Mennyit fejlődött az elmúlt évben a hazai digitális fizetési ökoszisztéma? Mi a fejlődés motorja és hol vannak az akadályok? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Mastercard éves Digitális Fizetési Indexe, amelynek bemutatójára egy sajtótájékoztató keretében került sor. Az eseményen a Bank360 is részt vett.

A Mastercard évente megjelenő Digitális Fizetési Indexének legújabb számait Márkus Gergely, a Mastercard country managere és Martinovic Boris, a Mastercard kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója mutatta be a mai sajtótájékoztatón. A most ismertetett anyag a tavalyi, tehát a 2024-es adatok alapján készült.

Az előadás bevezetőjében Márkus Gergely elmondta, a Digitális Fizetési Index egy minden évben azonos módszertannal kiszámított mérőszám, amely nyilvános forrásokból származó (például jegybanki) információkra, a Mastercard saját adatállományára és kutatásaira, valamint a pénzügyi szektor szakértőivel készített interjúkra támaszkodva igyekszik meghatározni az egész gazdaság digitális fejlettségét. Ami általánosságban elmondható, hogy az infrastruktúra Magyarországon mostanra jól kiépült. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lenne tere a további fejlődésnek. Az a tendencia tehát, hogy egyre több digitális csatorna válik elérhetővé, várhatóan folytatódik, ugyanakkor az ügyfelek edukációs szintje alapvetően évek óta stagnál, amiből az is következik, hogy bizonyos ügyfélkör számára inkább már összezavaró lehet a digitális fizetési megoldások sokrétűsége.

Martinovic Boris elmondta, hogy az infrastruktúra már a DIF 2020-as indulásakor is kellően erős volt, ám ez az elmúlt 5 évben tovább erősödött. Ami a legkevésbé fejlődött, az az ügyfelek tudásszintje. Az infrastruktúra alindexe a korábbi 78 pontról 79 pontra emelkedett. A 2020 óta megfigyelhető folyamatos erősödés főként a fizetési csatornák szélesedésének köszönhető. Kibocsátói oldalról a tavalyi évben teljeskörűvé vált a mobiltárcák elérhetősége, és a Google Pay teljeskörű integrációja különösen erős hatást gyakorolt a mobiltárcás tranzakciók számának növekedésére.

Ugyanakkor a terminálok és elfogadói oldali megoldások további kiterjesztésére van szükség. A digitális fizetés szempontjából releváns vállalkozások mintegy fele még mindig nem fogad el kártyát; ezen belül a szolgáltatói szegmens (pl. szakemberek, egyéni vállalkozók, stb.) a legkevésbé terminalizált.

Újdonságnak számít, hogy a tavalyi évtől a kiberbiztonsági komponenseket is bevonták az infrastruktúra értékelésébe. A készpénzmentes infrastruktúra alkomponens pontszáma ezúttal 77 lett, ami bár csökkenés a korábbi 86-ról, ám ez mégsem jelent számottevő negatív fordulatot. A csökkenést elsősorban az okozta, hogy a korábbiakhoz képest új, magasabb elvárásokat és több kiberbiztonsági merőszámot összesít a mérőszám. Ilyen almérőszámok a valós idejű csalásfigyelés, AI-alapú pontozás, kockázatalapú tranzakcióértékelés.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által 2024. április 1-jétől kötelezővé tett fizetési kérelem funkció hatására valóban általánosan is elterjedté váltak a fizetési kérelmek. Tavaly már 1,1 millió fizetési kérelmet regisztráltak, melyek összesített értéke 120 milliárd forintot tett ki. Ez 14-szeres növekedést jelent 2023-hoz képest.

Ami a bankkártyákat és a bankszámlákat illeti, ott nem történt érdemi változás az elmúlt években. Lényegében mostanra szinte mindenki rendelkezik bankszámlával és bankkártyával - ezekkel a banki termékekkel a felnőtt lakosság közel 90%-a rendelkezik.

A POS-terminálok száma 2019 és 2024 között 45%-kal emelkedett, azonban az elmúlt években ez a növekedés lassulni kezdett. Bár a fővárosban lényegében már mindenhol tudunk készpénzmentesen fizetni, országosan azonban kevésbé kedvező a helyzet.

A használat pillér is egy ponttal emelkedett

Az infrastruktúra mellett az ún. használat pillér is egy ponttal, 54-ről 55 pontra emelkedett. Ez a változás elsősorban a meglévő, jól ismert digitális megoldások (érintésmentes kártyás fizetés, banki átutalások) intenzívebb alkalmazásának köszönhető. Az érintésmentes elfogadás mértéke 2024-ben közel 99%-ra nőtt. A bankszámláról kezdeményezett digitális átutalások aránya is magas, elérte a 91%-ot.

A kártyás vásárlások volumene és darabszáma meghaladta az ATM-ből történő készpénzfelvételekét, ám az ATM-felvételek még mindig a tranzakciók bő harmadát képviselik, így a készpénz jelenléte a fizikai fizetésforgalomban továbbra is számottevő. A lakosság egyharmada a jelentés adatai szerint még mindig részben készpénzben kapja jövedelmét, 9% pedig kizárólag készpénzes jövedelemmel rendelkezik, ami a digitális fizetési eszközök teljeskörű elterjedésének határát jelzi.

A modern digitális fizetési csatornák — mobiltárcák, mentett kártyaadatok, számlaalapú mobilfizetések — használata tovább nőtt: a mobiltárcás tranzakciók aránya 6 százalékponttal emelkedett a Google Pay kibocsátói integrációjának hatására (a tárcás tokenizált tranzakciók részaránya 23%-ról 29%-ra nőtt), és a mentett kártyaadatok használata is élénkülést mutat az online vásárlásoknál. Ugyanakkor az innovatívabb megoldások – mint a viselhető eszközökkel történő fizetések és a BNPL-részletfizetések offline/online kombinált elfogadása — még kezdeti fázisban vannak.

Fontos eredmény, hogy 2024-ben több mint 220 millió azonnali fizetési tranzakciót bonyolítottak le, ami éves szinten 12%-os növekedést jelent, és az ezekhez kapcsolódó forgalom mintegy 62 ezer milliárd forintot tett ki (az éves növekedés mintegy 22% volt).

Tudás: kihívások a növekedés előtt

A tudás pillér 2024-ben stagnált: a részindex 54 ponton maradt, így ez a terület jelenti a Digitális Fizetési Index alapján a három pillér közül a legnagyobb kihívást. A jelentés különösen hangsúlyozza a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó, „digitális szakadék” típusú különbségeket: a magasabb iskolai végzettségű és nagyobb jövedelmű csoportok lényegesen jobban teljesítettek a tudásteszten, míg az alacsonyabb végzettségű és jövedelmű rétegek gyengébb eredményt értek el. Az életkor szerinti megoszlásban a 30–49 évesek szerepeltek a legjobban.

A csalások tapasztalata és a nagyobb médiafigyelem visszafogja az újdonságok iránti nyitottságot, ezért a kiberbiztonsági fejlesztések és a fogyasztói edukáció párhuzamos, összehangolt végigvitele elengedhetetlen. A tudás pillér erősítésére irányuló javaslatok között szerepelnek felnőttképzési programok, a hátrányos rétegek elérésére szabott offline és helyi jellegű kommunikációs kezdeményezések, továbbá a bankok és szabályozó hatóságok együttműködésében megvalósuló központi tájékoztatási kampányok.