A kisbefektetők és a cégek is egyre több pénzüket tartják forint helyett devizában, amit a megemelt és új tranzakciós illetékkel már extrán lefölözhet az állam. A lakossági megtakarításokból már több mint 9000 milliárd forintnyi devizás, és a vállalatoknál is egyre népszerűbbek ezek a lehetőségek, miközben a hiteleik egyre nagyobb része is devizás. Ezzel egy csendes euroizáció zajlik Magyarországon, miközben az euró hivatalos bevezetése még beláthatatlanul messze van.

Komoly csapást mérhet a magyarországi megtakarítási piacra a devizakonverziós tranzakciós illeték októberi bevezetése, mivel a magyarok devizás megtakarításainak összege látványosan megugrott az elmúlt években. Az új, 0,45 százalékos kiegészítő tranzakciós illetéket a most megemelten felül kell megfizetni, ráadásul már a saját számlák közötti tranzakciókra is. 

A 2020-as covid-járvány és az azzal együtt induló forintgyengülés, árfolyam-ingadozás adott igazi lendületet a forint megtakarítások “kemény valutásra” cserélésének. 2020 első negyedévétől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 4400 milliárd forintnyi friss háztartási megtakarítás került valamilyen devizás pénzügyi eszközbe, jelenleg több mint 9100 milliárd forintot tartanak a kisbefektetők külföldi pénzeszközökben. 

A legtöbb új devizás befektetés 2022-ben történt, az orosz-ukrán háború kitörésének idején, az első negyedévben több mint 540 milliárd forintot forgattak át devizába a magyarok, a forintárfolyam összeomlásakor, a harmadik és a negyedik negyedévben pedig 1033 milliárd forint került külföldi pénzeszközökbe. A háború első időszakában feltűnően sok készpénzt váltottak a magyarok, 66,4 milliárd forintnyit, ami a háborútól és a forintgyengüléstől való félelem együttesen magyarázhat. 

Már nem a készpénz a sláger

Ennél nagyobb pánikot csak a brókerbotrány okozott 2015 elején, akkor 115 milliárd forintnyi valutát váltottak át a magyarok. Azt megelőzően pedig a 2008-2009-es hitelválság legsötétebb időszakaiban történt meg, hogy 100 milliárd forintos nagyságrendben forintot valutára a háztartások. A forint akkor is nagyon sokat gyengült, ahogy 2022 őszén. 2022-ben viszont már nem a pénzváltókat rohanta meg a lakosság, hanem elsősorban devizabetétbe vagy devizás kötvénybe tette át a pénzét. 

2008 végén és 2009 elején a devizás megtakarítások nagyjából 20 százaléka még készpénz volt, jelenleg viszont már kevesebb mint 4,8 százalék a külföldi eszközökön belül a készpénz aránya, ami rekord alacsonynak számít. A devizás megtakarítások majdnem fele (47 százaléka) devizabetétben van, és hasonló arányt tesznek ki az értékpapírok is. 

Bár a devizaeszközök között nem tartja nyilván az MNB a külföldi vállalatokban lévő részesedéseket, de praktikusan azok is ide sorolhatók, hiszen egy külföldi cég részvényét általában csak devizáért vásárolhatja meg egy befektető a tőzsdén. Június végén csaknem 800 milliárd forintot tartottak a magyar háztartások külföldi tőzsdei részvényekben, és volt még emellett csaknem 1950 milliárd forintnyi külföldi befektetési alapjuk is. Devizás kötvényekben 1546 milliárd forintot tartottak a magyarok, de ennek csak alig több mint a fele volt külföldi kötvény, eurós magyar állampapírt és devizás banki kötvényt is sokan vásároltak. 

Nemcsak a háztartásoknak, hanem a cégeknek is egyre több a devizabefektetésük. A nem pénzügyi vállalatoknak is van majdnem 1600 milliárd forintnyi külföldi értékpapírja, emellett csaknem 5850 milliárd forintnyi devizabetétjük és majdnem 6300 milliárd forintnyi devizahitelük. Utóbbi volumene azóta nő, amióta megszűntek az MNB Növekedési Hitelprogramjai (NHP), emiatt a cégek piaci kamatozással nehezebben jutnak hozzá olcsó forint forrásokhoz. llyenre csak a Széchenyi Hitelekre jogosultak számíthatnak, vagy azok a vállalkozások kaptak, amelyek élni tudtak a Baross Gábor Hitelprogram nyújtotta lehetőségekkel. 

Minél nagyobb a válság, annál több lehet az adóbevétel

A jegybank pénzforgalmi statisztikáiból is jól látszik, melyek voltak azok az időszakok, amikor a legtöbb devizaváltásos tranzakció történt. 2022 harmadik és negyedik negyedévében például a korábban szokásos másfélszeresére nőtt a deviza átutalások értéke. Ez részben persze a forint gyengülésével is magyarázható, de az is szerepet játszott benne, hogy az ingadozó árfolyam miatt sokkal több pénzt váltottak át az ügyfelek. 

2022 júliusában a vállalatok 733 milliárd forintnyi friss devizabetétet helyeztek el a bankokban, augusztusban további csaknem 420 milliárdot, majd szeptemberben csaknem 500 milliárdot ki is vettek. A vállalati devizabetétek állománya nagymértékben ingadozik, de jól látszik, minél nagyobb a válság, annál több az átváltás, vagyis annál több tranzakciós és konverziós illetéket tud beszedni az állam. 

A háztartásoknál is megfigyelhető hasonló jelenség. A 2022-es forint összeomlás idején felpörögtek a devizaváltások, de a havonkénti nagyságrend sokkal kisebb, mint a vállalatoknál, csak a legkiugróbb hónapokban haladta meg eddig a 100 milliárdos nagyságrendet. 

Az illeték megúszható, ha valaki külföldi bankban tartja a pénzét, hiszen a magyar állam a külföldi hitelintézeteket nem adóztathatja meg. A normál és kiegészítő tranzakciós illetéket akkor kell megfizetni, ha magyar bankszámláról utal az ügyfél külföldire, tehát a hazai megtakarítás ilyen módon történő kivitelekor. 

Az augusztustól megemelkedett normál és az októbertől élő devizakonverziós kiegészítő illeték költségét az év végéig a bankok csak a vállalkozásokra háríthatják át, a bankszámlájukat náluk vezető magánszemélyekre nem. A külföldre utalás költsége tehát az ilyen ügyfelek számára az év végig nem drágulhat meg, azután pedig majd attól függően, hogy meghosszabbítja-e esetleg a kormány a díjstopot.