Megjelentek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várva várt, szeptemberre vonatkozó jelzáloghitel-piaci adatai. A friss adatsor különlegessége, hogy azok most először adnak képet a szeptember 1-jén elindult Otthon Start Program hitelpiaci hatásairól. A korábban elhangzottakhoz képest azonban némi csalódást okoztak a most megjelent számok, ugyanis sem a kihelyezett hitelösszeg, sem a szerződésszám nem számít kiemelkedőnek. Az ugyanakkor igaz, hogy az új szerződéseken belül a támogatott lakáshitelek aránya jelentősen megugrott a korábbiakhoz képest.

Hónapok óta Otthon Start-lázban ég az ország – a július elején bejelentett, majd szeptember 1-jén elindult hitelprogramtól mindenki az idén amúgy is pezsgő hitelpiac további élénkülését várta. A ma reggel publikált számok alapján azonban jóval szerényebb bővülésről beszélhetünk, mint amit a korábbi nyilatkozatok, banki közlemények alapján sejteni lehetett. Bár a szeptemberben újonnan kihelyezett 112,64 milliárd forint 6,6%-os bővülést jelent az augusztusi 105,69 milliárd forinthoz képest, ugyanakkor a júliusi 141,94 milliárdhoz képest 20,6%-os visszaesésről beszélhetünk.

Pedig a fentiekhez még azt is hozzátehetjük, hogy a júliusban kihelyezett hitelösszeg csupán a harmadik legmagasabb volt 2025 eddig eltelt időszakában. Ez idáig május volt 2025 legaktívabb hónapja, amikor is 148,66 milliárd forint volt az újonnan kötött lakáshitelek szerződéses összege – ahhoz képest a szeptemberi eredmény már 24,2%-kal volt alacsonyabb. Igaz, itt szezonális hatásról is beszélhetünk, elvégre a tavaszi-nyári hónapok gyakorta erősebbek szoktak lenni, mint az őszi-téli időszak.

Ugyanakkor az idén szeptemberi eredmény év/év alapon sem számít kiemelkedőnek, elvégre 2024 szeptemberében 113,96 milliárd forint volt az új lakáscélú hitelek szerződéses összege. Ehhez képest a mostani eredmény 1,2%-kal szerényebb.

A hitelösszeg mellett a szerződések száma sem ért el kiemelkedő eredményt. A jegybanki adatok szerint idén szeptemberben 5 677 darab lakáshitel-szerződés köttetett, ami mindössze 0,2%-kal haladta meg az augusztusi 5 663 darabot, miközben 4,5%-kal elmaradt a tavaly szeptemberi 5 943 darabtól. Az idei évben egyébként ebből a szempontból is május volt a legerősebb hónap, amikor is 7 598 darab lakáshitel-szerződés született, 33,8%-kal több, mint az Otthon Start Program indulásának hónapjában.

Mégsem lehet azt mondani, hogy teljesen észrevétlen lenne a program hatása, elvégre a támogatott lakáshitelek összege közel 20 milliárd forinttal emelkedett. Augusztusban ugyanis 23,94 milliárd forint, szeptemberben viszont már 42,81 milliárd forint volt az új támogatott hitelek szerződéses összege, ami 78,8%-os emelkedést jelent. Ez egyébként egybecseng az adatsorokkal együtt publikált jegybanki tájékoztatóval is, amely szerint az Otthon Start Program keretében kötött lakáscélú hitelek új szerződéses összege 21,7 milliárd forint volt szeptemberben.

Ebben a szegmensben év/év alapon is bővülésről beszélhetünk, ugyanis tavaly szeptemberben mindössze 28,56 milliárd forintnyi támogatott hitel került kihelyezésre, amihez képest a mostani eredmény 49,9%-os bővülést jelent. Sőt, a támogatott hitelek idén szeptemberi eredménye még a már sokat emlegetett májusi 30,69 milliárd forintot is 39,5%-kal múlta felül.

Ugyancsak beszédes a támogatott lakáshitelek teljes kihelyezésen belüli arányának növekedése. A teljes 112,64 milliárd forintos kihelyezésnek szeptemberben 38%-a volt támogatott lakáshitel, míg a piaci lakáshitelek aránya 62% volt. A támogatott hitelek teljes kihelyezésen belüli aránya 2025. január-augusztusban 19,3% és 22,7% között ingadozott, és a tavalyi évben sem sikerült egyetlen egyszer sem elérni a 30%-os részarányt. Ebből a szempontból tehát mindenképpen látszik a program hatása.

Mi állhat a háttérben?

Október közepén Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára arról beszélt, hogy az Otthon Start Program hatására megközelítőleg 15 ezer igénylés indult el, további sok ezer pedig még előkészítés alatt áll. Ehhez képest a most publikált adatok a fenti számoknál jóval szerényebb érdeklődésre engednek következtetni. Ennek magyarázatára több elképzelés is lehetséges. Az egyik legkézenfekvőbb magyarázat az az ügyintézés hossza. Az Otthon Start Programot szabályozó rendelet szerint a hitelintézetek a kölcsönkérelmeket vásárlás esetén 30 napon, építés esetén 60 napon belül kötelesek elbírálni, amelyhez szükség esetén további 10 nap hiánypótlási idő is rendelkezésre áll. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a benyújtott kérelmek jelentős része szeptember végén még elbírálás alatt állt, így a program valós hatását csak az októberi adatok fogják tükrözni.

A másik lehetséges forgatókönyv, hogy a benyújtott kérelmek jelentős része elhasal valamin, így azok nem jutnak el a szerződéskötésig. Ugyanakkor a Bank360 által korábban megkérdezett bankok arról számoltak be, hogy az ilyen ügyletek kevésbé jellemzők, elvégre az igénylők többsége már a kérelem benyújtása előtt is tájékozódik, így többnyire csak azok jutnak el az igénylés beadásáig, akik valóban jogosultak is a programban való részvételre.

A harmadik forgatókönyv, hogy valójában nincs is akkora érdeklődés a program iránt. Ez azonban igencsak meglepő lenne, hiszen lényegében szembe menne minden korábbi hitel- és lakáspiaci, valamint kormányzati nyilatkozattal, megnyilvánulással. Jelenleg tehát az első forgatókönyv tűnik a legvalószínűbbnek, de hogy valóban erről van-e szó, arról majd csak december elején, az októberi adatok megjelenése után fogunk többet tudni.