A ponthatárok megismerése után új helyzetben kezdődik az egyetemisták és szüleik rohama az albérletekért. A megdrágult kiadó lakások között válogatva most már a rezsiről is jobban érdemes tájékozódni, hiszen akár sokkal magasabb is lehet a költség, mint amivel eredetileg kalkuláltunk.  

Idén közel százezren felvételiztek felsőoktatási intézményekbe, és csütörtök este kiderült, hogy kiket hová vettek fel. A ponthatárok kihirdetése a bérleti piacon is hagyományosan a csúcsidőszak nyitánya. Az Ingatlannet.hu adatai szerint az albérletek négyzetméterára országos átlagban 3149 forint, a 2021 eleji mélypont óta kisebb megszakításokkal emelkedik. A KSH friss adatai szerint tovább gyorsult a lakbérek emelkedése júniusban, az előző hónaphoz képest országosan 3,8, Budapesten 4,0 százalékkal nőttek a bérleti díjak.

A fővárosban az egy évvel korábbinál átlagosan 24 százalékkal magasabbak voltak a kínálati lakbérek, ezen belül a pesti belső kerületekben volt a legnagyobb mértékű, 27 százalékos az emelkedés. A júniusi bérleti díjak országosan 14, Budapesten 10 százalékkal haladták meg a 2020. januári csúcsot; reálértéken számítva azonban továbbra is elmaradtak a járvány előtti szinttől.

A fővárosban a mérsékeltebb anyagi lehetőségű diákoknak az egyetemeket is magukba foglaló belső kerületek helyett az olcsóbb külső kerületek jelenthetnek megfizethetőbb megoldást.

Budapesten a VIII. kerületében 100-130 ezerért ki lehet venni egyetemekhez közeli lakásokat, de természetesen, például a Corvin negyedben, találhatóak sokkal drágább albérletek, akár 300-400 ezer forintos bérleti díjjal is. 20-30 négyzetméteres lakások 85 és 120 ezer forint közötti összegért kiadók. 

A XVIII. kerület kissé távol esik az egyetemektől, nem divatos budai környék, de lehet, hogy sokaknak a külső pesti kerületek jelentik a lakhatási lehetőséget. Itt 26-40 négyzetméteres lakások 70-75 ezerért kivehetőek, a 45-55 négyzetméteresek havi 130 ezer körül vannak, az Ingatlannet.hu kínálata szerint.

Vidéken is nőttek az árak

Az Ingatlannet.hu szerint Debrecenben a 40-50 négyzetméteres lakásokból van választék, és azok többnyire a havi 150 ezres bérleti díjú kategóriába tartoznak.Többnyire két szobás lakásokról van szó, tehát ha lakótársunk is van, csak a felét kell kifizetni. A 30-40 négyzetméteresek már csak 100 ezerbe kerülnek havonta. Ezek azonban sokszor 1 vagy másfél szobásak, a kicsi hálószobák miatt inkább egy diákra vagy egy fiatal párra szabottak. 

Magyarországon még nincs kifejezetten casting a bérlakások elnyeréséért, mint néhány nyugat-európai nagyvárosban, de azért vannak preferált bérlők. Általában egy fő egyetemista lány lakót engednek be a főbérlők legszívesebben a lakásukba, aki természetesen nem dohányzik. 

Szegeden 75 és 120 ezer közötti bérleti díjért már találhatunk 45-55 négyzetméteres, diáklakásnak alkalmas otthonokat, de a kisebb lakások sem olcsóbbak. Van 28 négyzetméteres belvárosi lakás havi 120 ezerért, és a tulajdonos, aki nyilván külföldi bérlőre számít, euróban fixálja az árat. 

A kisebb egyetemeknek otthon adó városok közül Miskolcon nem tűnnek alacsonyabbnak az árak, a 45-58 négyzetméteres lakások a széles, 80-160 ezer forintos sávba esnek. De az olcsóbb megoldást keresőknek kiadó például egy 37 négyzetméteres lakás 20 négyzetméteres nagyszobája is az Avasi lakótelepen. Két egyetemista vagy fiatal dolgozó veheti ki az ingatlant, a félszobát egy mérnök hallgató lakja. A bérleti díj 40 ezer forint fejenként. 

Kaposvár kisebb város kisebb egyetemmel rendelkezik, és hasonló albérletekből is jobban el lehet csípni olcsóbbat: 40-60 négyzetméteres, 2 szobás lakások havi 90-95 ezer forintos bérleti díjért kivehetőek.

Magyarországon még jellemzően nincs kifejezett casting a bérlakások elnyeréséért, mint néhány nyugat-európai nagyvárosban, de azért vannak preferált bérlők, és vannak kiadók, akik jobban válogatnak. Az egyetemre most felvettek, illetve a szüleik arra számíthatnak, hogy a lakáskiadók a legszívesebben egyedül lakó, nem dohányzó egyetemista lányoknak adják oda a bérleményt. A magasabb ár érdekében azonban sok bérbeadó nem válogat ennyire, az sem bánja, ha megtömik a lakást a diákok a költségmegosztás érdekében.

A rezsinövekedés miatt az albérletet keresőknek mindenképpen érdemes alaposan tájékozódniuk a lakás energiaköltségeiről, áram- és gázfogyasztásáról. Az eddigi rezsiköltségek nem okvetlen mérvadóak, hiszen az új tarifákkal már egészen más összeg lehet a számlán. A távfűtéses lakásoknál egyelőre csak az áramkiadások emelkedhetnek, ami az albérleti piacon fel is értékelheti ezeket a bérleményeket. A többi ingatlantípusnál azonban jelentősebb lehet a rezsinövekedés a magasabb fűtésszámla miatt. 

Kisebb lakásnál egy-két ember azért jellemzően belefér a kedvezményes árú energiamennyiségbe, de érdemes az eddigieknél sokkal jobban megnézni, milyen energiafelhasználású lakást veszünk ki, ha erre mód van, akár a korábbi áram- és gázszámlákat is elkérhetjük, mielőtt kivesszük a bérleményt. Így elkerülhető, hogy a “plusz rezsi” egészen más összeg legyen a kiadásainkban, mint amit számítottunk, illetve amit a kiadó mondott nekünk.

A rezsiszámlákra a bérlemény használata során is érdemes lesz az eddigieknél jobban figyelni az albérlőknek, nehogy a valósnál többet fizettessenek ki velük a bérbeadók. Az új rezsiszabályok kimondják, hogy magánszemély bérlőknek a bérbeadók a kedvezményes árú mennyiség feletti áram- és gázfogyasztás esetén nem számíthatnak fel nagyobb költséget, mint amekkora a lakossági piaci ár.