Több százmilliárd forintnyi kamatot fizet ki februárban és márciusban az állam a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) befektetőinek. Az új lakossági állampapírok viszont már egyáltalán nem olyan vonzók, mint egy éve. Mibe érdemes fektetni ezt az irdatlan pénzt és mire kell figyelni a döntésnél?

Nem kell a kamatot az államkincstárban hagyni, és okvetlenül újra ott befektetni!

A kincstárban kizárólag állampapír-befektetéseket kínálnak, más szolgáltatók, bankok, brókercégek viszont széles palettával rendelkeznek más értékpapírokból is a népszerű állampapírokon kívül. Ha máshol vezetjük az értékpapírszámlánkat, többféle termék közül választhatunk. Lehet persze több helyen is értékpapírszámlánk, és az ingyenes kincstárit használhatjuk az állampapír-vásárlásokra. A kincstártól kapott kamatot máshová is utalhatjuk egyéb befektetésekre. A legrosszabb megoldás ezt a pénzt befektetlenül hagyjuk a kincstári számlán.

Figyelj a kamatadóra és a szochóra!

Az adómentes állampapírok kivételével a befektetések után kapott kamatot, hozamot és árfolyamnyereséget az esetek többségében adó terheli, most már általában több is. A kamatadó és a szociális hozzájárulási adó (szocho) összesen 28 százalékot vonhat el a befektetése nyereségéből. ezért legyél tisztában a befektetése adózásával, és a kínált kamatnál vedd figyelembe, hogy mennyit fogsz ebből ténylegesen megkapni.
 

Kerüld el az adóterheket!

A befektetéseket terhelő adók nemcsak az állampapírok vásárlásával kerülhetők el. Ennek egyik módja, ha tartós befektetési számlát (TBSZ) nyitunk. Erre az első gyűjtőévben lehet friss megtakarítást befizetni (2024-ben), ezt követően három év után már részleges adókedvezmény, öt év után, vagyis 2029 végén pedig teljes adókedvezmény jár a megtakarítások hozamára. A befektetéseket a számlán folyamatosan kezelhetjük, adhatunk el értékpapírokat, és vásárolhatunk újakat, csak az a lényeg, hogy ne vegyünk ki a pénzből, ha adómentességet szeretnénk. Ha mégis feltörjük a befektetést, akkor adózni kell a kamatok, hozamok után, más büntetés nincs. 

 

Legyen mindig hozzáférhető tartalékod!

Minden pénzt ne tegyél be TBSZ-re, néhány hónapra elegendő vésztartalékot tarts mindig azonnal hozzáférhető pénzügyi eszközben. Ez lehet bankbetét vagy egy normál értékpapírszámlán lévő rövid lejáratú állampapír, például diszkontkincstárjegy. Szintén jó megoldás, ha az ilyen tartalékot alacsony kockázatú befektetési alapokban, pénzpiaci vagy rövid kötvényalapban tartod. Az ilyen állampapírokat és befektetési alapokat egy napon belül vissza lehet váltani. 

 

Ne tedd minden pénzedet egy befektetésbe!

A bűvös szó a diverzifikáció, ami azt jelenti, hogy ne egyféle eszközben, értékpapírban tartsuk az összes megtakarításunkat, hanem válasszunk többféle befektetést. Ezzel csökkenthetjük a befektetések kockázatát, ha ugyanis az egyik értékpapír árfolyama lefelé megy, akkor egy másik értékpapír jó teljesítménye ezt ellensúlyozhatja. Ehhez kérd szakember segítségét is akár, aki személyre szabottan segít megtalálni a leginkább megfelelő kockázatú befektetéseket. Ezek között lehetnek állampapírok is, de részvények, befektetési alapok is akár attól függően, mennyire jól viseled az árfolyam-ingadozásokat, és milyen hosszú távra tervezel. 

 

Kérj szakértői segítséget!

A legtöbb szolgáltató, bank az ügyfeleinek biztosít szakértői tanácsadást, ha nem tudod, pontosan hogyan fektesd be a pénzedet. Ha nem szeretnél szakemberrel beszélni, akkor több online tervező is a rendelkezésedre áll, amelyek akár egyösszegű nagyobb, akár kisebb, rendszeres megtakarításokkal is tudnak kalkulálni, megbecsülni, mennyi pénz gyűlik össze idővel.
 

Megéri az öngondoskodás!

Ha még nem érted el a nyugdíjkorhatárt, és fizetsz személyi jövedelemadót, akkor érdemes kihasználni az adóvisszatérítéssel támogatott öngondoskodási lehetőségeket. Az önkéntes nyugdíjpénztárakba és egészségpénztárakba befizetett tagdíjakra 20 százalék, maximum 150 ezer forint adóvisszatérítést igényelhető, a nyugdíjbiztosításoknál 20 százalék, maximum 130 ezer forint, a nyugdíj-előtakarékossági számlánál 20 százalék, maximum évi 100 ezer forint a limit. Összesen 280 ezer forint igényelhető vissza évente, ezt 1,4 millió forint befizetésével lehet elérni, de ennél kisebb összeggel is érdemes a nyugdíjas évekre előre takarékoskodni. 

 

Ne fektess olyan eszközbe, amihez nem értesz!

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy divatból vásárolnak valamilyen befektetést, bár nem ismerik, mi mozgatja a piacát. Ezek általában kockázatos eszközök, tipikusan ilyen a kriptovaluta, a deviza vagy egyes részvények. Ha nem látod át, milyen tényezők befolyásolják az ilyen eszközök árfolyamát, inkább kerüld el az ilyen befektetést. Nagyon sokan vásároltak például 2022 őszén 430 forintos árfolyam mellett eurót, vagy 450 forintért dollárt, mert azt gondolták, még tovább esik majd a forint árfolyama, 500-600-1000 forintos eurót vizionáltak. Ezt a jegybank nem engedte, hiszen akkor az infláció még nagyobb lett volna, és drasztikusan megemelte az irányadó kamatot, a forint árfolyama erősödött, stabilizálódott, a gyengülésre spekuláló kisbefektetők pedig sok pénzt elbuktak. 

A múltbéli hozam már nem érvényes!

A másik jellemző hiba, hogy főleg befektetési alapok vásárlásánál sokan a múltbéli hozamokat nézik, és azt remélik, a jövőben is ugyanígy teljesít majd az alap. Vagyis ha tavaly például 20 százalékot emelkedett az árfolyama, akkor az idén is ugyanennyit fog emelkedni. Esetleg megkérdezik a bankban az ügyintézőt, hogy akkor az idén mennyit fog emelkedni, ha 20-at nem is, de mondjuk, úgy 10-15-öt azért csak fog, nem? 

Sajnos ezt nem lehet tudni előre. Minden befektetési alapnál ott szerepel a tájékoztatóban, hogy a múltbéli hozamok nem jelentenek semmilyen garanciát, iránymutatást a jövőre nézve, és ezt a kijelentést a lehető legkomolyabban kell venni. Egy alap, amely az elmúlt évben 20 százalékot emelkedett, a következőben eshet is ugyanennyit, sőt akár még többet is. Befektetési alapot mindig az ajánlott időtáv és kockázatosság alapján érdemes választani, legfeljebb az úgynevezett tőkevédett vagy tőkegarantált alapok azok, amelyeknél biztosan elvárható, hogy nem fog esni az árfolyamuk, esetleg kifizetnek egy minimális hozamot. 

 

Ne dőlj be a csalóknak!

Sokan megkeresik a naiv kisbefektetőket “túl szép, hogy igaz legyen” ajánlatokkal, amelyek mögött csalások, piramisjátékok állnak. A közös ezekben az, hogy hihetetlen magas hozamokat ígérnek, és meggyőzően érvelnek is amellett, hogy ez lehetséges. Az ügyfeleket gyakran pazarul berendezett irodákban fogadják, az ügyintézők drága autókkal járnak, jól öltözöttek, azt sugallják, jól menő, tőkeerős, biztonságos befektetési céggel van dolga az ügyfélnek. 

Ez azonban gyakran csak a látszat, a begyűjtött pénzt egyáltalán nem fektetik be, hanem elsikkasztják, legfeljebb azokat fizetik ki, akik korán kiszállnak, a többieket csak hitegetik. Sokan a magas kamatok miatt, nem is akarnak kiszállni, hanem bent tartják a pénzüket, amelynek később bottal üthetik a nyomát. 

Ne dőlj be ilyen cégeknek! A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján könnyen ellenőrizhető, van-e engedélye a csodás hozamokat kínálónak. Ha nincsenek meg a megfelelő engedélyei, akkor ne bízd rájuk a pénzedet! Inkább válassz egy megbízható, ismert pénzügyi szolgáltatót, amelyik szerényebb hozamot ígér, viszont biztosan visszaadja a pénzt, amit befektetsz. 

Nézd meg a Pénzkérdés befektetési tanácsait!