Az idén is több magyar ment külföldre, mint tavaly, és a pénzt is költik, aki síelni, nyaralni ment, napi 31 ezer forintot költött. Az utasbiztosítási szektor is rekord esztendőre számíthat 2024-ben. 

Jóval többet utaztak külföldre a magyarok az idei első negyedévben, mint tavaly. A KSH friss adatai alapján az egynapos utazásra látogatók száma 2,862 millió volt, a több naposaké megközelítette az 1,8 milliót. Az egynapos utak száma 3,4 százalékkal nőtt 2023-hoz képest, a több naposaké több mint 13 százalékkal. 

A több napos útra indulók 10,1 millió napot töltöttek külföldön, vagyis az esetükben egy átlagos utazás 5,4 napig tartott. Akik kikapcsolódni mentek külföldre, ennél kicsit tovább, több, mint 6 napig maradtak. Míg az egynapos utaknál a leggyakoribb ok a vásárlás volt, a több naposoknál az első helyen a szabadidő áll, vagyis síelni, egzotikus országokba nyaralni mentek sokan az első negyedévben. A több napos utaknál a második leggyakoribb ok a munkavégzés volt. 

Aki utazik, költ is rendesen

Aki külföldre ment, minden korábbinál több pénzt költött el. Az egynapos utakon 85,5 milliárd forintot költöttek el a magyarok, vagyis utazásonként és személyenként nagyjából 30 ezer forintot. A legtöbbet - érthetően - azok költötték, akik vásárolni mentek át a határon, ők átlagosan 58 ezer forintot hagytak ott, ez 74 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. 

A több napos utakon csaknem 285 milliárd forintot költöttek a magyarok, ami 46 százalékkal haladja meg a tavalyit. Ez átlagosan 149 ezer forintot jelent személyenként, holott egy éve még csak 116 ezer forint volt a külföldi költés. A legtöbbet továbbra is az üzleti utakon fizetik ki, az idén egy átlagos úton 205 ezer forintot költöttek, ami kissé elmaradt a tavalyi 210 ezertől. A szabadidős tevékenységet választók viszont sokkal több pénzt költöttek kikapcsolódásra, mint tavaly, utanként és személyenként áltagosan 195 ezer forintot, vagyis naponta 31 ezer forintot. 

Ázsiában megy el naponta a legtöbb pénz 

Több napos utak esetében a legtöbb pénz külföldön a szálláshelyekre ment el, csaknem 100 milliárd forint, ez 57 százalékkal több, mint egy éve. A tavalyi ötszörösére nőtt az az összeg, amit közlekedésre fordítottak az idei első negyedévben a magyarok, akik csaknem 9,8 milliárd forintért béreltek autót vagy használták külföldön a tömegközlekedést.  

A legnépszerűbb célország Ausztria volt az első negyedévben, 1,54 millió magyar látogatott el oda, a második helyen Szlovákia áll bő egymillióval. Ausztriában költötték el a legtöbb pénzt a magyarok, csaknem 73 milliárd forintot. A legdrágább utazási célpont viszont Ázsia volt, ott a napi költés megközelítette a 35 ezer forintot, de majdnem ugyanennyit költöttek a Franciaországba és a Németországba utazók is naponta. 

Az utasbiztosítás is csúcsot dönthet az idén

A fejenként napi 30 ezres költésnek a töredékébe kerül az utasbiztosítás, nem véletlen, hogy egyre többen meg is kötik, amikor útnak indulnak - magyarázza Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett adatai szerint nagyjából 28 ezer utasbiztosítási szerződés volt az első negyedév végén, emellett egyszeri díjas utasbiztosítást - vagyis egy útra szólót - csaknem 270 ezren kötöttek három hónap alatt, ami több mint 25 százalékos növekedés 2023-hoz képest. 

Bár sok bankkártyához kapcsolódik valamilyen utasbiztosítás is, az egzotikusabb országokba, illetve a sérülésveszélyes sporttevékenységekhez - például síelés, snowboardozás, extrém sportok - mindenképpen érdemes külön utasbiztosítást kötni. Emellett a gyerekekre, akiknek nincs bankkártyájuk, szintén nem árt igénybe venni ezt a szolgáltatást. 

A díjbevételi adatok is nőttek az idén, az év első három hónapjában nem egészen 4,2 milliárd forint volt az utasbiztosításokból származó díjbevétel, ennek a legnagyobb része - 3,3 milliárd forint - egyszeri díjas biztosításokból jött.