A magas infláció tartósan velünk marad, és a reálkeresetek csökkenését, a munkanélküliség növekedését is megélhetjük addig, amíg vissza nem tér a normálisnak mondható medrébe.

Az egész világ az inflációval harcol, és a megfékezésére alkalmazott módszerek hatása alól Magyarország sem vonhatja ki magát - így lehet összefoglalni Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadását, amelyben a Matthias Corvinus Collegiumban fejtette ki gazdasági várakozásait. Biztosra veszi, hogy a fejlett országok hamarosan recesszióba süllyednek.

De mi fog ebből következni az elkövetkező hónapokban, években egy átlagember számára? A helyzetről Hofi Géza vicce juthat eszünkbe a 80-as évekből: Nekik most rossz, és nekünk azért nem jó!

Nagy Márton szavaiból az következik, hogy a kormány az inflációs csúcsot a maga részéről a mesterséges árszabályozással, az árstopok fenntartásával igyekszik fékezni mindaddig, amíg az nem áll egy csökkenő pályára. Ha ez megtörténik, akkor lehet szó az élelmiszereket és az üzemanyagot érintő árstopok fokozatos vagy teljes megszüntetésére. Az árstopokat nemrégiben október 1-ig hosszabbította meg a kormány, de a minisztert Márton hallgatva ez akár tovább is tarthat, ha az infláció mértéke ezt indokolja.

Nagy Márton korábbi munkahelye, a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (ahol alelnöki posztot töltött be) a megnyilatkozásával szinte egyidőben tette közzé friss inflációs és gazdasági prognózisát. A jegybanki szakemberek az idei és a jövő évi inflációs előrejelzés készítésekor két feltételezéssel éltek. Egyrészt azzal, hogy a rezsicsökkentés továbbra is fennmarad, másrészt azzal, hogy az árstopokat októbertől a jövő év közepéig fokozatosan fogja kivezetni a kormány. Ezt lényegében megerősítette Nagy Márton, aki arról is beszélt, hogy az árstopokkal ellentétben a rezsicsökkentést, az lakossági rezsiköltségek maximalizását meg akarja tartani a kormány.

Utóbbiban a politikai szándék mellett megvan az a feltételezés is, hogy az energiaárak tartósan már nem lesznek magasabbak, és akár mérséklődésnek is indulhatnak, ami lehetővé teszi, hogy a rezsicsökkentést a költségvetés képes finanszírozni.

Az MNB mindenesetre úgy ítéli meg, hogy az alapanyagok árai az energia- és az élelmiszeriparban már közel lehetnek a csúcshoz, és ezen a magas szinten fognak stabilizálódni. A gyártói árak azonban tovább emelkednek, és ennek egy része még nem épült be a fogyasztói árakba. 

Az élelmiszereknél májusban az infláció 20 százalék körüli volt, és ezt elsősorban a feldolgozott áruk drágulása hajtotta felfelé a jegybank szerint. Az élelmiszerek ára nyári hónapokban nem szokott jelentősen emelkedni, az idén azonban ez várhatóan másképpen lesz. Összességében az inflációs csúcs idején akár 16 százalék fölé is nőhet Magyarországon a pénzromlás mértéke.

Az MNB friss prognózisa szerint az éves infláció is 11-12,6 százalék között lehet. Még 2023-ban is 6,8-9,2 százalék között lehet a fogyasztói árak emelkedése, ami csak 2024-re térhet vissza a 2,5-3,5 százalékos sávba. A legutolsó ismert tényszám Magyarországon a májusi, 10,7 százalékos infláció.

Ehhez képest az eurózónában a pénteken közzétett adatok szerint júniusban 8,6 százalékra nőtt az infláció a májusi 8,1-ről. Szintre biztosra vehető, hogyan a hamarosan megismert júniusi magyar infláció is további emelkedést mutat majd. A hozzánk hasonlóan nem eurót használó Lengyelországban a júniusi infláció 15,6 százalékot tett ki az előző hónap 13,9 százaléka után.

A velünk való összevetésből jól látszik, mekkora lehet az árstopok és a rezsistop hatása, hiszen a lengyelek nem fékezik ilyen módon az inflációt. Ez az előny az árstopok kivezetésekor válhat hátránnyá, ha akkor ezek az intézkedések újabb lökést adnak az inflációnak, de legalábbis gátolják a fékeződését. Ebből a szempontból sem mindegy tehát, hogy a kormány mikor és milyen módon számolja fel az árkorlátozásokat.

Nagy Márton előadásában arról is beszélt, hogy az infláció letörése érdekében a fejlett országok recesszióba is tolhatják a gazdaságaikat, azaz mesterséges visszaesést idéznek elő. A miniszter a maga részéről biztos abban, hogy 2023-ban a fejlett világban gazdasági recesszió lesz, ami Magyarországra is hatni fog. Nagy Márton nem mondta ki konkrétan, hogy ez GDP-visszaesést okozna Magyarországon is. Ilyen hivatalos kormány- vagy jegybanki prognózis nincs is jelenleg.

A jegybanki jelentés szerint az idén 4,5-5,5 százalékkal nőhet a hazai gazdaság, és ez a bővülés 2023-ra 2-3 százalékra mérséklődhet. A Magyarország nagy exportpiacain várható gazdasági fejlemények mellett ennek oka a reálkeresetek meredek emelkedésének megfékeződése lehet. Az elmúlt időszakban ugyanis az átlagkeresetek állták a versenyt a vágtázó inflációval is. Az MNB 2022-ben 5,1-5,7 százalékos, 2023-ban pedig 0,8-2,0 százalékos reálkereset-emelkedést vár, ami azt jelenti, hogy átlagban ennyivel nőnek jobban a bérek, mint az árak.

Nagy Márton ugyan nem jósolt béralakulást, de azt eléggé egyértelművé tette, hogy szerinte az infláció letörése nem valósítható meg a reálbérek csökkenése nélkül. A miniszter gazdasági várakozásai összességében irányukban nem mondanak ellent az MNB vagy a kormány előrejelzéseinek, de előrevetítik annak lehetőségét, hogy az eddig prognosztizáltnál hosszabb ideig és nagyobb árat kell majd fizetnünk azért, hogy az infláció ismét egy elviselhetőbb (2-3 százalékos) szintre csökkenjen. Ez az ár Magyarországon is lehet akár a gazdasági visszaesés is, és ennek következményeként a növekvő munkanélküliség. Továbbá a rég nem látott reálkereset-csökkenés, amikor a bérek emelkedése már elmarad az árakétól.