Akinek nincs komolyabb lakáscélja és fontos a nyugdíjpénztári megtakarítása, annak is megérheti megcsapolni az idén a számláját. Ha ugyanis visszateszi a kivett pénzt, az máris új tagdíjbefizetésnek minősül, amire ismét jár az adókedvezmény. Így bárki számára könnyen elérhető jövőre a 150 ezer forintos jóváírás. Ez derül ki a Telex cikkéből, amelyben a Bank360 szakértője nyilatkozott a módszerről.

Január 1-től egy évig lakáscélra is felhasználhatók az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások. Minden pénztártag adómentesen elköltheti akár a teljes 2024. szeptember végi egyenlegét 2025-ben lakásvásárlásra, lakáshitel törlesztésére vagy előtörlesztésére, felhasználhatja önerőként lakáshitel mellé, lehet a pénzből építkezni, felújítani és akár telket is vásárolni. 

A pénztári statisztikák azt mutatják, hogy a tagok átlagos egyenlege kétmillió forint körüli, de ezen belül nagy a szórás, mivel az átlagot a kiemelkedően magas megtakarításúak húzzák fel. A tagok többségének, főleg a fiatalabbaknak, ennél jellemzően kevesebb megtakarításuk van, és több százezer olyan tag van, aki a korábbi csekély összegű befizetését nem gyarapítja.

Ha egy tagnak több millió forintos egyenlege van a pénztárjánál, az már elég lehet önerőként egy lakáshitelhez is. Ennyiből jelentős mértékben csökkenthetik egy meglévő jelzálogkölcsön tőketartozását is. Mivel a nyugdíjpénztári megtakarításból egy évig a közeli hozzátartozó lakáscélját is lehet támogatni, a tagok a gyerekük lakásvásárlásába vagy hiteltörlesztésébe is tehetik a pénzüket részben vagy akár egészben.

Kevesen használják ki a teljes adókedvezményt

Feltételezhető persze, hogy a tagok többsége ragaszkodni fog a nyugdíjcélú megtakarításához, amire az is ösztönözheti őket, hogy a pénztárak szép hozamot értek el tavaly és tavalyelőtt is. Az idősebb, illetve jobb módú tagok közül sokaknak lakáscéljuk már nincs, vagy ha van, azt más forrásból is tudják finanszírozni, a közeli hozzátartozóik pedig nem szorulnak rá, nem is igénylik a segítségüket.

A Telex cikke ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy még nekik is megérheti kivenni valamennyi pénzt a számlájukról bizonyos esetekben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly egy átlagos pénztártag nagyjából 160 ezer forintnyi tagdíjat fizetett be a munkáltatói befizetésekkel együtt. Figyelembe véve, hogy a tagok nagyjából fele nem fizet tagdíjat egyáltalán, az aktív tagok átlagos befizetése 300 ezer forint körül lehetett. Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál az átlagos éves befizetés 60 ezer forint körül volt. Persze a tagok egy jelentős része ott sem fizet, az aktív tagság 100-120 ezer forint körüli tagdíjat vállalhat. 

A pénztári befizetésekre személyi-jövedelemadó-kedvezmény vehető igénybe, amelynek a mértéke 20 százalék, legfeljebb 150 ezer forint évente. A 150 ezer forintos limit a két pénztártípusban együtt érvényes, azok, akik többféle pénztárban is tagok, és mindegyikbe fizetnek tagdíjat, választhatnak, melyikbe kérik a kifizetést. A 150 ezer forintos maximális kedvezmény 750 ezer forintnyi tagdíj befizetésével érhető el, amit a statisztika szerint kevés pénztártag teljesíthet.

Az idén mélyen belenyúlhat az állam zsebébe

Herman Bernadett, a Bank360 szakértője a Telex cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az évben azonban könnyebbé válik a 150 ezer forintos adókedvezmény elérése azok számára is, akik máskülönben nem tudnának 750 ezer forintot a nyugdíj- vagy egészségpénztárukba befizetni. Ehhez csak arra van szükség, hogy igazolják a nyugdíjpénztáruknak, hogy ők vagy valamelyik közeli hozzátartozójuk olyan lakáscélú kiadását, amire a jogszabály megengedi a nyugdíjpénztári megtakarítás felhasználását. A pénztári kifizetést pedig azonnal vissza is tehetik a számlájukra, ami így tagdíjbefizetésnek minősül, és járni fog rá az adóvisszatérítés. 

A Bank360 példaszámítása szerint ha például egy fiatal házaspárnak van nyugdíjpénztári és egészségpénztári számlája is, amelyekre havonta 10-10 ezer forintot fizetnek, de eközben van egy lakáshitelük is havi 120 ezer forintos törlesztőrészlettel, nekik megérheti élni ezzel a lehetőséggel. A kétféle pénztárba évente 240 ezer forintot fizetnek be fejenként, tehát még 510 ezer forint befizetésre volna szükségük a maximális adókedvezmény eléréséhez. 

Ha a banktól kérnek egy igazolást, hogy befizettek 510 ezer forintnyi törlesztőrészletet (ami már 4 havi részlettel is csaknem teljesíthető), és azt benyújtják a pénztárnak, a nyugdíjpénztár kifizeti nekik ezt az összeget. Ezt a pénzt vissza is tehetik egyből a nyugdíjpénztárba vagy az egészségpénztárba, jövőre pedig 48 ezer forint helyett 150 ezer forintnyi szja-visszatérítést kapnak majd a kiválasztott pénztári számlájukra. 

Időben be kell adni az igazolásokat

Bárki, akinek a befizetései másképp nem érnék el az évi 750 ezer forintot, alkalmazhatja ezt a módszert. A pénztárakba benyújthatók nem csak a saját, de a közeli hozzátartozók jogszabályban felsorolt lakáscélú kiadásait igazoló dokumentumok is. 

Fontos azonban, hogy a kifizetéseket nem lehet elaprózni: évente legfeljebb három alkalommal nyújthatók be kifizetést igénylő dokumentumok a nyugdíjpénztáraknak. Ha tehát valaki a lakáshitel törlesztését kéri utólag finanszírozni, annak érdemes összevárni több havi részletet, és ezekről egyben beadni az igazolást, hiszen így tudja maximalizálni a nyugdíjpénztári kifizetést 2025-ben. Azt is érdemes fejben tartani, hogy a pénztáraknak 60 napjuk van a kifizetések teljesítésére. 

Aki tehát a 2025-ös adóév után igénybe venné a maximális visszatérítést, és ezt úgy érné el, hogy a nyugdíjpénztárból kiutalt pénzt fizetné be újra a számlájára, annak legkésőbb októberben be kell majd adnia lakáscélt igazoló számlákat, dokumentumokat, hogy a kifizetés után még legyen elég ideje visszafizetni a pénzt a nyugdíjpénztárba az év végéig - írja a Telex. Megteheti persze azt is, ha ezt anyagi lehetőségei megengedik, hogy az év végén megelőlegezi a még hiányzó kifizetést, és saját forrásból fizeti be először a pénzt a nyugdíjpénztárba. 

Ha él ezzel a lehetőséggel, akkor lényegében másodszor kapja meg ugyanarra a pénzre a 20 százalékos adókedvezményt az államtól anélkül, hogy új megtakarítást kellene betennie a nyugdíjpénztárába. A Bank360 szakértői szerint a befizetésnél figyelni kell arra is, hogy az összeget a nyugdíjpénztár december 31-ig le is könyvelje, ezért nem érdemes az utolsó napokra hagyni az utalást, illetve érdemes megnézni, hogy a pénztárunkban mikori befizetést fogadnak még el ideinek.