Ársapka után itt a kamatsapka: maximalizálják a betéti kamatokat
Ársapka után itt a kamatsapka: maximalizálják a betéti kamatokat
Alig jelentek meg a lekötött betéteknél az 10 százaléknál magasabb kamatok, a kormány máris kamatsapkát húz rájuk, nehogy a bankok „túl magas” kamatot fizessenek az ügyfeleknek.
A hiteleknél alkalmazott kamatstop után a betétek kamatát is maximalizálja a kormány. Ennek aligha fognak annyira örülni az ügyfelek, mint a változó kamatozású jelzáloghitelek és kkv vállalati hiteleknél alkalmazható referenciakamat maximalizálásának.
A hamarosan már önálló minisztériumot is kapó Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette, hogy március 31-éig nem fizethetnek magasabb kamatot a bankok a 3 hónapos diszkont kincstárjegy aktuális hozamánál más pénzügyi intézmények és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek számára.
(Frissítés: a megjelent, november 22-étől hatályos kormányrendelet szövege pontosan így szól: "A hitelintézetnél 2023. március 31. napjáig kötött, forintban elhelyezett látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétszerződés alapján a betét összegére fizetett kamat nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság hivatalos honlapján utoljára közzétett 3 hónapos hátralévő futamidővel forgalomba hozott diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékét." Ez november 22-én 12,82 százalék volt.)
Ezzel akarják elejét venni annak, hogy így vonzanak be új forrásokat a bankok, amelyeket aztán 18 százalékon tudnak kamatoztatni a jegybankban az egynapos betéti tendereken. Így ugyanis egyrészt elszívják a befektetők pénzét az állampapíroktól, hiszen azok jobban járnak, ha a bankokba teszik magasabb kamattal a megtakarításukat. Másrészt ráadásul az MNB által fizetett magas kamatot végül az államnak kell majd kifizetni, ha a jegybank emiatt veszteséges lesz.
A döntés alapvetően a nagyobb befektetési vállalkozásokra, befektetési alapokra, biztosítókra, lakástakarékpénztárakra, nyugdíjpénztárakra és a 20 millió forintnál nagyobb pénzt megmozgatni képest magánbefektetőkre vonatkozik. Tehát azok a kisbefektetők, akik azért nem ekkora összegnek keresnek jó megtérülést, igénybe vehetik a maximumnál magasabb kamatú ajánlatokat is. Ezek között azért most még nem válogathatnak, hiszen 12 százalékos vagy azt meghaladó betéti kamatot csak két banknál találnak, de egyelőre ezek is elmaradnak a kamatplafontól, amelynek azonban folyamatosan változhat az értéke a diszkontkincstárjegy aukciók aktuális hozamának függvényében.
A Cetelem a megtakarítási számláján kétéves lekötésre ad évi 12 százalékot (egyévesre 10,5 százalékot), amit 100 ezer forintos megtakarítástól igénybe lehet venni, az Oberbank pedig 12,35 százalékot ad egyéves lekötésre, de csak 8 millió forint feletti összegre. (Frissítés: november 21-étől ilyen feltételekre 10,75 százalék a kamat.)
Az egyelőre nem világos, hogy a 20 millió forintos határ hogyan értendő. Ha például valaki több banknál helyez el 20 millió forint alatti összeget lekötött betétbe, akkor arra érvényes lesz-e a kamatsapka? Ha igen, akkor ezt hogyan ellenőrzik a bankok és az állam? Központi nyilvántartás erről nincs, de például nyilatkoztatni lehet erről az ügyfeleket a betét lekötésekor. Az sem tisztázott még, hogy csak a 20 millió forint fölötti összegre nem adható magasabb kamat, vagy ilyen esetben a 20 millió alatti részre sem, illetve már egy ilyen lekötésre sem, ha összesen több lekötött betétje van valakinek, mint 20 millió forint.
Ez jó esetben majd ki fog derülni a kamatsapkát szabályozó jogszabályból, amint például az is, hogy ez csak a jogszabályban meghatározott időtől él, vagy már az eddig lekötött betétekre, szerződésekre is alkalmazandó, azaz utólag csökken a kamat a maximalizált mértékre. (Frissítés: a kamatsapka a november 22. és március 31. között kötött új betétszerződésekre érvényes.)