Nagy a tét a lakáshiteleseknek: hamarosan dönt a kormány a kamatstop meghosszabbításáról
Nagy a tét a lakáshiteleseknek: hamarosan dönt a kormány a kamatstop meghosszabbításáról
Heteken belül döntés születhet a lakáshitelek június végén lejáró kamatstopjáról. Nagy Márton miniszter ezzel kapcsolatos nyilatkozata alapján nem lenne meglepő az újabb meghosszabbítása.
Az RTL Híradó Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterre hivatkozva arról számolt be, hogy heteken belül dönthet a kormány jelzáloghitelek jelenleg június végéig tartó kamatstopjának meghosszabbításáról. Ezzel kapcsolatban Nagy Márton a híradónak azt mondta: “Nem akarom megelőlegezni a kormány döntését, de a kormánynak felelőssége az, hogy védje a családokat.” A miniszter szerint „a kamatcsökkentés az MNB jelzése következtében elindulhat, de természetesen a kétszámjegyű kamat is magas kamatláb.” Nagy Márton azt nyilatkozta: “Alapvetően az infláció miatt ilyen magas az irányadó kamat, nem önmagában magas. A jegybank küzd az infláció ellen, neki ez az egyetlen eszköze van, hogy küzdjön.”
Márpedig amíg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem kezdi el a kamatcsökkentését, a kamatstoppal védett jelzáloghitelek valódi referenciakamatai is magasak maradnak. A Bank360.hu szakértői szerint az MNB a legjobb esetben is maximum 1-2 százalékos kamatcsökkentést hajthat végre június végéig, a kamatstop jelenlegi lejártáig. Márpedig ettől még nem lesznek jelentősen kisebbek a referenciakamatok, így kamatstop nélkül alaposan megugrana a jelenleg védett lakáshitelek törlesztőrészlete. Legalább annyira, mint amennyire 2022 végén nőtt volna, amikor a kormány erre hivatkozva meghosszabbította a kamatstop hatályát félévvel. Ez alapján korántsem lenne meglepő, ha most ugyanezt tenné, vagy legalábbis nem hagyná teljesen megszűnni ezt az adósvédelmet július 1-től.
A kamatstop kedvezményezett jelzáloghitelesei számára nagy a tét. Az intézkedés jelenleg 350 ezer lakáshitelt érint, összesen 1500 milliárd forintnyi kölcsönállományt. Ennek háromnegyede egy éven belül változó kamatozású jelzáloghitel. Jelentős részük egykori devizahitel, amely a forintosításnál váltott át ilyen kölcsönné.
A kamatstoppal a kormány 2022-től a 2021 október végi szinten fogta meg az ezeknek a hiteleknél érvényesíthető referenciakamatot. Ez azt jelenti, hogy például a 3 hónapos BUBOR-hoz (bankközi kamatlábhoz) kötött kamatozású hitelnél 2,02 százalék a maximális referenciakamat, ha ehhez hozzászámítunk átlagban 3 százalékos banki kamatfelárat, akkor 5,02 százalékos kamaton kell csak törleszteniük az ilyen hiteleiket az adósoknak.
Az MNB úgy kalkulált, hogy egy olyan hitelnél, amiből még 5 milliós tartozás és 10 év futamidő van hátra, az ügyfél a kamatstop védelme alatt 53 ezer forintot törleszt havonta.
Ha viszont nem lenne kamatstop, akkor alaposan elszabadulna a törlesztő, hiszen jelenleg a 2021 október véginek a nyolcszorosa (!) a 3 hónapos BUBOR. Így már több mint 19 százalékos kamattal kellene fizetni a hitelt, ami személyi kölcsönnél is elég magas kamatnak számítana. A törlesztőrészlet már 100 ezer forint közelében járna havonta.
Már tavaly ősszel, 13,3 százalékos BUBOR-nál is 84 ezer forint lett volna a törlesztő, most pedig már 16,22 az aktuális 3 hónapos BUBOR értéke.
Az MNB kimutatásai szerint egy átlagos kamatstopos adósnak szerencsére már nincs ekkora tartozása, nagyjából 2 millió forint és 6 év van neki még hátra a hitelből, ami azt jelenti, hogy 20-25 ezer forint körüli összeget takarít meg havonta a kamatstoppal. A jegybank azzal számol, hogy 2023 első félévében átlagosan 30 ezer forint körüli összeget spórol egy kamatstopos ügyfél.