Eurós eszközalapok és nyugdíjbiztosítások a láthatáron
Eurós eszközalapok és nyugdíjbiztosítások a láthatáron
A forintnak az idei évben tapasztalt rohamos értékvesztése sokakat arra sarkall, hogy forintjukat átváltsák, és más devizában keressenek megtakarításaiknak menedéket. Aki így tesz, annak érdemes azzal is foglalkoznia, hogy az euróban lévő pénzét befektesse, mert ezzel az árfolyamnyereségen felüli hozamot is el tud érni. A biztosítók is reagálnak erre az igényre, és elérhetővé tesznek ilyen befektetési lehetőségeket is.
Vegyünk-e inkább eurót?
Tíz éve, 2012. december közepén egy euróért 282 forintot kellett fizetnünk, most viszont 406 forintot. Bő két hónapja, október 13-án pedig egészen 432,94 forintot kellett adni az euróért a devizapiacon. Az árfolyamgrafikon az elmúlt öt évet mutatja, amely alatt a forint kilengésekkel ugyan, de folyamatosan veszített értékéből az euróval és a dollárral szemben is, és ebben az évben, a háború kitörését követően ez a folyamat nagyon felgyorsult.
Az aktuális infláció Magyarországon novemberben elérte a 22,5 százalékot, az irányadó jegybanki kamat 18 százalék, a hivatalos alapkamat pedig 13 százalék.
Egy fizetőeszközt pedig leginkább az alacsony infláció és az elérhető kamatok nagysága tesznek vonzóvá, és amint ezt látjuk, Magyarország nem áll túl jól, ha a kamatokat az inflációhoz viszonyítjuk, vagyis a reálkamatot nézzük.
Mikor érdemes váltani?
A forint nemcsak gyenge, hanem nagyon volatilis is, azaz az utóbbi időben elég sok hirtelen árfolyamváltozást láttunk, ezért nehéz eldönteni, mikor érdemes átváltani a befektetendő pénzt, hiszen lehet, hogy egy-két hét múlva sokkal kevesebbe vagy sokkal többe kerül majd.
A napi árváltozásokat sok tényező befolyásolja, de a forint esetében a hosszú távú tendencia egyértelműen a folyamatos és tartós gyengülés. Ha évek távlatából visszanézünk majd, valószínűleg úgy fogjuk látni, hogy még viszonylag olcsón vettük az eurót, jó “beszállási pontot” választottunk.
Duplán is kereshetünk, ha befektetünk
Az utóbbi 20 évben, de különösen az idén pusztán azon is sokat kereshetett valaki, ha a forintját például dollárra vagy euróra váltotta. Ha csak ennyit teszünk, akkor azonban csak az árfolyamnyereség a hasznunk, a devizánkat valójában még parlagon hagyjuk, azt tesszük vele, mint amikor a forintunk otthon készpénzben vagy a bankszámlánkon lekötés nélkül inflálódik. Márpedig most érdemes azt is észben tartani, hogy nemcsak a forintnak, hanem az eurónak is magas az inflációja. Persze sokkal kisebb, mint a forinté, de azért jelentős. Éppen ezért érdemes azzal is foglalkozni, hogy az árfolyamnyereségen túl hogyan tudunk még hozamot elérni. Ez ráadásul ellensúlyozhatja azt is, ha éppen tartósan erősödne a forint.
Az euró alapú befektetés előnyei
llyen befektetési megoldás az, ha a pénzünket nem euróban, hanem euró alapú befektetésben tartjuk. Így ugyanis összeadódik az árfolyamnyereség és a befektetésen elért hozam. Ha úgy döntünk, hogy forintban lévő megtakarításunkat vagy annak egy részét külföldi pénznemre váltjuk, akkor érdemes arra figyelnünk, hogy ennek jelentős egyszeri költsége van.
Ha készpénzt (valutát) veszünk, akkor a pénzváltóknál legalább 1,5-2 százalékos felárra számítsunk a devizapiaci árfolyamhoz képest, a bankoknál pedig még magasabbra. Ha a forintunkat devizaszámlára tesszük, vagy deviza alapú biztosításban fektetünk be, az átváltásnál itt is felmerül költség, ez valamivel alacsonyabb, mint a készpénzzé.
Ha külföldi pénznemre váltunk befektetési céllal, akkor ajánlatos a világpénzek, klasszikus menekülő devizák közül választani (amerikai dollár, svájci frank, euró), mert ezeknek nagy és átlátható piacuk van, és ezekben érhetjük el a legtöbb fajta befektetési terméket.
Az eurós befektetések egyik lehetséges formája az euróban forrást gyűjtő befektetési alap, vagy olyan, befektetési egységekhez kötött élet- és nyugdíjbiztosítás, ahová euróban fizetünk be.
Mi az a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás, és kinek jó?
A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások általában tartalmaznak biztosítási elemet, de sok esetben mind kockázati biztosítást, mind nyugdíjbiztosítást magukban foglalnak. Ilyen esetekben a biztosítások előnyeit (kifizetés például halálesetkor vagy a biztosításban foglalt esemény bekövetkezése esetén) ötvözik a befektetési alapok által kínált befektetési lehetőségekkel, akár eurós befektetésekkel.
Léteznek olyan unit-linked életbiztosítások, amelyeknél a befektetési időszak elején fizetjük be a befektetni kívánt nagyobb összeget, de vannak olyanok is, amelyek esetében rendszeres időközönként, például havonta fizethetünk be egy összeget, amelyet a nyugdíjmegtakarításra szánunk. Az általunk befizetett díjakat a biztosító az általunk választott eszközalapokba fekteti, így profitálhatunk a befektetések hozamából.
A biztosításoknál előnyös lehet számunkra, hogy rugalmasak. Ha nagyobb megtakarítható összegre teszünk szert, például jutalmat, bónuszt vagy egyéb pénzösszeget kapunk, azt rendkívüli befizetésként hozzátehetjük megtakarításunkhoz.
Kinek érdemes folyamatos díjfizetésű nyugdíjbiztosítást kötnie?
Azoknak, akik szeretnének értékpapírokba befektetni, de az összeg nem elég nagy ahhoz, hogy közvetlenül fektessék be, vagy nem értenek eléggé a befektetésekhez, de szeretnének dönteni arról, hogy milyen típusú eszközökbe, a világ melyik táján helyezzék el a megtakarításukat, és mindenekelőtt szeretnének az átlagosnál várhatóan magasabb hozamból részesülni.
Azoknak, akik gondoskodni szeretnének nyugdíjas éveik anyagi biztonságáról és élni tudnak az adójóváírás lehetőségével.
Azoknak, akik hosszú távra, minimum 10 évre kívánnak befektetni. Nyugdíjszolgáltatás esetén a befektetett összeg, és annak hozama is kamatadó fizetése nélkül felvehető. Akik viszont a meghatározott futamidő előtt szeretnék felvenni a pénzüket, azoknak számolniuk kell azzal, hogy a biztosító a futamidő elején vonja le a költségek nagy részét, valamint a korábban igénybe vett adójóváírást kamatostul vissza kell fizetni az adóhatóságnak.