A Covid-járvány mélypontjánál is alacsonyabb szintre esett a magyar lakosság fizetőképessége. Az előző negyedévhez képest 64, az előző év azonos időszakához képest 71 százalékkal csökkent a magyar háztartások fizetőképességi indexe.

Az idei év első negyedévében még növekedett a magyar háztartások fizetőképességét jelző index, az Intrum és a GKI által készített Intrum Fizetőképességi Index (IFI), ezt követően azonban gyors fordulatot vett, és rövid idő alatt a Covid-járvány alattihoz hasonló szintre zuhant. A harmadik negyedévben folytatódott a fizetőképesség csökkenése, és 2022 harmadik negyedévben már az elmúlt évtized legrosszabb értékét, 12,6 pontot mutatott a fogyasztói árak, bérek és lakossági adósságok alapján kiszámolt mérőszám.

A fizetőképességi index az első negyedévben még 45 ponton állt, ami az egyik legmagasabb volt az utóbbi években. A friss negyedéves érték már a 12-t közelíti, ráadásul havonta folyamatos romlás figyelhető meg, szeptemberben már csak 6,98 ponton állt. Mostanra a családok megélhetése nehezebb, mint a Covid-járvány csúcsán, a legszigorúbb lezárások idején volt: akkor az index 18,9 pontig esett csak le.

Százalékos arányokat figyelembe véve, 2022 harmadik negyedévében a fizetőképességi index 64 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, míg az előző év azonos időszakához képest 71 százalékkal.

Az Intrum értékelése szerint abban, hogy az év elején még javulni tudott a fizetőképesség, nagy szerepe volt a gazdaságot erőből élénkítő gazdaságpolitikának is, amely ugyan képes volt csúcsra járatni a fogyasztást és a beruházásokat, valamint sok pénzt hagyott a háztartásoknál, de a költségvetési egyensúly romlásához, így pedig gyorsuló inflációhoz, gyengülő forinthoz vezetett. Ez tetézték a magas energiaárak, amelyek az orosz-ukrán háború miatt tartóssá váltak, és júliustól a magyarországi gáz- és áramár-emelésekhez vezettek.

Az Intrum korábbi, a rezsiárakkal kapcsolatos kutatására, amely arra világított rá: a rezsicsökkentés részleges megszüntetése a háztartások közel negyedének költségvetését veszélyezteti, és a háztartások négy százalékát közvetlenül a bedőlés fenyegeti. Ez is meglátszik az Intrum fizetőképességi indexében: sok családnak csak a megemelt rezsiköltségek miatt 20-30 százalékkal emelkednek a kiadásai.

Az IFI friss adata borús képet fest a magyar gazdaság kilátásairól: míg az év elején dinamikusan nőtt a magyar gazdaság (az első félévben 7,3 százalékos volt a bővülés az előző év azonos időszakához képest), addig a harmadik negyedévben már a növekedés lassulása mutatkozik, jövőre pedig a recesszió sem kizárt. Az Intrum Fizetőképességi Index alakulása a korábbi években rendszeresen előrejelezte a magyar GDP változásait – ha ez most sem lesz másként, 2023 közepéig a magyar gazdaság zsugorodására számíthatunk.