Egy év alatt közel 10 százalékkal nőtt a magyarországi bruttó átlagkereset – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen publikált jelentéséből. A bruttó átlagbér 2025 júniusában 704 400 forint volt a KSH szerint, míg a nettó átlagkereset 484 200 forint volt ugyanebben az időszakban. A nettó keresetek mediánértéke a fentinél közel 100 ezer forinttal kevesebb, 395 ezer forint volt júniusban. A fentiek fényében megvizsgáltuk, mekkora hitel felvételére lehetnek elegendők a mostani bérek, illetve ezek alapján azt is megnéztük, mekkora ingatlanok megvásárlására adnak ezek lehetőséget.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen publikált adatai szerint 2025 júniusában bruttó 704 400 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 484 200 forint volt ugyanezen időszakban. A nettó keresetek mediánértéke ennél lényegesen alacsonyabb, 395 ezer forint volt a szóban forgó időszakban. A KSH kiadványa szerint mindez azt jelenti, hogy a bruttó átlagkereset 9,7%-kal, míg a nettó átlagkereset 9,6%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A nettó mediánérték a fentieknél nagyobb mértékben, 10,5%-kal emelkedett, ugyanakkor a reálkereset emelkedése mindössze 4,8%-os volt.

Mekkora hitelt vehetünk fel az átlagbérből?

Mindez azt jelenti, hogy a jelenleg érvényes jegybanki főszabályok értelmében egy átlagos nettó jövedelemmel rendelkező magyar állampolgár maximum 242 100 forintos havi törlesztőrészletet vállalhat magára, míg a mediánbérből kiindulva ez az összeg már csak 197 500 forint lehet maximum. A nettó átlagkereset esetében ez a jelenlegi viszonyok között körülbelül egy 30,5 millió forintos piaci hitel felvételét teszi lehetővé, amennyiben 20 éves futamidőből indulunk ki.

Ezzel szemben a jövő héten induló Otthon Start Program keretén belül felvehető, kamattámogatott hitelből megközelítőleg 43,5 millió forintra is futná a nettó átlagbérből, ami mintegy 42,6%-kal magasabb kölcsönösszeget jelent lényegében ugyanakkora törlesztőrészlet mellett.

Mint már említettük, a jelenlegi nettó keresetek mediánértéke mellett 197 500 forint lehet a havi törlesztőrészlet maximális összege, amit magunkra vállalhatunk. Ez a mostani piaci viszonyok között – ugyancsak 20 éves futamidővel számolva – körülbelül 24,5 millió forint piaci, illetve 35 millió forint kamattámogatott OSP-hitel felvételét teszi lehetővé.

Mekkora ingatlanokra lehet ez elegendő?

Amennyiben egy elsőlakás-vásárlót feltételezünk, akinek elvileg 10% önerő felmutatása is elegendő lehet a hitelfelvételhez, úgy a fenti hitelösszegekből kiindulva az alábbi értékű ingatlanokat lenne képes megvásárolni, amennyiben a nettó fizetése az átlaggal, illetve a mediánnal megegyező mértékű:

• átlagkereset mellett 33,9 millió (piaci hitel), illetve 48,3 millió (OSP-hitel) forint,
• míg mediánkereset mellett 27,2 millió (piac), illetve 38,9 millió (OSP) forint

értékű ingatlanok megvásárlására lehet esélye a példában szereplő hitelfelvevőnek.

Hogy ez mekkora területű ingatlant jelent, az természetesen annak a függvénye, hogy az ország mely területén szeretnénk ingatlant vásárolni, illetve használt vagy új építésűről van-e szó. Ha az országos átlagos négyzetméterárakat vesszük alapul, az a KSH 2025. I. negyedévre vonatkozó adatai szerint a használt lakások esetében 602 ezer forint volt. Ezek alapján az átlagkeresetből 56,3, illetve 80,2 négyzetméteres ingatlan megvásárlása lehet kivitelezhető, attól függően, hogy piaci vagy OSP-hitel igénybevételével szeretnénk azt megvalósítani. Amennyiben viszont az új lakások országos átlagárát nézzük (1,174 millió forint), úgy az átlagbérből megvásárolható ingatlan mértéke már csak 28,9, illetve 41,1 négyzetméter.

Még a nettó átlagkeresetből is sokkal kisebb méretű lakás megvásárlására lehet esélyünk, amennyiben a fővárosi átlagos négyzetméterárat vesszük alapul, ami már 2025. I. negyedévben is 1,162 millió forint volt a használt, illetve 1,547 millió forint az új építésű ingatlanok esetében. Ezek alapján Budapesten 29,2, illetve 41,6 négyzetméteres használt, illetve 21,9, illetve 31,2 négyzetméteres új lakás vásárolható meg a fenti összegekből. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a fővárosi új lakások négyzetméterára már a szóban forgó első negyedéves időszakban is meghaladta az OSP-t szabályozó rendelet által maximalizált 1,5 millió forintos négyzetméterárat, tehát a gyakorlatban a 31,2 négyzetméteres példa már elvileg sem kivitelezhető.

Mediánbérrel még nehezebb

A nettó mediánbér mellett 27,2 millió és 38,9 millió forint közötti ingatlanokat lehetne megvásárolni az év eleji adatok alapján. Az országos használt négyzetméterárakból kiindulva ez 45,2, illetve 64,6 négyzetmétert, míg az új négyzetméterárak alapján 23,2, illetve 33,1 négyzetmétert jelent. A fővárosban a használt lakások esetében 23,4, illetve 33,5 négyzetméter, míg az új lakások esetében 17,6, illetve 25,1 négyzetméter férhet bele a nettó mediánbér mellett (miközben az persze változatlanul igaz, hogy a fővárosi új lakások 1,5 millió forintot meghaladó átlagos négyzetméterára miatt az OSP-hitellel számolt 25,1 négyzetméter valójában csak fikció, hiszen ezzel a hitellel nem lehet ilyen magas négyzetméteráron ingatlant vásárolni).

A fentiekkel kapcsolatban persze érdemes azt is hangsúlyozni, hogy a négyzetméterárakra vonatkozó adatok 2025. I. negyedévére vonatkoznak, amikor is még hónapokra voltunk az Otthon Start Program július eleji bejelentésétől, illetve fél évre annak szeptember eleji indulásától. Az azóta eltelt időszakban a program árfelhajtó hatása révén könnyen elképzelhető, hogy valójában már a fent kiszámoltnál is kisebb ingatlanok megvásárlására futja a nettó átlag- és mediánbérből.