Magyarországon már az ukrajnai háború kitörése előtt is 8 százalék fölé vártak az inflációt. Azóta ráadásul csak olyan események történtek, amelyek tovább növelhetik a pénzromlást. A Központi Statisztikai Hivatal napokon belül közzéteszi, hogy a januári 7,9 százalék után mennyi volt februárban az infláció, de ebben a háború hatásai még alig fognak megjelenni.

A várakozások szerint már nyolcassal kezdődő februári számot a tetőzésnek vagy ahhoz közelinek tartották a prognózisokban, de ezek még a háború kitörése előtt készültek, ennek hatásával nem számoltak. 

Hasonlítsd össze az alábbi kalkulátorral az elérhető lakáshiteleket! Állítsd be, hogy mekkora hitelösszegre van szükséged, és találd meg a számodra ideális ajánlatot! A kalkuláció ingyenes.

A háború már egy hét alatt is jól érzékelhetően “begyűrűzött” a magyar gazdaságba. Elhúzódása esetén minden további nélkül elképzelhető, hogy akár a 10 százalékot is eléri, sőt meg is haladja majd egyes hónapokban az infláció. Ennek bekövetkezte a külső hatások mellett attól is függ, hogy az állam mennyire akarja és/vagy tudja életben tartani azokat az árfékeket, amelyekkel most megóvja a lakosságot és részben a vállalkozásokat a valós piaci áraktól.

Sorra vettük, hogy mi az, ami a háború miatt a leglátványosabban növelheti az inflációt.

1.      Forintárfolyam

A háború kitörése előtt 355 forint körüli értéken mozgott az euró árfolyama, különösebb kilengések nélkül. Ez a háborútól egy hét alatt 386-ra ugrott több lépcsőben. Egy dollár ugyanennyi idő alatt 315-ről 353 forintra drágult a hétvégére. Ha ezek az árfolyamok tartósan ilyen magasak lesznek, vagy még növekednek is, annak nyilvánvalóan jelentős lesz az inflációs hatása. Ezáltal ugyanis minden importból beszerzett áru megdrágul, és azoknak a termékeknek is nőhet az ára, amelyek itthon készülnek, de jelentős import alapanyagot használnak hozzájuk.

1.      Energia

A legrosszabbul az energiaárakkal jár Magyarország. Ezek ugyanis a háborútól már eleve elszálltak, és ezt a hatást még tovább rontja a forint gyengülése. Az olaj ára a világpiacon már a közelgő háború hírére is 90 dollár fölé ment, mostanra pedig már 120 dollár közelében jár. Ez egy év alatt 76 százalékos drágulást jelent. Mivel azonban az olajat nem forintért vesszük, az árfolyamromlás még rárakódik a kőolaj drágulására

Mindez azonban egyelőre nem növeli tovább a hazai kiskereskedelmi üzemanyagárakat, hiszen állami árstop van. A 480 forintnál megfogott benzinár így nem növeli az inflációt mindaddig, amíg él az árplafon. Ezt azonban ilyen drága kőolaj mellett nehéz lesz sokáig fenntartani. Vagy ha mégis megmarad, akkor ennek költségét egyre inkább állami pénzből kell kipótolni. Ahogyan ezt most már meg is kezdte a kormány a kisbenzinkutak literenként 20 forintos kompenzációjával, és az üzemanyagárban lévő közterhek csökkentésével. Az olaj drágulása és a forint gyengülése miatt viszont hamarosan egyre nagyobb rést kellene valahogy betömni a valós és az állam által meghatározott árak között.

A benzinnél valójában most ugyanolyan rezsicsökkentés kezd megvalósulni, mint amilyen a gáznál már régóta van. A nemzetközi gázárak még az olajnál is jobban nőttek, de ezek jelenleg nem jelennek meg a hazai lakossági tarifákban. Ilyen drágulás mellett nagy kérdés azonban, hogy ez meddig lesz tartható. Azt most sem szabad elfelejteni, hogy a vállalatok piaci árat fizetnek az energiáért, márpedig ennek növekedése kihat a költségeikre, ezen keresztül pedig megjelenik a termékek árában, és így az inflációban is.  

2.      Élelmiszer

Az ukrajnai háború az élelmiszergazdaságban legközvetlenebbül a nemzetközi gabonaárakat növelheti. Ezen keresztül pedig kihat a húsárakra is, hiszen a dráguló takarmány az állattartóknak okoz nagyobb kiadást. Magyarország ugyan nem szorul búza vagy kukorica behozatalára, ennek ellenére a nemzetközi árviszonyok bennünket is érintenek. Ha ugyanis exportra drágábban lehet eladni a gabonát, akkor itthon is nőni fog az ára. 

Ezt a hatást szeretné a kormány ellensúlyozni a bejelentett gabona exportstoppal. Az ellátás biztonságát ezzel lehet garantálni. Az majd a gyakorlatban derül ki, hogy mennyire sikerül a felvásárlási árakat kordában tartani azzal, hogy nem lehet drágán eladni a terményt külföldre. Ezen felül például a napraforgónál és az ebből készülő étolajnál is okozhat drágulást az ukrajnai háború, mert ebből a terményből jelentős volt eddig onnan az importunk. 

Az alapélelmiszerek egy részére érvényben van még néhány hónapig az árstop, de ez csak korlátozottan tudja féken tartani az élelmiszerek általános drágulását. Figyelmeztető jel, hogy a Privátbankár.hu Árkosár felmérése február elején, már az árstop bevezetése után mért 14,2 százalékos éves élelmiszer-áremelkedést egy átlagos nagybevásárlásnál. Ennek ára a felmérés 15 éves történetében először lépte át a 26 ezer forintot. Tizenöt éve éppen ennek a felébe, 13 ezer forintba került ugyanez.

Nincs köze a háborúhoz, de gerjeszti az egyébként is magas inflációt a nagy jövedelemnövekedés. Az átlagbér tavaly még az infláció felett emelkedett. Idén januártól pedig csaknem 20 százalékkal nőtt minimálbér és garantált bérminimum, tovább egy határig  szja-mentes lett a 25 év alattiak bére, amitől nekik is megugrott a nettó jövedelmük. 

A családi szja-visszatérítéssel pedig éppen az inflációs csúcsnak várt hónapokban kaptak vissza több százmilliárd forintot az érintettek, a nyugdíjasoknak pedig kifizették a 13 havi nyugdíjat. Amilyen jól jött ez azoknak, akik megkapták az adóvisszatérítést, extra pénzt vagy a magasabb nettó bért, olyan rosszat tud tenni a pénzromlásnak. Mindez ugyanis többletkeresletként jelenik meg, ami tovább fűtheti a már egyébként is magas inflációt. Ebben a helyzetben ez olyan, mintha benzinnel oltanánk a tüzet.

Ilyen helyzetben a Magyar Nemzeti Bank nem győzi emelni a kamatait, hogy megpróbálja fékezni az inflációt, és kordában tartani az elszálló forintárfolyamot. Legutóbb a napokban hajtott végre olyan mértékű, 0,75 százalékos emelést az irányadó kamatában, amire utoljára 2008-ban, a világgazdasági válság idején volt példa.

Nem csoda, hogy az emberek úgy veszik az inflációkövető állampapírt, mint a cukrot. Az idén kibocsátott 250 milliárdot rövid idő alatt elkapkodták, ezért most újabb 250 milliárdot dob piacra az Államadósság Kezelő Központ. Nem vállalunk nagy kockázatot, ha azt mondjuk, hogy ez sem fog a nyakán maradni.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke február 22-én azt nyilatkozta, hogy az infláció elleni küzdelem hosszú út lesz, aminek még nem látni, hol a vége. A háború pedig csak két nap múlva tört ki, és a hatására az út hosszát és végét még kevésbé lehet megjósolni.