A vágtázó ingatlanárak miatt a lakástakarék-pénztárakban adókedvezménnyel gyűlő megtakarításokra is más szemmel nézhetünk. Vásárláshoz már kisebb segítséget adnak, bővítésre és felújításra most alkalmasabbak. 

A lakástakarék-pénztárakról az állami támogatás megszüntetése óta keveset lehet hallani, pedig élő szerződés még mindig sok van. Megnéztük, mennyit segítenek ma az évekkel ezelőtt megkötött szerződések azoknak, akik lakásvásárlás előtt állnak, és hogy mi a teendő, ha elfeledkeztünk a lakástakarék szerződésünkről. 

A lakástakarék-pénztárakról ma már szinte alig esik szó, pedig 2018 őszéig igazi slágertermék volt a lakásvásárlóknak és azoknak is, akik felújítást terveztek. Az összegyűjtött megtakarítások után 30 százalékos állami támogatás járt, emellett nem kellett azoknak a feltételeknek sem megfelelni, amelyeket ma a csokot, otthonfelújítási támogatást vagy babaváró hitelt igénylőkkel szemben támaszt a kormány a gyermekvállalással vagy a bentlakási kötelezettséggel kapcsolatban. 2018 októberében ennek vége szakadt, amikor mindössze két nap leforgása alatt kivezette a kormány és a parlament a 30 százalékos állami támogatást.

Mi történt azóta a lakástakarék-pénztárakkal?

Ekkor még három lakástakarék-pénztár működött az országban, a negyedik szereplő pedig, az Aegon éppen a döntés előtt néhány héttel függesztette fel az értékesítést. Az állami támogatás kivezetésével elvesztette a megtakarítási forma a legnagyobb vonzerejét, emiatt igazán talpra állni sem tudott. Bár a nagyobb szereplők közül az OTP és az Erste is újraindult a szolgáltatással, rövid időn belül ismét felfüggesztették az értékesítést. Ma az egyetlen pénztár, ahol lakástakarék szerződést lehet kötni, a Fundamenta Lakáskassza. Az elérhető ajánlatokat itt lehet megnézni. 

Jelenleg is futó szerződése viszont továbbra is sokaknak van, hiszen akár 10 éves futamidőt is lehetett választani az állami támogatás megszüntetése előtt. Aki ilyen szerződést kötött 2018-ban, azok még évekig igénybe vehetik az állami támogatást. A támogatás megszűnése előtti napokban kiugróan sokan kötöttek szerződést, akár aktuális lakáscél nélkül is. Számukra a lényeg az állami támogatás maximalizálása volt.

Jobban nőttek az ingatlanárak, mint a megtakarítások

Az állami támogatással kiegészített megtakarításoknál az ügyfél dönthetett arról, hogy mekkora befizetést vállal havonta, a támogatás viszont legfeljebb 20 ezer forint után járt. Emiatt a szerződők többsége pont ekkora összegű megtakarítást vállalt, aki pedig megtehette, inkább több szerződést kötött a családtagjaira ugyanarra a lakáscélra, hiszen ebben az esetben minden szerződés után igénybe lehetett venni a 30 százalékos állami támogatást.

A 20 ezer forintos plafonnak előnyei és hátrányai is voltak. A kis összegű befizetéssel maximalizálható állami támogatás sokak számára tette elérhetőbbé a kitűzött lakáscélokat, a másik oldalon viszont a 20 ezres plafon nem motiválta a megtakarítókat ennél magasabb összeg befizetésére a pénztárakba. Így az elmúlt öt évre jellemző ingatlan-áremelkedés miatt most sokkal kisebb jelentősége van az összegyűjtött pénznek egy lakás megvásárlásakor, mint azt a megtakarítás kezdetekor remélték az ügyfelek. 

Mire elég egy négy évvel ezelőtt megkötött szerződés?

Érdemes megnézni, hogy mire volt elég a lakástakarék 2018-ban és 2022-ben. Egy 2018 elején megkötött szerződés 48 hónapra, havi 20 ezer forintos megtakarítással, a 30 százalékos állami támogatással kiegészítve 1 248 000 forint, ami 20 százalékos önerővel számolva egy közel 6,25 millió forintos ingatlan megvásárlásához lenne elegendő. Az Ingatlannet.hu statisztikái alapján 2018 elején ennyiért több vidéki nagyvárosban hozzá lehetett jutni egy kisebb panellakáshoz. A fővárosban viszont ez már akkor sem lett volna elegendő a vásárláshoz.  

Az elmúlt négy évben a lakásárak kilőttek, amit még egy világjárvány sem tudott mérsékelni. Az átlagos négyzetméterárak a települések többségén több mint a kétszeresére emelkedtek: egy 40 négyzetméteres panel ára Miskolcon például 14,6 millió forint körül alakult 2022. januárban, szemben a 2018. januári 6,2 millió forinttal. A mostani árat nézve önmagában kevés a lakástakarékban felhalmozott megtakarítás az önerőhöz, hiszen legalább 2,92 millió forintra lenne ahhoz szükség, hogy lakáshitellel kiegészítve meg lehessen venni a lakást. Sőt, az önerő kifizetéséhez még akkor sem elegendő a lakástakarék-pénztárban összegyűlt pénz, ha két szerződésünk van, hiszen akkor is csak 2,5 millió forintot tudunk felhasználni.

A lakástakarék-pénztári megtakarítás önmagában tehát sokkal kevésbé jelent segítséget egy saját lakás megvásárlásánál, mint négy évvel ezelőtt. Míg a legrövidebb, négyéves futamidejű lakástakarék megtakarítással 2018-ban egy vidéki nagyvárosban akár egy kisebb panellakás 20 százalékát is össze lehetett gyűjteni az állami támogatás segítségével, ez az arány a lakásárak drágulása miatt ma már a 10 százalékot sem éri el. A szükséges pénz előteremtéséhez más megtakarításra is szükség van, vagy több hitelt, esetleg állami lakástámogatást szükséges igényelni.

Előtérbe kerülhet a felújítás és bővítés

A lakástakarék-pénztárakban összegyűlt pénzt sokan a lakásárak emelkedése miatt nem tudják felhasználni a korábbi tervek szerint, különösen a rövidebb futamidejű, az állami támogatás maximalizálásához igazított havi 20 ezer forintos befizetésű szerződéseknél. Hiszen bár valamennyi pénzük van, sok helyen ma már a kölcsönnel kiegészített szerződéses sem segíti őket hozzá egy lakáshoz, hiszen a megtakarítás mellé felvehető lakáshitel összege is maximalizálva van. Illetve önmagában a megtakarítás összege sem elegendő az önerő előteremtéséhez. 

A lakástakarék-pénztári megtakarítások felhasználásánál ezért valószínűleg előtérbe kerülnek azok a lehetőségek, amelyek nem a lakhatás megoldását, azaz lakásvásárlást vagy -építést szolgálnak, hanem a meglévő ingatlan bővítését, felújítását. Ehhez természetesen már az kell, hogy valakinek legyen lakóingatlana.