Az utolsó bankok is felfüggesztették mától a zöld hiteleket
Az utolsó bankok is felfüggesztették mától a zöld hiteleket
A legtovább kitartó bankok is felfüggesztették mától a zöld hitelek értékesítését, az új igénylések befogadását. Az MKB és a Takarékbank is bejelentette ezt április 5-étől. Mindenki arra vár, hogyan dönt a jegybank a Zöld Otthon Program folytatásáról.
Az elmúlt 10 napban sorra függesztették fel a bankok a szuperkedvezményes, energiahatékony új lakóingatlanok vásárlására és építésére felvehető zöld hitelek értékesítését a 200 milliárdos jegybanki keret közelgő kimerülése miatt. A Magyar Bankholding két tagja, a Budapest Bank és a Takarékbank volt az utolsó, ahol teljesen új hiteligényléssel még be lehetett kopogtatni.
Az MKB ma úgy nyitott ki a bankszünnap után, hogy a honlapján már ott volt a közlés: “2022. április 5-től az NHP Zöld Otthon Lakáshitelek, valamint az Otthonteremtési kamattámogatással igényelhető NHP Zöld Otthon Lakáshitelek („zöld” 0%-os OTK kölcsön) értékesítését felfüggesztjük.”
Ezzel az MKB lényegében a hétvégén beolvadó Budapest Banknál a múlt héten még nyitva álló zöld hitel benyújtási lehetőséget zárta le. Az MKB maga ugyanis már márciusban felfüggesztette a jelzáloghitelei értékesítését a fúzió előkészítésének részeként.
A múlt hét utolsó napjaiban a Budapest Bankon kívül még a másik bankholdingos hitelintézet, a Takarékbank hagyta nyitva az esélyt új zöld hitel igénylés benyújtására. Ma azonban a Takarékbank honlapján is ez a közlés olvasható: “Tájékoztatjuk, hogy felelős hitelezőként a Bank üzletpolitikai döntése értelmében 2022.04.05. napjától nem fogad be Takarék NHP Zöld Otthon Lakáshitel igénylést.”
Ez azt jelenti, hogy mára az összes bank leállt az új igénylések befogadásával, és mindenki a monetáris tanács döntésére vár a Zöld Otthon Program folytatásáról és annak feltételeiről.
Patai Mihály, az MNB alelnöke a múlt héten közölte, hogy a monetáris tanács április 5-i ülésén foglalkozik a program folytatásáról szóló javaslattal.
A monetáris tanács többféle döntést is hozhat. A legdrasztikusabb az lenne, ha egyelőre nem folytatná a programot. Dönthet azonban úgy is, hogy olyan módon finanszírozza tovább a zöld hiteleket, hogy a bankok az időközben jelentősen megdrágult piaci kamatozású lakáshitelekhez közelebbi, de azokhoz képest még mindig érdemi kedvezménnyel kínálhassák a kölcsönt.
Az szinte biztosra vehető, hogy a vásárolt vagy épített lakóingatlan elvárt energiahatékonysága szigorodni fog. Az eddig elvárt BB energiahatékonysági besorolás ugyanis hamarosan már egyébként is elvárás lesz az új ingatlanoknál. Így vagy besorolásban lép feljebb a ZOP, vagy/és a kiegészítő elvárásokat szigorítja, bővíti.
Természetesen az is kérdés, hogy milyen új keretet nyit a monetáris tanács a kimerülőben lévő 200 milliárdos után. Mivel a monetáris szigorítás nyomán mostanra ez maradt az egyetlen programja, ahol olcsó (ingyen) pénzt ad a bankoknak a hitelezésre, az sem lenne meglepő, ha az új keret az eddiginél kisebb lenne. Persze az új keret lehívását már a növekvő kamat és a jelentősen szigorodó feltételek is csökkenthetik, hiszen így már kevésbé lesz vonzó a zöld hitel, mint most, amikor szinte úgy érezheti magát, aki még hozzájut 2,5 százalékos kamattal a lakáshitelhez, mintha húsvéti ajándékot kapna.
A zöld hitel és a piaci lakáshitelek költsége közötti óriási különbséget ebben a cikkünkben számoltuk ki.