Bár még két hónap sem telt el az Otthon Start Program indulása óta, máris több változás van kilátásban a kedvezményes hitelkonstrukció szabályait illetőleg. Az utóbbi hetekben több kormányzati kijelentés is elhangzott, illetve konkrét jogszabálytervezetek is megjelentek a közeljövő változásaival kapcsolatban. Az alábbiakban ezeket a küszöbön álló változásokat gyűjtötte össze a Bank360.

Július 31-én jelent meg az a kormányrendelet, amely tartalmazta a szeptember 1-jén elindult Otthon Start Program lakáshitelének feltételeit. Bár a rendelet tartalmát bemutató cikkünkben mi magunk is „végleges részletszabályokról” írtunk, valójában szó sem volt véglegességről, hiszen az első, egyébként igen lényeges változás már augusztus 25-én, vagyis a program elindulása előtt érkezett. Ekkor jelent meg ugyanis az a módosító rendelet, amely értelmében jelentős változás történt a hitelügyletbe bevonható adóstársakat illetőleg. Míg a korábbi kommunikáció, valamint az eredeti rendelet alapján nem csak házaspárok igényelhették volna a kedvezményes hitelt, addig a szóban forgó módosító már feltételül szabta a házasság meglétét.

Másrészt viszont, lehetővé tették, hogy az adósok a szüleiket is bevonhassák az Otthon Start Program keretein belül felvett hitelügyletekbe. Az első hetekben tehát házas- és szülő-gyerek párok igényelhették a kedvezményes lakáshitelt, ez azonban már nem sokáig lesz így.

Jönnek a testvér adóstársak

Október közepén jelent meg a kormány közösségi oldalán az a videó, amelyben Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára arról beszélt, hogy a jövőben az OSP-hitelügyletekbe az adósok a szülők és a házastársak mellett már a testvéreket is bevonhatják adóstársként. A videóban továbbá az is elhangzott, hogy a jövőben a testvérek által közösen örökölt családi ingatlanból az igénylők a hitelprogram keretein belül kivásárolhatják a testvér(ek) tulajdoni hányadát.

Az államtitkár ugyancsak ebben a videóban tett arról említést, hogy a jövőben az önkormányzati bérlakásokban élők is könnyítésre számíthatnak. Nevezetesen, az akár sok évtizede önkormányzati lakásban élő lakosok számára az önkormányzatok gyakran 20%-ot meghaladó kedvezmény mellett értékesítenék az ingatlanokat. A jelenlegi szabályozás szerint erre nincsen lehetőség, ám a szabályozói szándék szerint a jövőben erre is lehetőség nyílna.

A többek között a fenti kérdéseket is szabályozó jogszabálytervezet végül október 21-én lett társadalmi egyeztetésre bocsátva. A tervezetből már az is kiderült, hogy a hitelügyletbe adóstársként bevont testvéreknek – a szülőkhöz hasonlóan – nem kell teljesíteniük az első lakásszerzésre és a TB-jogviszonyra vonatkozó előírásokat. A módosító tervezet ezen túl azt is kiköti, hogy a testvérek nem szerezhetnek tulajdonrészt a megvásárolni kívánt ingatlanokban. A többek által örökölt ingatlanok esetén pedig a tervezet leszögezi, hogy a résztulajdonosok kivásárlása akkor lehetséges, ha a megvásárolni kívánt ingatlan végül teljes egészében a hiteligénylő tulajdonába kerül.

A tervezet a korábban már beharangozott változtatásokon túl a CSOK Pluszt szabályzó rendeletet is módosítaná azáltal, hogy hozzányúl az első közös lakásszerzés definícióját. A jövőben azok a házastársak számítanának első közös lakásszerzőnek, akik az építésre vagy vásárlásra benyújtott hitelkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzőleg Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban mindketten tulajdonjoggal. Erről teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell tenniük az igénylőknek.

Másik tervezet, további változások

Októberben azonban nem a fenti tervezet volt az egyetlen, amely felkerült a kormány honlapjára, és amelynek célja az Otthon Start Program szabályainak módosítása. Sőt, mi több, valójában még a fenti jogszabálytervezet, illetve Panyi Miklós államtitkár videójának megjelenése előtt, október 6-án bocsátották társadalmi egyeztetésre azt a jogszabálytervezetet, amely többek között pontosítaná az első lakásvásárlóra vonatkozó feltételeket. A módosítás értelmében a jövőben nem jelentene problémát, amennyiben a hiteligénylőnek egy időben két belterületi ingatlanban volt 50%-ot meg nem haladó tulajdonrésze, amennyiben a második ingatlan megszerzését követő 180 napon belül megszűnt az első ingatlanban bejegyzett tulajdonjog.

A fenti változtatásra azért lehet szükség, mert előfordulhat olyan eset, hogy egy korábbi ingatlan eladása és egy új megvásárlása során a tulajdonos átmenetileg mindkét ingatlanban rendelkezik tulajdonjoggal. Ez úgy fordulhat elő, hogy az új ingatlanban meglévő tulajdonjoga azt megelőzőleg kerül bejegyzésre a földhivatalnál, hogy az első ingatlanban meglévő tulajdonjogát törölték volna. Ez az egyébként csak technikai természetű átfedés eddig kizárta a tulajdonost az OSP-re jogosultak köréből, ám a szóban forgó módosítás orvosolná ezt a helyzetet.

Az október eleji módosító tervezet a fentieken túl a TB-jogviszonyra vonatkozó szabályokat is módosítaná. A tervezet értelmében a jövőben az EGT-államok területén európai uniós intézményben dolgozó magyar állampolgárok is jogosultak lehetnek a kedvezményes hitelre. Az érintettek ugyanis külföldi munkahelyük miatt külföldi TB jogviszonnyal rendelkeznek, emiatt pedig eddig kívül estek a jogosultak körén.

Sőt, a tervezet szerint a jövőben olyan esetek is lehetnek, amikor nem kell megfelelni a TB jogviszonyra vonatkozó feltételeknek. Ilyen esetek, ha a hiteligénylő gyerekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy ha az igénylő megváltozott munkaképességűnek minősül.

A rendeletmódosítás az építési hitelek kapcsán is változásokat eszközölne. A jelenlegi szabályozás szerint csak a 2022. január 1. után tett egyszerű bejelentéssel, véglegessé vált építési engedéllyel megkezdett építkezések finanszírozására igényelhető az Otthon Start Program lakáshitele. A mostani tervezet szerint azonban ez a határidő kikerülne a szabályozásból, így a 2022 előtt megkezdett építkezésekre is felhasználhatóvá válna a támogatás.

A 2022-es határidő az új ingatlanok vásárlásával kapcsolatos szabályozásból is kikerülne – jelenleg ugyanis csak a kérdéses dátumot követően kiadott végleges használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlanok vásárlására lehet felvenni az Otthon Start lakáshitelt.

Végezetül a rendeletmódosítás lazítana az elmúlt három évben valamilyen támogatott hitel vagy vissza nem térítendő támogatás visszafizetésére kötelezett személyeket érintő szabályokon is. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis az ilyen személyek nem jogosultak az OSP-hitelekre, ellenben a tervezet alapján a jövőben ez már nem jelentene kizáró okot, amennyiben a visszafizetést nem teljesített gyerekvállalás miatt rendelték el, és az igénylő igazolni tudja, hogy a kormányhivatal helyt adott a korábbi támogatás visszafizetésével kapcsolatos méltányossági kérelmének.

Más változást is hozott az október

Bár a jelenlegi hiteligénylőket mindez nem érinti, ám végső soron mégiscsak az Otthon Start Programhoz kötődik az az október 20-án társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet, amely bizonyos építési beruházások kiemelt beruházássá történő minősítésével segítené elő a program feltételeinek megfelelő lakások építését. A tervezet ezen túlmenően kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítaná a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket, valamint a beruházással érintett ingatlanok tekintetében sajátos beépítési szabályokat és egyedi építési követelményeket határozna meg.

A tervezet összesen három ilyen kiemelt jelentőségű beruházást nevesít – egy társasházi fejlesztést Veszprém város területén, egy nagyléptékű lakópark fejlesztését Szegeden, illetve egy társasházi fejlesztést a budapesti 9. kerületben. A rendelet célja minden bizonnyal az, hogy olyan ingatlanok felépítését könnyítse, amelyek létrejötte csökkenteni tudná a jelenlegi magyarországi lakásválságot.