A július elején bejelentett Otthon Start Program két legfontosabb tulajdonsága, hogy 10% önerő felmutatása is elegendő lehet a hitel felvételéhez, továbbá mindössze 3% lesz a hitel kamatozása. Utóbbi azért különösen fontos, mert így a hitel törlesztőrészlete jóval alacsonyabb lesz, mint a jelenleg elérhető piaci hiteleké. De mégis mekkora fizetéssel rúghatunk labdába egy piaci, és mekkorával az új, támogatott hitel esetében? Az alábbiakban ennek járunk utána.

A múlt héten elhangzott kormányzati kommunikáció szerint szeptembertől válik elérhetővé az Otthon Start Program, amely az első lakásukat megvásárlók számára nyújt majd a piacinál olcsóbb jelzáloghitelt, amit ráadásul a szokásos 20% helyett már 10% önerővel is igényelhetnek majd a hitelfelvevők. Önmagában már ez utóbbi is hatalmas segítség lehet, hiszen például egy 100 milliós ingatlan megvásárlásánál – a program keretein belül maximum ekkora értékű lakás lesz megvásárolható – nagyon nem mindegy, hogy 10 millió vagy 20 millió forintot kell előteremteni annak érdekében, hogy egyáltalán hitelképesek legyünk a bank szemében. (Egy július 12-ei bejelentés alapján a lakóházaknál 150 millió forint lesz a vételár felső határa.)

A másik fontos tényező természetesen az új támogatott hitel relatíve olcsó volta. Jelen tudásunk szerint az Otthon Start Program keretein belül a maximális hitelösszeg 50 millió forint, a maximális futamidő pedig 25 év lehet. Amennyiben a fenti paraméterekkel vennénk fel az évi 3% kamatozású támogatott hitelt, úgy annak a havi törlesztőrészlete 237 ezer forint lenne.

A jegybanki adósságfék-szabályok főszabálya szerint a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) nem haladhatja meg a jövedelem 50%-át – amennyiben ebből indulunk ki, úgy azt mondhatjuk, hogy legkevesebb havi nettó 474 ezer forint jövedelemre van szükség ahhoz, hogy valaki jogosult lehessen az Otthon Start Program kedvezményes hitelére. Ez természetesen akkor igaz, ha az adós(ok) más hitellel nem rendelkezik/nek, ugyanis az egyéb hitelek törlesztőinek is bele kell férniük a nettó jövedelem 50%-ába (600 ezer forint feletti jövedelem esetén 60%-ába).

Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi minimálbérből (193 382 forint) és a garantált bérminimumból (231 952 forint) élők fizetése az új program keretein belül sem lesz elegendő, legalábbis a maximális hitelösszeghez biztosan nem. Ez akkor is így van, ha a hitelt ketten, mint egy (házas)pár igényelnék az adósok, ám mindketten csak a minimálbért vagy a garantált bérminimumot keresik meg, elvégre a garantált bérminimum kétszerese is csupán 463 904 forint. (Itt érdemes hozzátenni, hogy az új hitelprogram már nem fogja megkövetelni az adósoktól, hogy házasok legyenek.)

De nem csak a minimálbért és a garantált bérminimumot keresők számára lesz elérhetetlen a kedvezményes hitel maximális összege. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júniusban publikált adatai szerint 2025. január-áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 472 300 forint volt, ami még mindig elmaradt kicsit a fent megnevezett 474 ezer forinttól.

Igaz, itt már némi optimizmusra adhat okot, hogy önmagában az április havi adatokat vizsgálva már 486 500 forintra jött ki a nettó átlagkereset, ez alapján pedig, ha szűkösen is, de már beleférhet a maximális hitelösszeg a jövedelembe. Ugyancsak pozitívum, hogy itt egy-egy ember fizetéséről beszélünk, tehát ha egy átlagos magyar egymagában nem, vagy csak szűkösen is tudná felvenni az új hitelt, ellenben egy olyan (házas)pár, amelynek mindkét tagja átlagos jövedelemmel rendelkezik, már igen. Utóbbi esetben ugyanis kettejük jövedelme – az áprilisi átlagfizetéssel számolva – 973 ezer forint lenne, aminek a 237 ezer forint mindössze a 24,4%-át teszi ki.

Az átlagos jövedelemből élő, elsőlakás-vásárló párok számára tehát valódi segítséget nyújthat majd az új konstrukció, ellenben egy átlagos fizetés arra nem lesz elegendő, hogy valaki egymaga vágjon bele a lakásvásárlásba. És sajnos ott vannak a minimálbérből és a garantált bérminimumból élők – az ő esetükben még két ember fizetése sem lesz elegendő a maximális, 50 millió forintos hitelösszeg felvételéhez.

Mekkora hitelt vehetnek fel a legkevesebbet keresők?

Amennyiben a minimálbért és a garantált bérminimumot megkereső párokból indulunk ki, úgy értelemszerűen maximum ezek összegeivel érhet fel a jelzáloghitel törlesztőjének összege. Előbbi esetben körülbelül 40,5 millió forint az a maximális hitelösszeg, amelynek havi törlesztője (25 éves futamidő esetén) még éppen alacsonyabb egyhavi minimálbérnél (192 ezer forint).

A garantált bérminimum élő, általunk elképzelt pár esetében pedig 48,5 millió forint az a maximális hitelösszeg, amely még belefér a jövedelmük 50%-ába – ekkora hitelnek 25 éves futamidő esetén 230 ezer forint lenne a havi törlesztőrészlete.

Amennyiben a fenti összegekből indulunk ki, és mindkét esetben csak a minimálisan elvárt 10% önerőt feltételezzük, úgy a minimálbér kétszereséből maximum egy 45 milliós, míg a garantált bérminimum kétszereséből maximum egy 53,9 milliós ingatlant lehet majd megvásárolni.