Az infláció mérséklődésével kis mértékben javult ugyan a magyar lakosság pénzügyi helyzete az előző negyedévhez képest, de ez még romlást jelent az előző évhez képest, és a közeljövőben sem várható jelentős javulás - derül ki az Intrum és a GKI kutatásából. Több jel arra mutat, hogy a megélhetési költségek magasak maradnak, vagy akár emelkednek is a következő hónapokban.

2023 harmadik negyedévében folytatódott a magyar háztartások fizetőképességének enyhe növekedése az Intrum és a GKI kutatása alapján. Az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) az első negyedévben 6,51, a másodikban 11,6, a harmadikban pedig átlagosan 12,99 ponton állt. Az év eleje óta tehát kis mértékben javult a lakosság pénzügyi helyzete, éves összehasonlításban azonban még mindig jelentős romlást látunk, hiszen az előző év azonos időszakához képest 70 százalékkal csökkent az index értéke. A harmadik negyedéves érték még mindig az egyik legalacsonyabb az elmúlt 10 évben, utoljára 2014-15 környékén állt hasonló szinten a fizetőképesség - írja közleményében az Intrum követeléskezelő.

Az év eleje óta tapasztalható javulás fő oka az infláció csökkenése: az áremelkedések csúcspontja 2023 januárjában volt, akkor a jegybank 25,7 százalékos inflációról jelentett, ami az egész EU-ban a legmagasabb volt. A bázishatás és a világgazdasági trendek (az infláció világszerte mérséklődik, ahogy a gazdaságok kilábalnak a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború utáni sokkból) miatt a hazai árindexek is csökkenésnek indultak, ugyanakkor a fennálló geopolitikai kockázatok (például a közel-keleti helyzet) miatt a nemzetközi elemzők nem várják az árstabilitás gyors helyreállását. Az EU inflációs célja például idén továbbra is a magasnak számító 5,9 százalék.

A kis jövedelműek szenvedik meg leginkább az inflációt

Magyarországon az infláció csökkenéséhez a fogyasztás visszaesése is hozzájárult – mondta Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója. „A vásárolt fogyasztás az első negyedévben 3,6 százalékkal, második negyedévben 3,2 százalékkal csökkent. Augusztusban, az ársapkák kivezetése után ismét emelkedtek az élelmiszerárak, ami várhatóan a fogyasztás további mérséklődését eredményezi majd.” Az élelmiszerek drágulásával párhuzamosan jelentősen emelkedett az üzemanyagok ára is. 

Az inflációs adatok sokszor megtévesztők lehetnek, hiszen az egyes termékek nem azonos mértékben drágulnak: az élelmiszer- és a rezsiárak növekedése miatt a kis keresetű családok szenvedik meg leginkább az inflációt - tette hozzá Üveges Judit. „Ez látszik a fogyasztási adatokon is: míg a magas jövedelműek akár növelni is tudják fogyasztásukat, a kisnyugdíjasok, költségvetési szektorban dolgozók, a minimálbérből élők fogyasztása jelentősen csökken.”

Nem várható javulás a következő hónapokban

A fizetőképesség alakulása a közeljövőben is nagyban múlik az infláció mértékén, és az azt meghatározó jegybanki döntéseken. A csökkenő infláció alkalmat ad a kamatcsökkentésre, ami beindíthatná a gazdasági növekedést, de az újra fűtheti az inflációt. Fontos kérdés még, hogy jövőre folytatódik-e a minimálbér-emelés: a bérek reálértéke az infláció miatt jelentősen csökkent az elmúlt évben, ami emeléssel lenne ellensúlyozható.

A magas államháztartási hiány miatt nem valószínű a lazítás a kormányzati politikában: várhatóan a következő hónapokban is marad a magas kamatkörnyezet, a csekély mértékű állami befektetések és a lassan csökkenő infláció. Mindezek a lakossági fizetőképesség stagnálását vetítik előre a következő hónapokban - véli a szakértő.