Ismét kamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank, amely így akarja fékezni az inflációt. A növelés mértéke megegyezik a márciusi egy százalékkal, az új alapkamat így 5,4 százalék. A döntés a pénzromlást ugyan fékezheti, de rossz hír a hitelfelvevőknek, akiknek már ez eddigi kamatemelésektől is megdrágultak a törlesztőrészletek.

Nem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának a keddi döntésével, amely szerint 1,0 százalékkal 5,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az MNB november óta pörgette fel a kamatemeléseket, hogy fékezze az elszabadulni látszó inflációt, amelynek éves mértéke márciusban már 8,5 százalékot tett ki. A mostani emelés megegyezik az előző hónapival, de az alapkamat még így is alacsonyabb, mint a pénzpiacon jelenleg irányadónak számító egyhetes jegybanki betét kamata, ami 6,15 százalék.

A mai döntés egyben az egynapos, jegybanki betét kamatának 1 százalékos növelését is jelentette, amely így 5,4 az alapkamattal megegyezően 5,4 százalék lett. Az egynapos (O/N) fedezett hitelek kamata is 1 százalékkal lett magasabb, jelenleg már 8,4 százalék. Az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamata szintén 1 százalékkal, 8,4 százalékra emelkedett. 

A márciusi infláció 8,5 százalék volt, és az áprilisi adat várhatóan meghaladhatja a 9 százalékot. A teljes évre vetített infláció pedig a korábbi előrejelzések felső határának, 9,1 százaléknak a közelében lehet majd - mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a Monetáris Tanács döntését követő sajtótájékoztatón. 

Fő okoknak a külső tényezőket, az élelmiszer- és a nyersanyagárak emelkedést jelölte meg, a belső tényezők közül pedig az igen erős keresletet. A jegybank célja, hogy az infláció második körös hatásai, vagyis az öngerjesztő inflációs hatások féken tarthatóak legyenek - tette hozzá. 

A monetáris szigorítást, azaz a kamatemeléseket a jegybank folytatni fogja mindaddig, amíg az áremelkedés 3 százalék közelébe nem süllyed, ezen felül a reálkamatok növelését is kívánatosnak tartja. Csütörtökön az egyhetes betéti kamatról dönt a jegybank, a cél továbbra is az, hogy az egyhetes betéti kamat (6,15 százalék) és az alapkamat (4,4 százalék után 5,4) közötti rés összezáródjon. 

Az inflációt leginkább befolyásoló tényezők az orosz-ukrán háború, a háborúval kapcsolatos szankciók és a kormány árrögzítéssel kapcsolatos döntései lesznek. A következő hónapok kamatdöntéseinél a Monetáris Tanács az infláció alakulását, a háború hatásait, a költségvetési egyensúly helyreállításának folyamatát és az EU-s forrásokról folyó tárgyalások fejleményeit fogja figyelembe venni.

A hitelfelvevőknek fájni fog

A hitelfelvevőknek arra kell számítaniuk, hogy ez az egy százalék hamarosan meg fog jelenni a lakáshitelek és a személyi kölcsönök kamataiban is. A számok azt mutatják, hogy a bankok mostanra már beépítették hiteleik árába a márciusi alapkamat-emelést, és ez valószínűleg a jövőben is így lesz. Ráadásul a jegybanknak aligha ez volt az utolsó kamatemelése az infláció letörése érdekében, ezért a hitelek sem májusban drágulnak majd utoljára.

A Bank360.hu kiszámolta, mit eredményeztek eddig a kamatemelések a hitelköltségekben már egy kis összegű kölcsönnél is. A tavalyi 284 ezer forintos tavalyi átlagbér bankszámlára utalásával novemberben még 7,78 százalékos THM-mel is fel lehetett venni egy 1 millió forintos személyi kölcsönt. Ehhez képest április 26-án már a legalacsonyabb teljes hiteldíj mutató (THM) is 10 százalék fölött volt. A 20 ezer forintos havi törlesztőrészlet pedig nagyjából egy ezressel lett magasabb.

A friss ajánlatok között azonban jócskán találunk 10 százalékot sokkal meghaladó TMT-et és 21 ezer forint körüli havi törlesztőrészletnél lényegesen magasabb ajánlatokat is. Ezek pedig még legfeljebb a március végi alapkamat-emelés hatását mutatják, a mostani, újabb egy százalék csak májusban épülhet majd be az új hitelek költségeibe.