Milliókat érő kérdésekre nem tudjuk még a választ CSOK Pluszról
Milliókat érő kérdésekre nem tudjuk még a választ CSOK Pluszról
A januárban induló CSOK Plusz főbb feltételei és támogatásai már ismertek, de a leendő igénylők még nem dőlhetnek hátra, hiszen a november közepére ígért részletes szabályokban még lehetnek buktatók számukra. Megnéztük a tisztázásra váró kérdéseket, amelyek súlyos pénzeket jelenthetnek a családoknak, és akár az igénylésre jogosultságot is befolyásolhatják.
Szűk két hónap múlva elindul a CSOK Plusz, ami akár 50 millió forint kedvező kamatozású lakáshitelt is jelenthet a gyermeket vállaló családoknak. Az új támogatási formával kapcsolatban az alapokat már tudjuk, de számos részletet majd csak a november közepére ígért rendelet fog tisztázni. A leendő igénylők ekkor fogják megtudni, hogy jogosultak-e a támogatott kölcsönre, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett tudnak majd hitelért folyamodni a bankokba.
Nem ismerjük még a személyi feltételeket
Az állami támogatásoknál minden esetben személyi feltételeket szab a kormány. Azt már lehet tudni, hogy a CSOK Pluszt azok a házaspárok tudják majd igénybe venni, ahol a feleség még nem töltötte be a 41. életévét. (Átmeneti két évig 41 felettiek is, ha igazolják a terhességüket.) Emellett biztosra lehet venni, hogy az olyan alapvető kritériumok is bekerülnek a rendeletbe, minthogy az igénylő nem lehet büntetett előéletű és nem lehet 5000 forintnál nagyobb összegű köztartozása.
Amit még nem tudunk, viszont fontos tényező lesz, az a társadalombiztosítási jogviszonyra vonatkozó elvárás, mivel az igénylők számára általában ez az egyik vízválasztó, ami meghiúsítja az igénylést. A CSOK-nál jelenleg a támogatás összegétől függ, hogy milyen hosszú időszakot kell igazolni, ez lehet 180 nap, de akár két év is. A babaváró hitelnél még szigorúbb feltételt szabtak, ott három év kell minimum. Az sem egyértelmű, hogy jövőre a tb-jogviszonyt a jelenlegi, enyhébb feltételek alapján kell számolni, vagy a szigorúbb, 2024-re vonatkozó falusi CSOK rendelet alapján.
Arról, hogy mi a különbség a két számítási mód között, bővebben itt írtunk.
Felvehető a CSOK Plusz, ha már van három gyermek?
Azt már tudjuk, hogy egy gyermek után 15, két gyermek után 30, három gyermek után pedig legfeljebb 50 millió forint kedvezményes lakáshitelt lehet majd igényelni. Ennél a már meglévő gyerekeket is beszámítják, viszont csak már megszületett gyerek(ek)re nem lehet CSOK Pluszt igényelni. De mi a helyzet abban az esetben, ha egy párnak már van három gyermeke, és terveznek egy negyediket? A közzétett információk alapján egyelőre nem egyértelmű, hogy ebben az esetben is igényelhető-e a kedvezményes hitel, és ha igen, milyen kondíciókkal.
A lakás maximum árát ismerjük, de mekkora legyen a mérete?
A CSOK jelenlegi feltételei között szerepel, hogy a vállalt gyermekek számával arányosan nőnie kell az ingatlan nettó alapterületének is. Ezt a feltételt valószínűleg a CSOK Pluszra vonatkozó rendeletben is megtaláljuk majd. Csák János miniszter közvetve utalt is rá, miszerint több gyermek vállalásával a lakás mérete is nő, így a felvehető hitelösszeg is eszerint emelkedik. Kérdés, vajon változatlan formában szerepelnek-e az új szabályokban a mostani négyzetméter-elvárások. Jelenleg az alábbi szabályok vonatkoznak az ingatlan méretére:
Megszűnik-e a jelzáloghitel elengedés?
A CSOK Plusz egyik legvonzóbb része, hogy a második vállalt és megszületett gyermek után a fennálló tőketartozásból 10 millió forintot elenged az állam, ez az összeg pedig akár meg is többszörözhető további gyermekek megszületésekor. Ez a kedvezmény a jelenleg is érvényben lévő, de jóval kisebb összegű jelzáloghitel elengedésre hasonlít, abban azonban különböznek, hogy előbbi csak a CSOK Plusz hiteltartozásra vonatkozhat, más fennálló kölcsönnél nem érvényesíthető. Felmerül a kérdés, hogy a második gyermek után 1, a harmadik gyermek után pedig további 4 millió forint elengedésére vonatkozó kedvezményt megtartja-e az állam, és ha igen, akkor milyen formában. Ha a CSOK Plusz igénylők erre a támogatásra is jogosultak lehetnek, az további milliókat jelent számukra, viszont ha kivezetik, akkor a piaci hitellel vagy más, a CSOK Plusz bevezetése előtt felvett támogatott jelzáloghitellel rendelkezők számára szűnik meg a lehetőség, hogy érdemben csökkenteni tudják a fennálló tartozásukat.
Falusi CSOK támogatás és hitelelengedés együtt?
A minisztérium közlése szerint 2024-től a CSOK Pluszt és az emelt összegű falusi CSOK-ot együtt is fel lehet venni a 2630, rendeletben felsorolt kistelepülésen. Ez elvileg azt jelentené, hogy a gyermekek számla alapján felvehetik a családok a falusi CSOK maximum 15 millióra emelt közvetlen, azonnali támogatását, ezen felül pedig a második gyermek megszületésekor, valamint minden újabb gyermeknél 10-10 millió forintot elengednek a hitelük tőketartozásából. Ez valójában dupla támogatást jelentene ugyanazért, ami ugyan elképzelhető, de az sem lenne meglepő, ha a falusi CSOK közvetlen támogatásának felvétele esetén már nem járna hitelelengedés.
Hogyan alakul a törlesztés?
Annyit már tudunk, hogy az első évben csak a 3 százalékos kamatot kell fizetni, a tőketartozást még nem, illetve, hogy az első gyermek megszületése után egy évre fel lehet függeszteni a törlesztést, de akkor a futamidő egy évvel meghosszabbodik. Felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha ez a két időszak egybeesik, vagy részben fedi egymást.
Mennyi lesz a büntetőkamat?
A CSOK Plusznak ezidáig csak a pozitív elemeiről lehetett hallani, pedig valamennyi állami támogatásra igaz, hogy a feltételek megszegése esetén bukni is lehet az igénylésen. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy pontosan milyen büntetés vár azokra, akik megszegik, illetve nem teljesítik a CSOK Plusz feltételeit (például mert nem születik meg a gyermekük), de az igénybe vett kamattámogatást szinte biztosan vissza kell majd fizetni, azon felül pedig akár többet is, ha a büntetőkamat magasabb, mint a támogatás időszakában kalkulált ügyleti kamat.
Egyelőre az ügyleti kamat referenciamutatóját sem ismerjük, így azt sem tudjuk, a 3 százalékos kedvezményes kamaton felül mekkora kamatot fizet majd az állam a bankoknak. Vélhetően ez is befolyásolja majd azt, hogy a bankoknak megéri-e versenyezni a CSOK Pluszt felvevő ügyfelekért, akár extra kedvezményeket is kínálva.
Hogyan alakulnak majd a CSOK-hoz kapcsolt kedvezmények?
Bár az első tájékoztatóból kimaradt, később a Kulturális és Innovációs Minisztérium azt közölte, hogy, a jelenlegi CSOK-hoz és falusi CSOK-hoz járó illetékmentesség és adóvisszatérítési kedvezmények megmaradnak 2024-től is. Ezt azonban nem részletezték.
Az illetékmentességről viszonylag egyértelműen fogalmazott a minisztérium azzal a megkötéssel, hogy ez 80 milliós ingatlanértékig járna csak. Ez a határ az első közös lakás vásárlása esetén egyben a maximális ingatlanérték is, de a családbővülésnél már 150 milliós lakás vagy ház is vásárolható CSOK Pluszra, viszont ez a vétel várhatóan csak 80 milliós értékig lesz illetékmentes. Ezen felül már fizetni kell a 4 százalékos vagyonszerzési illetéket. Az továbbra is kérdés, hogy csak a 80 millió feletti értékre vagy a teljes vételárra. Jelenleg alapesetben 4 százalék vagyonszerzési illetéket kell fizetni ingatlanvásárlásnál, ennek a felét akkor engedik el, ha egy fiatal az első ingatlanját vásárolja meg, ami legfeljebb 15 millió forintba kerül, de ez független a CSOK igényléstől. (Ez utóbbin évek óta nem változtatott a kormány, így az ingatlanok áremelkedése miatt egyre kevesebben tudják kihasználni ezt a kedvezményt.) A CSOK-ot felvevőknek viszont teljes az illetékmentessége.
Az adóvisszatérítések maradéktalan megmaradása azt jelentené, hogy a CSOK Pluszt felvevők is jogosultak lesznek az új lakás teljes, jelenleg 5 százalékos áfajának visszaigénylésére, az építkezők pedig 5 millió forintig az igénybe vett építési szolgáltatások és megvásárolt építőanyagok áfájának visszatérítésére.