A blokklánc technológiának köszönhetően már nem is kell bejelentenünk és bizonygatnunk, hogy késett a gépünk vagy törölték a járatot. Az utasbiztosításunk alapján automatikusan értesül erről és fizet a biztosítónk. Ráadásul ez még csak a kezdet, nem nehéz tovább gondolni, mit lehet még így megoldani.

A késések és a járattörlések a légi közlekedés legbosszantóbb velejárói, amelyeket előbb-utóbb mindenki megtapasztal, ha elég sokat repül. Az utasbiztosítások közül már egyszerűen választhatunk olyat, ami erre is fizet. Így ha el nem is tudjuk kerülni az ilyen kellemetlenségeket, legalább kártérítést kaphatunk érte, ha a légitársaságtól nem kérhetünk. Ennek a legmacerásabb része az ügyintézés, amikor igazolnunk kell, hogy a késés, törlés tényleg megtörtént. A technika fejlődése azonban ettől már minket és a biztosítónkat is megszabadíthat. 

Az Allianz bejelentette, hogy a járatkésésekre és -törlésekre is kiterjedő biztosításainál a blokklánc-technológia és az okos-szerződések alkalmazásával már hi-tech módon tudja intézni a térítést. Nincs szükség a biztosítási esemény bejelentésére, annak elbírálása automatikus, amennyiben az ügyfél a szerződéskötés során megadja a járat számát és bankszámlaszámát, akkor a biztosítás megkötésén kívül egyáltalán nincs teendője. 

A kifizetés ugyancsak automatikusan történik meg a repülőjárat törlését vagy késését követően a szerződéskötéskor megadott bankszámlaszámra. A kényelmes, biztonságos és emberi felügyeletet nem kívánó folyamatot a technológiai háttér garantálja.

Hogyan lehet ezt megcsinálni a blokklánc technológiával?

A blokklánc egy információ tárolására alkalmas informatikai rendszer, amely a leginkább egy könyveléshez hasonlítható, és gyakorlatilag lehetetlen hamisítani. A blokkok tranzakciós bizonylatokból állnak, melyeket a teljes rendszert működtető számítógépes hálózat tárol. Abban a pillanatban, hogy új blokk fűződik a lánchoz, ez az új információ – ellenőrzött jóváhagyást követően – egy tranzakcióként rögzítődik a hálózatot alkotó gépeken. 

Ez biztosíték arra, hogy nem lehet visszaélni az adatokkal, hiszen ahhoz a blokklánc összes számítógépének információját módosítani kell. Ez tette lehetővé a közismert kriptovaluták (Bitcoin, Ethereum) létrejöttét. A technológia alkalmazása a pénzügyi és biztosítási szektorban a közelmúlt és a jelen legnagyobb újítása, a benne rejlő lehetőségek kiaknázása pedig a közeljövő kulcsfontosságú iránya.

Az új megoldások az új ügyféligényekre reagálnak, gyorsabb, könnyebb kárrendezési folyamatot eredményeznek és szélesebb biztosítási fedezetet nyújthatnak. A későbbiekben az okosszerződések segíthetnek, hogy a biztosítások feltételeinek teljesülése könnyen nyomon követhető legyen bármilyen kötvény esetén, a biztosítótársaságok pedig a megfelelő adatforrások alkalmazásával pontosíthatják és gyorsíthatják a kárrendezési folyamataikat.

A blokkláncokon létrehozott okos-szerződések tulajdonképpen programkódok, amelyek egy előre meghatározott feltétel teljesülésekor, a szerződés szabályai szerint automatikusan tranzakciót indítanak, ami a láncon valamilyen állapotváltozást eredményez. A feltétel teljesülését, a szerződés végrehajtását és a tranzakciók követhetőségét a programkód szavatolja.

Az utasbiztosítási szerződések összeköttetésben állnak külső adatforrásokkal, melyek alapján egyértelműen eldönthető, hogy az adott feltételek teljesülnek-e, azaz a légi járat késett-e vagy törölték-e. Amennyiben egy járattal ez történik, az okos-szerződésben foglalt kötelezettségek alapján elindul a kárkifizetés az ügyfélnek, és ez nem igényel manuális beavatkozást sem az ő, sem az Allianz részéről, ráadásul mindez biztonságosan történik. Az okosszerződések használatának köszönhetően automatikus, gyors, olcsó, átlátható és kényelmes folyamattá válik a biztosítási ügyintézés.

Az eddig napokig, sőt akár hetekig is tartó adminisztráció helyett a blokklánc-technológiának és az okos-szerződéseknek köszönhetően az ügyfél huszonnégy órán belül hozzájuthat az utasbiztosítás szerződési feltételeiben meghatározott összeghez. 

Az új technológia adta lehetőségek hasznosításával lényegében minden olyan esetben automatizálhatónak látszik a kifizetés, amikor a káreseményről való értesülés a biztosított bejelentésétől függetlenül is megvalósulhat. Ma már a nyaralás alatti rossz időjárás ellen, vagy váratlan esemény miatt elmaradt vagy megszakított utazásra is köthetünk biztosítást. (Utóbbiak a sztornóbiztosítások.) Nem tűnik túl távolinak annak megoldása, hogy a repülésnél most alkalmazott módszer segítségével például az aktuális időjárási adatok alapján a biztosító automatikusan értesüljön arról, hogy egy hete szakad az eső a nyaralásunk helyszínén, és ez alapján anélkül is fizessen ilyen szerződés esetén, hogy nekünk erről őt értesíteni kellene a bizonyítékok bemutatásával.