A szupercellás nyári viharok egyre intenzívebbek, a kárelhárítás pedig egyre drágább a lakástulajdonosoknak. Így érdemes felkészülni a kárra, hogy több pénzt kapjunk a biztosításunkból.

Erősen indult az idei viharszezon. A májusi időjárási szélsőségek nyomán a biztosítók 2,4 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékoltak biztosítások káreseményeire - összegezte a számlákat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly lakásbiztosításokra 9,1 milliárd forintot fizettek ki a társaságok az időjárás okozta károk miatt, mintegy 95 ezer bejelentésre. Idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítik a 2,4 milliárd forintot, és valamivel kevesebb mint 18 ezer bejelentéshez kapcsolódnak. Vagyis míg tavaly az átlagkárok százezer forint környékén mozogtak, az elmúlt hónapban előreláthatólag mintegy harminc százalékkal megemelkedtek.

Ez egyrészt adódik a lokálisan pusztító viharok intenzitásából. A szupercellák egy-egy kisebb területen nagyon súlyos károkat tudnak okozni. Május második felében (kiemelten 25-én és a környező napokban) Somogy, Baranya, valamint Bács-Kiskun és Zala megyék, település szerint pedig Kaposvár, Vaskút, Madaras, Katymár, Bátaszék, továbbá Szeged, Budapest, Pécs, Szekszárd bizonyult kiemelten érintettnek. Súlyosbított a helyzeten, hogy a bejelentések mintegy hatvan százaléka a jégkárokhoz kapcsolódott. Emellett jellemzően viharkárok és beázások miatt fordultak a biztosítókhoz.

A már kifizetett és a tartalékolt összegek is jelzik a már tavaly is érzékelt tendencia erősödését, hogy a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő építkezési és munkadíj költségek, valamint az építőanyagok drágulása miatt.

Ezekben az adatokban nincsenek benne az ipari létesítményekben, illetve közintézményekben, valamint a mezőgazdaságban keletkezett károk. Az időjárási katasztrófa valós pusztításának mértékéhez hozzátartozik az is, hogy ebben az összegzésben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ám a lakóingatlanok több mint egynegyedének (egymilliónál is több lakás, családi ház) nincs lakásbiztosítása.

Választani pedig lenne miből, hiszen tizenkét társaság kínálja több tucat lakásbiztosítását, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok (tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés). Ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza.

A hagyományos piaci termékek mellett már nyolc társaság jelent meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető.

Akinek már van lakásbiztosítása, az jól teszi, ha a szerződését évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével megnézi, hogy ingatlanja esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve a magas infláció miatt megfelelő biztosítási fedezete van-e. Ha ezt nem tesszük, akkor nagy értékű ingóságaink és beépített új fejlesztéseink (például napelemek) maradnak biztosítatlanul, kár esetén pedig a kapott pénz esetleg már nem lesz elég a teljes javításra, pótlásra. Ebben az esetben pedig nem marad más, mint saját pénzből vagy például gyorsan felvett személyi kölcsönből pótolni a hiányzó összeget.

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. Fontos, hogy a kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképet, akár az okostelefonunkkal is, hogy a biztosítónak bizonyítani tudjuk a tényleges kárunkat.