Csigalassúságú az infláció csökkenése, de még ennek is keresztbe tehet, ha a kormány nem hosszabbítja meg az árstopot április végétől. Az élelmiszerek ugyanis enélkül is drágultak, miközben a szolgáltatók is sorozatban emelik az áraikat az infláció mértékével. Az alig mérséklődő infláció láttán még elég távolinak tűnik az a pillanat, amikor a jegybanknak lehetősége nyílik a kamatcsökkentésre.

Alaposan feladja a leckét a kormánynak az alig csökkenő, a februári 25,4-ről márciusban csupán 25,2 százalékra mérséklődő infláció, ezen belül különösen az élelmiszerek drágulása. Hamarosan döntést kell hozni az április végéig meghosszabbított élelmiszer árstopokról, márpedig jelenleg nem látszik az, hogy hangzatos marketingakciók érdemi és általános árcsökkenéshez vezettek volna a magas inflációt alapvetően okozó termékeknél. Az árstopok megszüntetése garantáltan árnövelő hatású lenne májustól, ami éppen akkor következne be, amikor esetleg már tényleg elkezdene csökkenni valamelyest az élelmiszerek inflációja.

Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza szerint ismét kellemetlen meglepetést okozott az inflációs adat. A márciusban kimutatott hajszálnyi, 0,2 százalékos éves csökkenés alapján nem lehet azt mondani, hogy érdemi változás zajlik az inflációs folyamatokban. Szerinte ezért a negatív meglepetésért négy termékkör felelős: az élelmiszerek, az alkoholos italok, a ruházati cikkek és szolgáltatások. Hiába voltak tele a hírek az áruházláncok marketingfogásnak beillő akcióival, ehhez képest mégis továbbra 1,5 százalékkal drágultak az élelmiszerek az előző hónaphoz képest.

A szívósan kitartó magas inflációhoz hozzájárult az is, hogy a szolgáltatások ára egy hónap alatt 1,9 százalékkal nőtt. Ebben jelentősen szerepet játszottak az inflációval szinte automatikusan átárazódó éves díjemelések például az internet, telefon- és kábeltévés cégeknél.

A Bank360.hu szakértője arra hívta fel a figyelt, hogy a bankoknál is ilyen, gyakorlatilag automatikus, az előző évi átlagos infláció mértékével megegyező díjemelések zajlanak például a bankszámláknál. Ráadásul ez a folyamat márciusban még éppen csak elkezdődött, áprilisban és május emel a bankok többsége, így erre az inflációs hatásra még számítani kell.

A márciusi, hajszálnyi inflációcsökkenést leginkább az üzemanyagok és az energia okozhatta. Az üzemanyagoknál az erősnek mondható forint és az olajár tudta mérsékelni az árakat. 

Az energiaárak statisztikai csökkenését pedig továbbra is az okozza, hogy a lakosság spórol a gázzal és a villannyal, így kevesebbet használt a piaci árú, drága energiából, igyekszik mindenki beleférni a rezsicsökkentett tarifájú mennyiségbe.

Az idei év egészét nézve az ING továbbra is a tavalyit érdemben meghaladó, 19 százalék körüli átlagos inflációt vár. Ugyanakkor még mindig úgy látják, hogy van esélye annak, hogy az év végére 10 százalék alá mérséklődjön az áremelkedési ütem. A tartósan magas infláció veszélye ugyanakkor nem hárult el. 

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemző szerint a tavalyinál visszafogottabb élelmiszerdrágulás összességében támogatni tudja majd az idei évre várt dezinflációt, azonban a mostani adat azt sugallja, hogy az árak emelkedésének fékeződése a korábban gondoltnál jóval lassabban megy majd végbe. Az elemző úgy látja, hogy a friss adatnak a legnagyobb negatív meglepetése a szolgáltatások drágulása. Az Erste a második negyedévtől valamivel gyorsabban csökkenő inflációt vár, azonban az éves index várhatóan júliusig 20 százalék felett marad. Az év második felében ütemesebb lassulás jöhet.

Nyeste szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és pozitívban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban.

A Bank360.hu szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy ilyen mikroszkopikus inflációcsökkenés mellett nem várható kamatvágás a jegybanktól. Amíg viszont nem vág bele az MNB a kamatcsökkentési ciklusába, addig a banki hitelkamatokban sem lesz érdemi változás. Ilyen helyzetben hosszú hónapok telhetnek még el addig, amíg előbb a jegybanknak, aztán pedig a bankoknak lehetősége nyílik az érdemi kamatvágásra.