bármikor kizsebelhetnek, bármikor elhagyhatjuk az egész pakkot, aztán ott állunk tehetetlenül. És kevés annyira stresszes dolog van a nyaralásban, mint állni egy semmire nem használható bankkártyával, mert csak készpénzt fogadnak el. Azonnal bankautomatát kellene keríteni, ami nem is biztos, hogy annyira egyszerű mondjuk egy szicíliai faluban vagy görög szigeten.

Szerencsére utóbbira lényegében már nincs példa Európában - ha mégis, akkor az csak valami műszaki vagy más hiba miatt lehet. Az északi országokban olyannyira nem szükséges készpénzt vinni, hogy még a nyilvános vécéket is csak kártyás fizetéssel lehet használni. Ez különösen jó hír, hiszen Izlandon, Norvégiában és Svédországban nem is eurót használnak, vagyis csak tele lenne a zsebünk a később jó eséllyel semmire sem használható megmaradt érmékkel és bankjegyekkel. Esetleg Izlandon lehet szükség némi cashre, de ott is csak akkor, ha becsületkasszás kempingbe vagy fürdőhelyre megyünk, a puszta közepén kirakott fadobozokban tényleg nincs terminál.

Néhány éve Görögországban még érhette az utazót meglepetés, akár a szállás díját is kápéban kellett leperkálni, ám mára ez sem jellemző, a kártyát elfogadó éttermeket sem kell már vadászni. A szállást jó eséllyel már az utazás előtt kifizettük részben vagy egészben, vagyis jelentős tétel nem is lehet, ami egyszeri, azonnali és készpénzes.

Néhány esetben ugyanakkor még jól jöhet a készpénz, ám itt már csak kisebb tételekről van szó. A nagy autóbérlő cégeknél minden esetben lehet kártyával fizetni, a kisebbeknél - főleg kis szigeteken fordulhat ilyen elő - azonban lehet, hogy egyszerűbb az egynapos bérlést kifizetni készpénzben. Ez nagyságrendileg húsz-negyven euró. Hasonló a helyzet akkor, ha a szállásról a háziak tíz-húsz euróért kivisznek a kikötőbe vagy a reptérre. Ezt nyilvánvalóan nem lehet kártyával elintézni.

Hasonló a helyzet a pár eurós buszjegy, az egyeurós olasz kávé vagy a fagyis kocsi esetében is. Ezek tipikusan kis tételek, elég, ha felmarkoljuk a tavalyról megmaradt aprót, és készen is vagyunk. Üzletben, szálláson vagy bármilyen nagyobb szolgáltatónál azonban már semmi szükség készpénzre. 

Valamennyi készpénz (és közte érme) azért mindig legyen nálunk, mert váratlan helyzetek mindig előfordulhatnak. Kiderülhet, hogy ugyan egész nyaralásunk alatt kártyával fizethettünk mindent, de valami mégiscsak makacsul készpénzzel működik. Aktuális példa a német Bertechsgadenből. A “Sasfészekbe” csak busszal lehete felmenni, a kocsit a parkolóban kell hagyni, azonban az automata valamilyen rejtélyes okból kizárólag érmével működik. Ha csak kisebb összegű költőpénzt viszünk magunkkal, akkor paráznunk sem kell annyira, az esetleges elvesztésétől. 

Ezzel együtt érdemes lehet kicsit utána számolni, mi mennyibe kerül, ha kártyával fizetünk. Először is az elszámolást euróban kérjük, ne pedig forintban - ezt elvileg felajánlja a fizetés előtt a terminál. A forintos árfolyam ugyanis egy rejtett “biztosítást” tartalmaz, amit nem igazán éri meg igénybe venni. Magasabb árfolyamot használ a rendszer itt, cserébe ez rögzített, vagyis amikor a bank lekönyveli a tranzakciót - egy-két nappal később - nem az akkori, hanem a vásárláskori árfolyamot veszi figyelembe. Ez jól hangzik, hiszen ha épp elhasal a forint az euróval szemben, akkor védve vagyunk. Ám az árfolyamkülönbözet akkora, hogy ritka akkora devizagyengülés néhány nap leforgása alatt, ez a biztosíték tehát sokkal inkább ráfizetés. 

A bankunk minden tranzakciót a saját maga által megállapított marzsokon számol át. A Revolut középárfolyamot használ - de csak hétköznap -, vagyis célszerű ezt a kártyát használni külföldön, ha van ilyenünk. A magyarországi kereskedelmi bankok saját árfolyamon számolnak, az egyes banki árfolyamok között pedig jelentős lehet a különbség. Ez extrém esetben magasabb is lehet, mint ha ingyen kivennénk a forintunkat és azt simán átváltanánk euróra. Kérdés ugyanakkor, hogy megéri-e ezen spórolni, aztán meg idegeskedni a köteg bankóval a farzsebünkben.

A külföldi készpénzfelvételtől jobb tartózkodni - itt is a Revolut jelenti a kivételt. Egyrészt nem vonatkozik rá az ingyenes felvétel, másrészt - és ez már a Revolutra is érvényes - jellemző, hogy az ATM-ek extra díjat számolnak fel a felvett összegtől függetlenül. Ez sima pénzkidobás. Persze ha nincs más lehetőség, akkor meg kell tennünk. Amit mindenképpen fontos elkerülni, az a külföldi hitelkártyás készpénzfelvétel. Ennek egészen brutális díja van külföldön, nagyon jelentős ráfizetést jelent, ha valamit rosszul kalkuláltunk ki.

Rendkívüli helyzetek természetesen adódhatnak egy nyaraláskor vagy más külföldi utazáson, de ilyen helyzetekre nem a sok kivitt készpénz a megoldás. Lehetőleg a használt kártyánkon legyen elég pénz váratlan kiadásra. Ezen felül pedig ne felejtsünk el utasbiztosítást kötni. Ez a választott konstrukciótól függően nemcsak abban segít, hogy utólag megtérüljön a kárunk vagy felmerült extra költségünk, hanem az ügyintézésben, a kár elhárításában is segítséget nyújthat. 

Mivel a bankkártyánkat szinte bizonyosan használni fogjuk, ezért nem árt az itthoninál is fokozattabb óvatosság. Lehetőleg nem adjuk ki a kezünkből, a PIN-kódját még véletlenül se tartsuk vele együtt (a legjobb, ha megjegyezzük, ha még eddig nem tettük). Ellenőrizzük a napi vásárlási limitjét, és állítsunk be olyanra, ami a külföldi költéseinknél általánosan elég. Ha szükséges, ezt még a mobilbankunkban külföldön is tudjuk módosítani. Arra a nem kívánt esetre pedig, ha az elővigyázatosság ellenére is elvesztenénk vagy ellopnánk a kártyánkat, legyen kéznél a letiltásához szükséges telefonszám, amit bankonként itt tudunk megnézni.