Kevés fiatalnak van banki kölcsöne, akiknek, van, azoknak leginkább személyi kölcsöne és lakáshitele - derül ki a K&H ifjúsági indexhez készült felmérésből. A hiteltörlesztés a fiatalok 28 százalékának nem jelent gondot, 51 százalékuknak kisebb nehézséget okoz, 21 százalékuk pedig azt mondta, komoly megerőltetés  számára a havi részlet.

A 19 és 29 év közötti fiatalok 97 százalékának van banki kapcsolata (például bankkártyája és bankszámlája), de az idei második negyedévben készített reprezentatív kutatás szerint közülük csak 11 százalékuknak van valamilyen hitele is, ami csökkenést jelent az egy évvel korábbi 16 százalékhoz képest.

A K&H szerint ebben az emelkedő kamatok, a bizonytalanabbá váló gazdasági környezet és a megugró infláció is szerepet játszhat. Összességében pedig az alacsony hitelfelvételi arány részben azzal is magyarázható, hogy nincs még szükségük rá, illetve hogy nincs meg a kellő jövedelmük ehhez. Ugyanakkor várhatóan a fiatalok egy része előbb-utóbb megjelenik a hitelpiacon.

A hitelt már felvett fiatalok körében a személyi kölcsön vezet 51 százalékkal, a lakáshitelek aránya 46 százalék. Folyószámlához kötött hitelkerete az érintettek  22 százalékának van. Áruvásárlási kölcsönt 36 százalékuk törleszt, a diákhitel aránya a kölcsönnel rendelkező fiatalok körében alacsonynak mondható, mindössze 14 százalékos. (Egy-egy fiatalnak természetesen akár több hitele is lehet.) 

A diákhitel iránti keresletnek nyilván az sem tesz jót, hogy jelentősen megdrágították, azonban sok diáknak szüksége van erre a tanulmányai finanszírozásához. Most például - a ponthatárok csütörtöki kihirdetése után - több tízezren kezdik meg az egyetemi tanulmányaikat, sokuknak albérletre van szüksége, és az egyre dráguló bérlemények kényszerré tehetik a diákhitelt számukra. 

A fiatalok közül sokan életükben először vesznek fel hitelt, nincs erről tapasztalatuk, így a tervezéskor érdemes fokozottan óvatosnak lenniük. Választ kell adni arra a kérdésre, hogy valóban szükség van-e a hitelre, és mekkora összeg kell a cél megvalósításához, legyen az lakásvásárlás, lakásfelújítás vagy éppen autóvásárlás.

A másik kulcsfontosságú tényező, hogy csak akkor szabad a hitelfelvételt elindítani, ha valaki hosszú távon biztosan képes fizetni a törlesztőrészleteket. Ezt természetesen a bank is ellenőrzi a hitelbírálatkor, de azért nem árt az önmérséklet az igénylő fiatalok részéről is. 

Az év elejétől a 25 év alattiak jobb jövedelmi helyzetbe kerültek, hiszen egy elég magasabb bérig nem kell szja-t fizetniük, ezért magasabb lett/lesz a nettó fizetésük. Ennél viszont érdemes azzal is kalkulálni, hogy attól az időponttól, amikor betöltik a 25. évüket, ez a kedvezmény már nem jár. Tehát ha egy hitel futamideje átnyúlik ezen az dátumon, akkor alacsonyabb nettó bérből kell törleszteniük - természetesen csak abban az esetben, ha időközben nem emelkedik meg annyira a fizetésük, hogy még adókedvezmény nélkül is elérik a jelenlegi nettó bérüket. 

A bankok a hitelbírálatkor az adókedvezményben érintett fiatalok esetében kalkulálnak ezzel, és ez alapján nyújtanak kölcsönt, így számolva nézik meg, hogy az igénylők keresete alapján a hitel belefér-e a JTM mutatóba, azaz nem lenne-e túl magas a törlesztőrészlet a rendszeres keresethez képest.

A bankok bizonyos korhatár alatt azt is előírják, hogy adóstársat kell bevonni a hitelfelvételhez, ezért érdemes több pénzintézetnél is szétnézni ilyen esetben, hogy hol a legkedvezőbb az elbírálás. Erről itt írtunk részletesebben.