A június 3-án induló Otthonfelújítási Hitelprogram keretében 1 millió forint önrész mellett legfeljebb összesen 6 millió forint kamatmentes hitelt és vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni családi házak energetikai korszerűsítésére. A kölcsönt és a támogatást utófinanszírozással vagy közvetlen szállítói finanszírozással folyósítják a számlák ellenőrzése után. A konstrukció így is nagyon megéri a felújítóknak.

A magyarországi lakásállomány energiahatékonyságának javítását az elmúlt években elérhető támogatások csak részben segítették. A 2021-től 2022 végéig igényelhető állami otthonfelújítási támogatásnál még nem volt kritérium az ingatlanok energetikai célú korszerűsítése, bár erre is igénybe lehetett venni a pénzt. A júniustól megnyíló, új otthonfelújítási program viszont már célzottan a családi házak energetikai korszerűsítését segíti, ami összhangban van a Magyar Nemzeti Bank korábbi javaslataival – állapították meg az MNB májusi lakáspiaci jelentésének készítői. 

A várhatóan 2024. június 3-től induló Otthonfelújítási Hitelprogram keretében az 1990 végéig megépült családi házak meghatározott energetikai fejlesztéseire (házszigetelés, nyílászárók cseréje, melegvíz- és fűtési rendszer korszerűsítése) lehet támogatást szerezni. A 108 milliárd forintos keretösszegből a kormány számításai szerint mintegy 20 ezer családi ház felújítására osztanak majd szét támogatást.

Utófinanszírozás vagy szállítói finanszírozás

A korszerűsítést tervező pályázó egymillió forintos önrész mellett összesen 6 millió forint vissza nem térítendő támogatást és kamatmentes hitelt szerezhet. A támogatás 2,5-3,5 millió forint lehet a pályázó és az ingatlan fekvése szerinti járás jövedelmi viszonyaitól függően. (Az alacsonyabb keresetűek juthatnak 3,5 milliós támogatáshoz.) A járásonként, illetve személyes jövedelemtől függően megállapított támogatási és hitelarányokat, valamint az egyéb igénylési, felhasználási feltételeket a folyamatosan frissülő Otthonfelújítási támogatás oldalunkon ismertetjük részletesen.) 

A támogatást és a hitelt utófinanszírozással folyósítják a nyertes pályázónak, vagy - a pályázó döntése szerint - közvetlenül utalják a szállítónak (kivitelezőnek), a kiállított számlák ellenőrzése után. Az egymillió forintos önrész igazolt elköltése után azonban lehetőség van előlegszámla benyújtásával szállítói előleg igénybevételére is, a finanszírozási összeg 75 százalékáig. 

Maximum 6 milliós a támogatás és 10 éves futamidejű a hitelrész

A legfeljebb 6 millió forint összegű támogatást és annak részeként az ingatlanfedezet nélküli kamatmentes hitelt az erre kijelölt MFB Pont Plusz bankfiókokban lehet igénylni (ezeket az OTP, az MBH és a Gránit üzemelteti).

A kölcsön futamideje maximum 10 év lehet. A 10 évben benne van a 6-24 hónapos rendelkezésre tartási idő (részszámlák benyújtásával lehetőség van a szakaszos folyósításra, a rendelkezésre tartási idő az első folyósítástól az utolsó szakasz folyósításáig tartó időszakot jelenti) és a türelmi idő is (a rendelkezésre tartási időtől számított 3 hónap, amíg nem kell elkezdeni a tőketörlesztést a pályázónak). A beruházást a kölcsönszerződés aláírásától számított 2 éven belül kell megvalósítani, de indokolt esetben fél évvel kitolható a határidő. (Ha a rendelkezésre tartási és türelmi idő utáni 8 éves törlesztési időt nézzük, akkor 26-36,5 ezer forint havi törlesztést fizethetünk a hitel összegétől függően.)

Kétszer-háromszor drágább a piaci hitel

Az MNB jelentésében foglaltak szerint 2024 februárjában lakásfelújításra és -korszerűsítésre átlagosan 4,9 millió forintos hitelösszeggel szerződtek piaci alapon az ügyfelek. Az ilyen jelzáloghitelek esetében a havi törlesztőrészlet átlagosan 54 ezer forintot tett ki, a futamidő pedig 10,4 év. Az Otthonfelújítási Hitelprogramban felvehető maximális, 6 millió forintos finanszírozásnak megfelelő összegű hitelnél 10 éves futamidővel számolva piaci alapon átlagosan 68 ezer forint lenne az igénylők törlesztőrészlete.

Főként a perem megyékben és Tolnában vannak sűrűn korszerűtlen házak

Az új otthonfelújítási támogatás feltételei területileg eltérő kihasználtságot eredményezhetnek – írják az MNB szakértői, akik a 2022-es népszámlálás adatai alapján megvizsgálták az 1981 előtt épült családi házak területi eloszlását. Ezen ingatlanok lakásállományon belüli aránya többnyire az ország külső területein elhelyezkedő kisebb településeken magasabb. Az új támogatásra jogosult családi házak legnagyobb arányban Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Tolna vármegyékben találhatóak, ahol a járások döntő többségében a legmagasabb 3,5 vagy a 3 millió forintos vissza nem térítendő támogatás érhető majd el.

Szökik az energia, szökik a pénz

A hazai ingatlanállomány túlnyomó részét a rendszerváltás előtt épült ingatlanok teszik ki (1981 előtt épült az épületek 65 százaléka, mintegy 2,5 millió lakás), és az átlagos lakossági energiafogyasztás 120 százalékánál többet fogyasztó háztartások 80 százaléka ilyen ingatlanokhoz köthető.

Az új otthonfelújítási pályázat feltétele, hogy a korszerűsítéssel legalább 30 százalékos primer energiamegtakarítást érjen el a ház, ezt pedig mind a felújítás igénylésekor, mind a munkák befejezésekor energetikai tanúsítvánnyal igazolni kell.

A 2022-es népszámlálás adatai szerint csaknem 4,6 millió lakóingatlan van Magyarországon, amiből 4 millió a lakott és 572 ezer a nem lakott. A négymillió lakott ingatlanból több mint 2,5 millió 1981 előtt épült. (A KSH publikus népszavazási adatbázisában 1991 előttre nem, csak 1981, illetve 2001 előttre lehet szűrni adatokat.)