Májustól teljes gőzzel mennek a lakástakarék-pénztárak: a Fundamenta sokáig egyedüliként kínált ilyen lehetőséget, de aztán márciusban visszatért az OTP, az Erste pedig májusban kezdte újra az értékesítést. Állami támogatás már nincs hozzá, viszont ahhoz hasonló kamatbónusz igen. Megnéztük, hogy kinek miért érheti meg lakástakarékba tenni a pénzét, és miben különböznek a versengő ajánlatok.  

A 10 százalék körüli jelzáloghitel kamatok, a továbbra is magas ingatlanárak és a hónapok óta 20 százalék felett járó infláció sokakat eltántorított a lakásvásárlástól. Ezt mutatja a drasztikusan visszaeső lakáshitelkereslet mellett az is, hogy a főként ingatlanvásárláshoz használt babaváró hitelből is nagyon kevés fogy. Ebben a piaci helyzetben állt elő újra lakástakarék ajánlattal az OTP és az Erste is, amelyek az új szerződésekre 2018 őszén viharos gyorsasággal megszüntetett állami támogatás nélkül már évek óta leálltak ezzel. Azóta egyedül a Fundamenta tartott ki a piacon, és most visszakapta a régi konkurenseit.

Látszólag nem ez az a piaci helyzet, amikor érdemes újra lakás-előtakarékossági konstrukcióval előállni, másfelől viszont éppen most jött el erre a pillanat, ezért is lépett az OTP és az Erste is szinte egyszerre. Ennek minimum két oka lehet. Az egyik az, hogy a lakástakarék kifejezetten hosszabb távú megtakarítás, így nem az a kérdés, hogy most hány ember akar vagy tud lakást venni, hanem az, hogy hányan szeretnének 5 év múlva vagy tíz éven belül. A drága lakások és hitelek még segíthetnek is abban, hogy a saját ingatlanra vágyók ezt látva elkezdjenek előre spórolni rá, hogy kedvezőbb helyzetbe kerüljenek a leendő lakásvásárlás idejére.

A magas kamatok és infláció más módon is segítette a lakástakarékok újraindulását. A korábbi ilyen konstrukciókat a többség számára az állami támogatás tette igazán vonzóvá. Hiába, hogy a 30 százalékos, legfeljebb 72 ezer forintos támogatást minden évben csak az aktuális befizetésekre kaphatta meg a pénztártag, és a teljes futamidő alatt a továbbiakban szinte már nem kamatozott a megtakarítása, ez maradt meg az emberekben. A pénztárak érezték: hasonlóan vonzó számot kell ahhoz mondaniuk, hogy állami támogatás nélkül is kedvet csináljanak a lakástakarékokhoz. Ezt a lehetőséget hozta el számukra a magas infláció, így ugyanis akkora betéti kamatot tudnak adni, amiből együttesen már kijön a kirakatba tett 30 százalékos kamatbónusz.

Állami támogatás nincs, a 30 százalékos kamatbónusz viszont visszatért

Az ajánlatokba tett kamatbónuszok így hasonlóan vonzóak lehetnek, mint az egykori állami támogatás, még akkor is, ha valójában csak annyi közük van egymáshoz, hogy mindkettőért a vállalt időszak végéig takarékoskodni kell, és csak a szerződés lejártakor lehet felvenni az összegyűlt pénzt. Azoknak, akik egy időre jegelik a lakásvásárlást, vagy eleve csak néhány év múlva tervezik, jól jöhet a lakástakarékpénztárak feltámadása. Mielőtt azonban döntenének, érdemes megismerniük, hogy mire jó egy ilyen konstrukció, és mire nem, illetve milyen különbségek vannak az egyes ajánlatok között. 

Az OTP és az Erste lakástakarék-pénztári ajánlatai sok tekintetben hasonlítanak egymásra. A megtakarítási idő 48 vagy 96 hónap lehet, ettől függően változik a kamatbónusz mértéke. A rövidebb futamidőre az OTP 10, az Erste 15 százalék kamatbónuszt ad, a hosszabbra mindkét pénzintézet 30 százalékot. Ezt a kedvezményt a futamidő, azaz a szerződésben vállalt megtakarítási idő végén kaphatja meg a pénztártag olyan módon, hogy a teljes, addigra összegyűlt összeghez csapnak hozzá ennyit.  

Az ajánlatok reális értékeléséhez és összehasonlításához az EBKM-et, tehát azt a kamatmértéket érdemes figyelni, amit a megtakarító átlagosan kap a befizetett pénzére. A lakástakarékok kínálatának megtakarítási részét egy hosszú lekötési idejű, fix, garantált betéti ajánlatnak tekinthetjük. Tehát ezt érdemes mérlegelni, hogy 4 évre jó ajánlat-e a 3,44-4,88 százalékos kamat (EBKM), illetve 8 évre a 5,29-5,64 százalék.

Azt is érdemes mérlegelni, hogy itt nem egy már az induláskor rendelkezésre álló pénz befektetéséről van szó, hanem egy induló megtakarításról, amiben fokozatosan növekszik a megtakarított összeg a havi befizetésekkel. Tehát a lakástakarékpénztári ajánlatokat nem érdemes egy az egyben összevetni azzal, hogy most mekkora hozama van például az állampapíroknak. Egyrészt a lakástakarékpénztárba belépő nem egy konkrét, meglévő nagyobb összegű megtakarításának keres befektetési lehetőséget, hanem azt vállalja, hogy az elkövetkező években folyamatosan, havonta kisebb összeget megtakarít, és ehhez keres hosszabb távon megfelelő kamatot nyújtó lehetőséget.

A leghosszabb megtakarítási időt a Fundamentánál lehet vállalni, így jóval magasabb szerződéses összegekkel is számolhatunk, mint az OTP-nél és az Ersténél. A 30 százalékos kamatbónuszt a Fundamenta a 199 hónapos megtakarítási lehetőségre, a gyermekek lakáscéljára megnyitható számlára adja meg, amelynél ebből fakadóan alacsonyabb, 3,06 százalékos az EBKM.

Egy-egy szerződésnek ugyan maximalizált az összege, de mivel a mostani konstrukciókra nincs állam támogatás, magasabb megtakarítási szándék esetén lehet egy névre több szerződést is kötni. Az állami támogatásos időkben személyenként maximalizálva volt a kedvezmény, amit úgy cseleztek ki a befektetők, hogy több családtag nevére is kötöttek szerződést. 

Ha a megtakarítási oldalát nézzük a lakástakarékpénztári ajánlatoknak, akkor az egységesített betéti kamatláb mutatók (EBKM) alapján az OTP és az Erste kínálja a jobb feltételeket. Természetesen ehhez az esetükben is az kell, hogy a megtakarítási idő alatt végig teljesítsük a vállalt rendszeres befizetéseket. 

A lakáshiteleknél a Fundamenta a befutó

A lakástakarékpénztári szerződéseknek azonban minden esetben van egy hitel ága is, a szerződő ugyanis jogosult a pénztártól a megállapodás szerinti feltételekkel lakáshitelt felvenni a leendő lakáscéljának megvalósításához a megkapott, kamattal növelt megtakarítása mellé. A maximum felvehető hitelösszeg minden esetben függ attól, hogy milyen hosszú ideig és mennyit takarítunk meg. 

Az OTP és az Erste lakástakarékpénztára ebben nem ad lényegesen jobb feltételeket, mint amennyiért a saját bankjánál lehet aktuálisan lakáshitelt felvenni. A 9,42-10,4 százalék közötti THM-eken lakástakarék nélkül is adnak lakáshitelt ezek a bankok. Ráadásul mire ezt a lakástakarékoknál majd fel lehet venni, lejjebb fognak menni a kamatok. A két banki hátterű pénztár tehát láthatóan nem a kölcsönnel, hanem a hosszú távú fix kamattal akarja vonzóvá tenni a konstrukcióját a megtakarítóknak, nem akar hitelkonkurenciát teremteni a saját bankjának.

A Fundamentánál más a helyzet: nála ugyan alacsonyabb az elérhető kamat a megtakarításra, de a másik oldalon ezt alacsonyabb, 5-6 százalékos TMH-mel felvehető jelzáloghitellel kompenzálja. A hitelek között emellett abban is lehet különbség, hogy a szerződés mely szakaszában érhető el. Az OTP és az Erste kölcsönei a megtakarítási időszakot követően vehetők fel, az áthidaló kölcsön lehetősége az újonnan induló terméknél nem érhető el. A Fundamenta viszont olyan típusú lakáskölcsönt is kínál, amit nem csak a megtakarítási időszak végén lehet felvenni, hanem akár jóval korábban is, ha a szükség úgy hozza. Ezek az áthidaló kölcsönök azonban drágábbak, a megtakarítási időszakában a THM akár 14-15 százalék körül is lehet, és ez csak később, a megtakarítási időszak utáni törlesztési szakaszban csökken 4-5 százalék körülire. 

Az természetesen elképzelhető, hogy a 4-8 éves futamidő végére annyira lemennek újra a kamatok, hogy pénztári tagság nélkül is lehet 5-6 százalékos THM-mel lakáshitelt kapni. Aki erre számít, annak kevésbé lehet vonzó az olcsó Fundamenta kölcsön, de aki biztosra akar menni, annak ez jelentős előny.

Kinek éri meg lakástakarék számlát nyitni?

Összességében az újjáéledő lakástakarékok azok számára lehet érdekesek, akik kisebb részletekben szeretnének elkezdeni megtakarítani, mivel akár havi 10-20 ezer forint vállalásával is lehet szerződést kötni, később pedig növelhető is az összeg, pénztártól függően 50 vagy 100 ezer forintig. Emellett fontos, hogy a megtakarítást legalább négy évre kell vállalni, különben elúszik a kamatbónusz. Természetesen lakástakarék nélkül is elkezdhet valaki más módon folyamatosan megtakarítani és befektetni kisebb összegeket. Elképzelhető, hogy ezzel végül jobb hozamot ér el négy-nyolc év alatt, mint a lakástakarékkal. Ez azonban nagyban függ a jelenleg nagyon magas infláció csökkenésének ütemétől, valamint attól, hogy a megtakarító szerződés nélkül valóban képes lesz-e hónapról hónapra eltenni a jövedelméből és befektetni azt. Mindkettő kockázat, és valójában ezzel szemben kínálnak egy biztos, fix hozamú megtakarítást és hitellehetőséget a lakástakarékok.