A kormány és a jegybank is előállt az új inflációs prognózisával. Eddig csak az elemzők mondták azt, hogy jövőre magasabb lehet az átlagos infláció, mint 2022-ben, de most már a kormány és az MNB is. A jegybank szerint 26-27 százalékon tetőzhet a pénzromlás.

Varga Mihály pénzügyminiszter a keddi sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a kormány a költségvetés átírása során 15 százalékos jövő évi átlagos inflációval számol. Ezt követően Virág Barnabás, az MNB alelnöke is közölte a jegybank új várakozásait a Monetáris Tanács ülését követően. Ez már 15-19,5 százalékos sávban van. Ez alapján már szinte biztosra vehető, hogy az átlagos infláció jövőre meg fogja haladni az idén prognosztizált 14,6 százalékot.

Az átlagos inflációval kapcsolatban érdemes azt figyelembe venni, hogy ez nem azonos azzal a számmal, ami az éves vagy év/év infláció. Utóbbi azt mutatja, hogy az egy évvel korábbihoz képest mennyivel nőttek az árak, az átlagos pedig azt, hogy az elmúlt egy év hónapjaiban átlagosan milyen magas volt a pénzromlás.

Az éves infláció csúcsát decemberre várja a jegybank 26-27 százalék körüli szinten, ami aztán hosszan tetőzik majd, és csak az év második felében csökkenhet jelentős mértékben. 2023 végére azonban már egyszámjegyű lehet. A decemberi infláción 2 százalékot dob a hatósági üzemanyagár eltörlése, aminek a hatása a januári pénzromlást is megtolja még fél százalékkal.

Az inflációra jelentős hatással lehet még egy olyan adat, amit hamarosan meg kell ismernünk, ez pedig a hatósági és piaci gáz- és áramár. A jelenlegi ugyanis december 31-ig él, azonban hamarosan közzé kell tenni a jövő év első részére érvényes árakat is.

A rezsiemelés bejelentése és augusztusi bevezetése óta jelentősen csökkent a gáz tőzsdei ára, márpedig a magyar beszerzési ár ehhez kötött, ráadásul a forint árfolyama sem rosszabb, mint akkoriban. Így önmagában ez a két legfontosabb tényező nem tenné szükségessé az áremelést, sőt akár még árcsökkentés is indokolható lehetne.

A Monetáris Tanács nem emelt kamatot a keddi ülésén, azt azonban bejelentette a jegybank, hogy 2023 első részében továbbra is a tartalékából biztosítja azt a devizamennyiséget, amire az energiaimporthoz szüksége van az országnak. (Ezt eredetileg 2022 végéig tette volna meg.)

A kormány és a jegybank álláspontja a 2023-as gazdasági növekedésre is hasonló. A kormány a költségvetés átírásakor 1,5 százalékos GDP-emelkedéssel számol, és a jegybank optimistább forgatókönyvében is ez van. Az MNB előrejelzése azonban 0,5-1,5 százalék.

Varga Mihály kijelentette, hogy a kormány tartani akarja a költségvetési hiánycélt, és kész megtenni az ehhez szükséges intézkedéseket. Az új költségvetésről szerdán tárgyal a kormány, az ülése után Orbán Viktor miniszterelnök számol be a döntésekről a Kormányinfón. Varga Mihály előzetesen annyit mondott még, hogy egyelőre nincs végleges döntés a babaváró hitelről és az otthonfelújítási támogatásról, de a családtámogatások finanszírozása a 2023-as költségvetésben biztosított.

A költségvetés módosításának okairól és várható következményeiről itt olvashatsz részletesebben.